
Az ősziárpa kivételével minden kísérleti gabonaféle jól fejlődik Malomfalván
Fotó: Barabás Ákos
A Debreceni Egyetem és a gyulafehérvári Caritas közös kísérleti projektjének részeként Nyikómalomfalván tavaly ősszel több jó hozamú magyar gabonafélét ültettek el, hogy meghonosítsák. A növények többsége jól fejlődik, kivéve az árpafajtákat.
2017. április 05., 18:332017. április 05., 18:33
2017. április 05., 19:032017. április 05., 19:03
Több tíz áras területen ültetett jó hozamú búzát, árpát, tritikálét és takarmányborsót Sinka Lajos malomfalvi földjén. A gazda elmondta, tavaly ősszel vetette el a karcagi kutatóintézetből hozott magokat, fajták szerint szelektálva. A növények többsége ki is kelt, csak az árpafajtáknál akadtak gondok, amelyek gyéren nőttek. Egyelőre nem tudni, hogy miért. Problémák lehettek a vetésnél, de az időjárási viszonyok is befolyásolhatták. A többi növény szemmel láthatóan az elvárt módon fejlődik, de biztosat csak az aratás után lehet mondani. „Ha jó lesz a hozam, akkor jövőre újból elvetjük a növényeket, immár nagyobb területen” – fogalmazott Sinka.
Fotó: Barabás Ákos
Sinka Arnold, a gyulafehérvári Caritas udvarhelyi projektfelelősének feltételezése szerint az árpafajták azért teljesítenek alul, mert meglehetősen későn, október végén kerültek a földbe. A tavaly ősz végi esőzések miatt ugyanis sáros volt a talaj, nem lehetett rámenni gépekkel, ezért kellett eddig várni a munkával. Megjegyezte, a magyarországi szakemberek folyamatosan követik a növények fejlődését, egyelőre fotókon keresztül, de hamarosan el is látogatnak Malomfalvára. Emlékeztetett,
Fotó: Barabás Ákos
„Nem mindegy, hogy milyen gabonát vetünk: ha minőségi magokkal dolgozunk, akkor jó termést is remélhetünk. Ha innen-onnan vásárolt magokat vetünk el, akkor előfordulhat, hogy betegség éri a növényt, és a várt hozam is elmarad” – magyarázta. Hozzátette, Malomfalván kilenc gabonaféle meghonosításával kísérleteznek, amelyek máshol, hasonlóan gyenge talajminőség mellett jól teljesítettek.
Szikladarabokat helyeztek ki Temesvár egyes utcáiban a járda szélén lévő zöldterületekre, hogy megakadályozzák a parkolást. Vannak, akik kifogásolják az intézkedést.
Alsósófalva utcái zeneszótól és tánctól voltak hangosak szombaton. Csattogtak az ostorok, perdültek a szoknyák, idősek és fiatalok maskarába bújva űzték el a telet a 34. Hargita Megyei Farsangbúcsúztatón. Idén a szentegyházi csoportot kísértük el.
Öt megyében, közöttük Maros és Hargita megyében is közúti ellenőrzést tartanak a rendőrök vasárnap a 15-ös országúton.
Nyersen felvágva vagy árnyékos helyen szárítva, továbbá olajként vagy ecetként egyaránt használják, mifelénk főként pityóka- és bárány(fej)levesek készítésekor. A tárkonyról lesz szó, ha már azt tartjuk a legautentikusabb zöldfűszerünknek. De az is!
Több mentőegységet riasztottak, köztük egy mentőhelikoptert is Marosvásárhelyről, miután szénabála zuhant egy hétéves gyermekre a Szeben megyei Szászivánfalván.
Egy nő életét vesztette, miután kigyúlt az autójuk, amelyben férjével együtt tartózkodtak Bukarestben. A kisautó egy kétszemélyes elektromos jármű volt, egy üléssel elöl, egy másikkal hátul – írja a román sajtó.
Bűnügyi eljárás indult két férfi ellen, miután a közúti ellenőrzéskor egyikük hamis iratot mutatott fel, a másikuk ittasnak bizonyult.
A február 2. és 8. közötti héten végzett ellenőrzések során 2651 bírságot rótt ki az autópálya-rendőrség.
Tavaszi időjárás van még szombaton a legtöbb székelyföldi településen, de jó tudni, hogy a Hargita megyei sípályák ennek ellenére is működnek.
Hétfőig az ország legnagyobb részén csapadék várható, a hegyekben havas eső és havazás formájában. Emellett az időjárás vasárnaptól jelentősen lehűl, elsősorban az ország északi felében, majd a többi térségben is.
szóljon hozzá!