1848-as megemlékezés Gyergyószentmiklóson

Fotó: Gergely Imre

1848-ban a haza, a szabadság volt veszélyben, ennek védelméért álltak talpra őseink. A székelyeknek sem akkor, sem azután nem volt könnyű a sorsuk, semmit nem értek el könnyen, mindenért meg kellett küzdeniük. Hittek Istenben, és ez erőt adott mindig. Ma sincs ez másképpen, ma is fenyegetnek veszélyek, amelyekkel szemben helyt kell állnunk – ez az üzenete a mai március 15-nek – hangzott el a gyergyószentmiklósi megemlékezésen.

Gergely Imre

2012. március 15., 21:242012. március 15., 21:24

2012. március 15., 21:272012. március 15., 21:27

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

1848-ra emlékeztünk

Az elmúlt évekhez viszonyítva, idén valamivel többen vettek részt a március 15-i megemlékezésen Gyergyószentmiklóson. A Petőfi-szoborhoz több irányból is nagy csoportokban érkeztek az ünneplők. A Szent Miklós-templomtól az ünnepi szentmise után a csíkkarcfalvi ifjúsági fúvószenekar és a Földvári Károly Hagyományőrző Egyesület huszárjai vezették fel a menetet. A város iskoláiból is nagy számban érkeztek az ünneplőbe öltözött, nemzetiszín kokárdát viselők a megemlékezésre. A Petőfi szobornál így több mint ötszázan gyűltek össze.

A beszédeket Benedek Csaba történelemtanár nyitotta, aki az 1848-49-es szabadságharc székelyföldi vonatkozásaiból idézett, emellett kitért arra is, hogy a haza védelméért, a szabadságért harcba szálló székelység mára is példát mutat. Akkor az idegen hatalmak hadserege jelentette a veszélyt, ma pedig az elvándorlás. Ma ugyan nem kell fegyverrel a kezünkben harcolnunk, de mindent meg kell tennünk, hogy megcáfoljuk azt, hogy itt nem lehet megélni, el kell innen menni. A székelyeknek sosem volt könnyű, de hittek Istenben, és meg tudták mutatni, hogy minden nehézség ellenére meg tudnak maradni. Most sem könnyű a sorsunk, de bebizonyíthatjuk, hogy keményen dolgozunk, éppúgy meg lehet élni itt is, mint nyugatabbra, sőt boldogabban – fogalmazta meg Benedek Csaba azt, ami meglátása szerint a mai március 15. üzenete lehet. Felelősségünk van unokáinkkal, dédunokáinkkal szemben, hogy újabb 164 év múlva is itt, ezen a földön és anyanyelvünkön ünnepelhessenek, emlékezhessenek, Kossuthra, Petőfire, Gábor Áronra – hangzott el.

A megemlékezésen beszédet mondott Pál Árpád képviselő és Mezei János polgármester is. Áldást osztott Portik Hegyi Kelemen katolikus és Bíró Sándor református lelkész. Szavalatok hangzottak el, az Ipartestület Férfikórusa előadásában 48-as nótákat hallhattak az egybegyűltek, valamint a karcfalvi ifjúsági fúvószenekar is az alkalomhoz illő zenedarabokat adott elő. Ezt követően politikai és civil szervezetek, intézmények képviselői koszorúztak a Petőfi- és a Kossuth-szobornál, majd a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult az ünnepség.

Az elmúlt évekhez viszonyítva idén valamivel többen vettek részt a március 15-i megemlékezésen Gyergyószentmiklóson. A Petőfi-szoborhoz több irányból is nagy csoportokban érkeztek az ünneplők. A Szent Miklós-templomtól az ünnepi szentmise után a csíkkarcfalvi ifjúsági fúvószenekar és a Földvári Károly Hagyományőrző Egyesület huszárjai vezették fel a menetet. A város iskoláiból is nagy számban érkeztek az ünneplőbe öltözött, nemzetiszín kokárdát viselők a megemlékezésre. A Petőfi-szobornál így több mint ötszázan gyűltek össze.

A beszédeket Benedek Csaba történelemtanár nyitotta, aki az 1848–49-es szabadságharc székelyföldi vonatkozásaiból idézett, emellett kitért arra is, hogy a haza védelméért, a szabadságért harcba szálló székelység mára is példát mutat. Akkor az idegen hatalmak hadserege jelentette a veszélyt, ma pedig az elvándorlás. Ma ugyan nem kell fegyverrel a kezünkben harcolnunk, de mindent meg kell tennünk, hogy megcáfoljuk azt, hogy itt nem lehet megélni, el kell innen menni. A székelyeknek sosem volt könnyű, de hittek Istenben, és meg tudták mutatni, hogy minden nehézség ellenére meg tudnak maradni. Most sem könnyű a sorsunk, de bebizonyíthatjuk, hogy keményen dolgozunk, éppúgy meg lehet élni itt is, mint nyugatabbra, sőt boldogabban – fogalmazta meg Benedek Csaba azt, ami meglátása szerint a mai március 15. üzenete lehet. Felelősségünk van unokáinkkal, dédunokáinkkal szemben, hogy újabb 164 év múlva is itt, ezen a földön és anyanyelvünkön ünnepelhessenek, emlékezhessenek, Kossuthra, Petőfire, Gábor Áronra – hangzott el.