Az ősziárpa kivételével minden kísérleti gabonaféle jól fejlődik Malomfalván
Fotó: Barabás Ákos
A Debreceni Egyetem és a gyulafehérvári Caritas közös kísérleti projektjének részeként Nyikómalomfalván tavaly ősszel több jó hozamú magyar gabonafélét ültettek el, hogy meghonosítsák. A növények többsége jól fejlődik, kivéve az árpafajtákat.
2017. április 05., 18:332017. április 05., 18:33
2017. április 05., 19:032017. április 05., 19:03
Több tíz áras területen ültetett jó hozamú búzát, árpát, tritikálét és takarmányborsót Sinka Lajos malomfalvi földjén. A gazda elmondta, tavaly ősszel vetette el a karcagi kutatóintézetből hozott magokat, fajták szerint szelektálva. A növények többsége ki is kelt, csak az árpafajtáknál akadtak gondok, amelyek gyéren nőttek. Egyelőre nem tudni, hogy miért. Problémák lehettek a vetésnél, de az időjárási viszonyok is befolyásolhatták. A többi növény szemmel láthatóan az elvárt módon fejlődik, de biztosat csak az aratás után lehet mondani. „Ha jó lesz a hozam, akkor jövőre újból elvetjük a növényeket, immár nagyobb területen” – fogalmazott Sinka.
Fotó: Barabás Ákos
Sinka Arnold, a gyulafehérvári Caritas udvarhelyi projektfelelősének feltételezése szerint az árpafajták azért teljesítenek alul, mert meglehetősen későn, október végén kerültek a földbe. A tavaly ősz végi esőzések miatt ugyanis sáros volt a talaj, nem lehetett rámenni gépekkel, ezért kellett eddig várni a munkával. Megjegyezte, a magyarországi szakemberek folyamatosan követik a növények fejlődését, egyelőre fotókon keresztül, de hamarosan el is látogatnak Malomfalvára. Emlékeztetett,
Fotó: Barabás Ákos
„Nem mindegy, hogy milyen gabonát vetünk: ha minőségi magokkal dolgozunk, akkor jó termést is remélhetünk. Ha innen-onnan vásárolt magokat vetünk el, akkor előfordulhat, hogy betegség éri a növényt, és a várt hozam is elmarad” – magyarázta. Hozzátette, Malomfalván kilenc gabonaféle meghonosításával kísérleteznek, amelyek máshol, hasonlóan gyenge talajminőség mellett jól teljesítettek.
A hagyományos sóvidéki mindennapokat szeretnék bemutatni Szovátán a szombaton felavatott tájházban.
Több száz önkéntes és hivatásos tűzoltó vett részt a második alkalommal megtartott Hargita Megyei Tűzoltó Találkozón, amelynek Farkaslaka adott otthont szombaton.
A szépvízi káposztatermesztők nincsenek teljesen megelégedve az idei terméssel, ugyanis a nyári aszály, majd jégeső miatt az előző évhez képest kevesebb káposzta termett – és ez a termény árán is megmutatkozott.
19 vadászcsapat méretkezett meg az Erdőszentgyörgyi Rhédey-kastélypark udvarán, a Székelyföldi Vadásznapok tizenkettedik kiadásán. A címvédés nem maradt el.
Balavásár közelében ütközött két autó szombaton, egyik gépkocsivezető megsérült.
Gyergyószárhegy központjában, az egykori kántorlakban egyedi kiállítás nyílt meg szombaton. A szárhegyi káposzta története, a termesztéshez, tartósításhoz és főzéséhez használt eszközök ismerhetők meg itt.
Az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastélypark udvarán 19 vadászegyesület képviselteti magát, de vendégekből, érdeklődőkből sincs hiány a XII. Székelyföldi Vadásznapokon.
A termés gyengébb az előző évhez képest, ezért többe kerül a helyiek által eladásra kínált káposzta. Szépvízen jártunk a káposztafesztivál előtti káposztavágáson.
Több helyszínen gyújtották meg az együttérzés gyertyáit és adományoztak a nehéz helyzetben levőkért Erdély szerte a Caritas Egymillió csillag a nélkülözőkért eseményein.
A februári bortúra alkalmával legnagyobb sajnálatomra nem sikerült eljutnom a számos leírásában a legkeletibb székely településként szereplő Csöbörcsökre. lehet-e még magyar nyomokat találni a Dnyeszter folyó mentén? Nos, találtunk!
szóljon hozzá!