
Az ősziárpa kivételével minden kísérleti gabonaféle jól fejlődik Malomfalván
Fotó: Barabás Ákos
A Debreceni Egyetem és a gyulafehérvári Caritas közös kísérleti projektjének részeként Nyikómalomfalván tavaly ősszel több jó hozamú magyar gabonafélét ültettek el, hogy meghonosítsák. A növények többsége jól fejlődik, kivéve az árpafajtákat.
2017. április 05., 18:332017. április 05., 18:33
2017. április 05., 19:032017. április 05., 19:03
Több tíz áras területen ültetett jó hozamú búzát, árpát, tritikálét és takarmányborsót Sinka Lajos malomfalvi földjén. A gazda elmondta, tavaly ősszel vetette el a karcagi kutatóintézetből hozott magokat, fajták szerint szelektálva. A növények többsége ki is kelt, csak az árpafajtáknál akadtak gondok, amelyek gyéren nőttek. Egyelőre nem tudni, hogy miért. Problémák lehettek a vetésnél, de az időjárási viszonyok is befolyásolhatták. A többi növény szemmel láthatóan az elvárt módon fejlődik, de biztosat csak az aratás után lehet mondani. „Ha jó lesz a hozam, akkor jövőre újból elvetjük a növényeket, immár nagyobb területen” – fogalmazott Sinka.
Fotó: Barabás Ákos
Sinka Arnold, a gyulafehérvári Caritas udvarhelyi projektfelelősének feltételezése szerint az árpafajták azért teljesítenek alul, mert meglehetősen későn, október végén kerültek a földbe. A tavaly ősz végi esőzések miatt ugyanis sáros volt a talaj, nem lehetett rámenni gépekkel, ezért kellett eddig várni a munkával. Megjegyezte, a magyarországi szakemberek folyamatosan követik a növények fejlődését, egyelőre fotókon keresztül, de hamarosan el is látogatnak Malomfalvára. Emlékeztetett,
Fotó: Barabás Ákos
„Nem mindegy, hogy milyen gabonát vetünk: ha minőségi magokkal dolgozunk, akkor jó termést is remélhetünk. Ha innen-onnan vásárolt magokat vetünk el, akkor előfordulhat, hogy betegség éri a növényt, és a várt hozam is elmarad” – magyarázta. Hozzátette, Malomfalván kilenc gabonaféle meghonosításával kísérleteznek, amelyek máshol, hasonlóan gyenge talajminőség mellett jól teljesítettek.
Ünnepélyes keretek között adták át pénteken a csíkmadarasi kultúrházat. A több mint 250 férőhelyes épület a helyi közösségi élet új központja lesz, ahol kulturális rendezvények, próbák és találkozók kapnak helyet.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ Siegfried Mureșan európai parlamenti képviselőt javasolja miniszterelnök-jelöltnek.
Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) szakemberei pénteken ajánlásokat fogalmaztak meg a lakosság számára a kánikula idejére.
Narancssárga, majd vörös hőségriasztás lép életbe Hargita, Maros és Kovászna megyében a hétvégén, a meteorológusok szerint vasárnap már rendkívüli hőségre és fokozott hőérzetre kell számítani.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban – közölte Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
A meteorológusok által beharangozott kánikulában a felhevült lakosokat vízpartokra és medencébe csábítja a sepsiszentgyörgyi Rekreatív Rt.: az Állomás negyedi tónál e hétvégétől lehet csónakázni és vízibiciklizni, a strandon pedig fürödni.
Oroszország újabb dróntámadásokat hajtott végre ukrajnai polgári és infrastrukturális célpontok ellen Románia folyami határának közelében péntek virradóra – közölte a védelmi minisztérium.
Majdnem ezer hektárral csökkent a burgonyával beültetett Hargita megyei szántóföldek összterülete múlt évhez képest. Vannak azonban kedvező változások is a mezőgazdaság szerkezetének alakulásában.
A Mars és az Uránusz ritka bolygóegyüttállását lehet majd megfigyelni a Fiastyúk csillaghalmaza alatt július 4-én, a hajnali égen.
Nicușor Dan reméli, hogy meglesznek az eszközei a rendszer megreformálásához. Az államfőt az újságírók azokra a vádakra reagáltatták, amelyek szerint maga is a „rendszer” része.
szóljon hozzá!