
Az ősziárpa kivételével minden kísérleti gabonaféle jól fejlődik Malomfalván
Fotó: Barabás Ákos
A Debreceni Egyetem és a gyulafehérvári Caritas közös kísérleti projektjének részeként Nyikómalomfalván tavaly ősszel több jó hozamú magyar gabonafélét ültettek el, hogy meghonosítsák. A növények többsége jól fejlődik, kivéve az árpafajtákat.
2017. április 05., 18:332017. április 05., 18:33
2017. április 05., 19:032017. április 05., 19:03
Több tíz áras területen ültetett jó hozamú búzát, árpát, tritikálét és takarmányborsót Sinka Lajos malomfalvi földjén. A gazda elmondta, tavaly ősszel vetette el a karcagi kutatóintézetből hozott magokat, fajták szerint szelektálva. A növények többsége ki is kelt, csak az árpafajtáknál akadtak gondok, amelyek gyéren nőttek. Egyelőre nem tudni, hogy miért. Problémák lehettek a vetésnél, de az időjárási viszonyok is befolyásolhatták. A többi növény szemmel láthatóan az elvárt módon fejlődik, de biztosat csak az aratás után lehet mondani. „Ha jó lesz a hozam, akkor jövőre újból elvetjük a növényeket, immár nagyobb területen” – fogalmazott Sinka.
Fotó: Barabás Ákos
Sinka Arnold, a gyulafehérvári Caritas udvarhelyi projektfelelősének feltételezése szerint az árpafajták azért teljesítenek alul, mert meglehetősen későn, október végén kerültek a földbe. A tavaly ősz végi esőzések miatt ugyanis sáros volt a talaj, nem lehetett rámenni gépekkel, ezért kellett eddig várni a munkával. Megjegyezte, a magyarországi szakemberek folyamatosan követik a növények fejlődését, egyelőre fotókon keresztül, de hamarosan el is látogatnak Malomfalvára. Emlékeztetett,
Fotó: Barabás Ákos
„Nem mindegy, hogy milyen gabonát vetünk: ha minőségi magokkal dolgozunk, akkor jó termést is remélhetünk. Ha innen-onnan vásárolt magokat vetünk el, akkor előfordulhat, hogy betegség éri a növényt, és a várt hozam is elmarad” – magyarázta. Hozzátette, Malomfalván kilenc gabonaféle meghonosításával kísérleteznek, amelyek máshol, hasonlóan gyenge talajminőség mellett jól teljesítettek.
Kelemen Hunor szerint egy életképes alternatívát is fel kellene mutatniuk azoknak, akik meg akarják buktatni a kormányt.
A felszerelt sótalanító berendezések folyamatosan működnek, hiszen a Kis-Küküllő vize most is több sót tartalmaz, mint kellene. Az Aquaserv igazgatója a Székelyhonnak elmondta, hogy fel vannak készülve a Korond-patak esetleges áradására.
A Hargita Megyei Törvényszék első fokon húsz év letöltendő szabadságvesztésre ítélte P. Zoltánt, aki a Gyergyóditróhoz tartozó Orotván tavaly elkövetett emberölés miatt került a vádlottak padjára. Az ítélet nem jogerős.
Kelemen Hunor szerdán kijelentette, hogy Zakariás Zoltán képviselő kétszer is az RMDSZ támogatásával jutott be a parlamentbe, most pedig „gondolt egyet”, és most független akar lenni.
Az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke, Dumitru Chisăliță szerint a következő napokban 9,4-9,6 lejre emelkedhet a gázolaj literenkénti ára.
Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint nem véletlen, hogy a kormányválság „éppen most robban ki, amikor a katonák, rendőrök, titkosszolgálatok előjogai kerülnének terítékre”. A Bolojan-kormányról május 5-én szavaznak a parlamentben.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnöke, Ciprian Ciucu szerint Romániában nincs törésvonal az európai elkötelezettségű erők táborában, hanem egy privilégiumait őrző „korrupt rendszer” és egy reformpárti irányzat áll szemben egymással.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) szerdán bejelentette, hogy valamennyi államtitkári, államtitkárhelyettesi, prefektusi és alprefektusi tisztséget betöltő politikusa benyújtotta lemondását – írja az Agerpres.
Oroszország újabb dróntámadást hajtott végre ukrajnai polgári és infrastrukturális célpontok ellen Izmail térségében, a Tulcea megyei folyami határ közelében, szerdára virradóra.
A hét végén várhatóan közvitára bocsátja a kormány az egységes közalkalmazotti bértörvény új tervezetét, ha sikerül politikai megállapodásra jutni – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
szóljon hozzá!