Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:27

Ki dönt a szemétdíj emeléséről?

20:56

Másfél évszázados múltra emlékezik a Fogarasy Mihály Műszaki Líceum

19:38

A gólok egyötödét U21-es játékosok szerezték a Szuperliga odavágóin

19:36

Vízszünet lesz Dicsőszentmártonban és Radnóton

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Új szabályok a motorkerékpárosoknak: életbe lépett a „motorosok törvénye“

Patkány támadt egy nőre fényes nappal, Csíkszereda központjában

Elvették az iratait, kihasználták és dolgoztattak egy magyar állampolgárságú férfit Tusnádfürdőn

Székelyföldön nyitja meg első boltját a lengyel üzletlánc

Robert C. Castel a jóléti juttatásokról: csak adni lehet, visszavenni nem

Helyreállították a megrongált magyar címert Székelyudvarhelyen, de a költségeket a tettes családja kell megtérítse

Népszavazáshoz kötné a települések összevonását az RMDSZ

Járda és kerékpárút is lesz a Nagymező utcában

Üvöltözés és személyeskedés kísérte a Bálványos-vitát

Gazdasági szakértő: a következő két évben a beruházások felgyorsítása a növekedés kulcsa

Képünk illusztráció

Fotó: Haáz Vince

A következő két évben a beruházások felgyorsítása a gazdasági növekedés kulcsa makro- és mikrogazdasági szinten egyaránt – hangsúlyozta kedden Iancu Guda közgazdász a Romanian Business Leaders konferenciáján.

Székelyhon

2026. február 17., 13:322026. február 17., 13:32

2026. február 18., 11:262026. február 18., 11:26

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A szakértő szerint a fogyasztásra – különösen az importra – épülő növekedési modell hosszabb távon nem fenntartható, amit az államadósság növekedése és a gazdaság gyenge teljesítménye is alátámaszt:

2022 óta a román GDP negyedéves növekedése minimális, és két technikai recessziós időszak is volt.

Guda az Agerpres beszámolója szerint elmondta, hogy makrogazdasági szinten

döntő lesz a következő két évben a beruházások növelése, különösen az uniós források és a helyreállítási alap (PNRR) felhasználásával.

Emlékeztetett, hogy a múlt évben is a GDP 8,2 százalékát kitevő beruházások mérsékelték a gazdasági növekedés lassulását a stagnáló fogyasztás körülményei között.

A közgazdász szerint mikrogazdasági szinten egyes vállalatok betételcsökkenése vagy fizetésképtelensége más cégek számára piacszerzési lehetőséget teremthet. Szerinte

a beruházó vállalatok még szűkülő piacon is növelhetik részesedésüket és bővülhetnek, különösen gazdasági lassulás idején,

amikor kedvezőbb feltételekkel lehet eszközöket felvásárolni.

Példaként a Dedeman terjeszkedését említette, rámutatva, hogy telkeinek és épületeinek több mint kétharmadát gazdasági visszaesés vagy stagnálás idején vásárolta meg a barkácsáruház-láncot működtető vállalat, ami szerinte azt mutatja, hogy

a beruházások válságidőszakban is növekedési lehetőséget teremthetnek.

„A beruházások kulcsfontosságúak, de csak gondosan kezelt kockázatok mellett” – szögezte le Iancu Guda.

A közszférának kell viselnie a következő időszakban a deficitcsökkentő intézkedések terheit

A deficitcsökkentő intézkedések terheit a következő időszakban teljes mértékben a közszférának kell viselnie, mégpedig a pazarlás visszaszorításával és szerkezeti reformokkal – jelentette még ki kedden Iancu Guda közgazdász.

A szakértő hangsúlyozta, hogy újabb adóemelésekre nincs szükség, a költségvetési konszolidációt a közkiadások visszafogásával kell folytatni.

Emlékeztetett, hogy a költségvetési kiadások 2024-ben mintegy 30 százalékkal haladták meg a bevételeket, a különbség 2025-ben 23 százalékra mérséklődött, és ezt a kiigazítási pályát kell folytatni annak érdekében, hogy

a hiány 2030-ra 3 százalék alá csökkenjen.

Guda beszélt arról is, hogy mikrovállalatok 2017-ben bevezetett adórendszere nem ösztönözte érdemben a profit újrabefektetését, inkább a kifizetett osztalékok növekedéséhez vezetett. Szerinte a bevételalapú adóztatás egyetlen pozitív hatása az volt, hogy átláthatóbbá vált a cégek nyeresége, de ez szerinte

nem helyettesíti a szürkegazdaság visszaszorításához szükséges strukturális intézkedéseket.

Hozzátette, hogy a romániai vállalatok adóterhe továbbra is az uniós átlag alatt marad: a profitadó 16 százalék, szemben a mintegy 23 százalékos uniós átlaggal, az osztalékadó szintén 16 százalék, míg az uniós átlag 24 százalék. Ezért szerinte Románia versenyképességének megőrzése érdekében a jövőben sem indokoltak újabb adóemelések.

Belföld Gazdaság