
Az ősziárpa kivételével minden kísérleti gabonaféle jól fejlődik Malomfalván
Fotó: Barabás Ákos
A Debreceni Egyetem és a gyulafehérvári Caritas közös kísérleti projektjének részeként Nyikómalomfalván tavaly ősszel több jó hozamú magyar gabonafélét ültettek el, hogy meghonosítsák. A növények többsége jól fejlődik, kivéve az árpafajtákat.
2017. április 05., 18:332017. április 05., 18:33
2017. április 05., 19:032017. április 05., 19:03
Több tíz áras területen ültetett jó hozamú búzát, árpát, tritikálét és takarmányborsót Sinka Lajos malomfalvi földjén. A gazda elmondta, tavaly ősszel vetette el a karcagi kutatóintézetből hozott magokat, fajták szerint szelektálva. A növények többsége ki is kelt, csak az árpafajtáknál akadtak gondok, amelyek gyéren nőttek. Egyelőre nem tudni, hogy miért. Problémák lehettek a vetésnél, de az időjárási viszonyok is befolyásolhatták. A többi növény szemmel láthatóan az elvárt módon fejlődik, de biztosat csak az aratás után lehet mondani. „Ha jó lesz a hozam, akkor jövőre újból elvetjük a növényeket, immár nagyobb területen” – fogalmazott Sinka.
Fotó: Barabás Ákos
Sinka Arnold, a gyulafehérvári Caritas udvarhelyi projektfelelősének feltételezése szerint az árpafajták azért teljesítenek alul, mert meglehetősen későn, október végén kerültek a földbe. A tavaly ősz végi esőzések miatt ugyanis sáros volt a talaj, nem lehetett rámenni gépekkel, ezért kellett eddig várni a munkával. Megjegyezte, a magyarországi szakemberek folyamatosan követik a növények fejlődését, egyelőre fotókon keresztül, de hamarosan el is látogatnak Malomfalvára. Emlékeztetett,
Fotó: Barabás Ákos
„Nem mindegy, hogy milyen gabonát vetünk: ha minőségi magokkal dolgozunk, akkor jó termést is remélhetünk. Ha innen-onnan vásárolt magokat vetünk el, akkor előfordulhat, hogy betegség éri a növényt, és a várt hozam is elmarad” – magyarázta. Hozzátette, Malomfalván kilenc gabonaféle meghonosításával kísérleteznek, amelyek máshol, hasonlóan gyenge talajminőség mellett jól teljesítettek.
Az oktatás decentralizációját és a bürokrácia csökkentését szorgalmazza Sorin Costreie oktatási miniszter, aki szerint az iskoláknak nagyobb önállóságra, a pedagógusoknak pedig kevesebb adminisztratív feladatra van szükségük.
Újabb 30 nappal meghosszabbították a csernavodai atomerőmű működésével kapcsolatos veszélyhelyzetet – közölte szerda este az energiaügyi minisztérium. Az országos vészhelyzeti bizottság (CNSU) erről szóló határozata megjelent a Hivatalos Közlönyben.
Luca Niculescu miniszterelnök szerdán megyei tanácselnökökkel tárgyalt a helyi közigazgatás költségvetési gondjairól, az alapvető közszolgáltatások finanszírozásáról és a helyreállítási terv (PNRR) alapján támogatott beruházások befejezéséről.
A bukaresti ítélőtábla szerdán helyt adott a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség fellebbezésének, és 30 nappal meghosszabbította Călin Georgescu előzetes letartóztatását. A volt elnökjelölt november 27-éig marad letartóztatásban.
Életét vesztette egy kétéves kislány és egy négyéves kisfiú szerda este a Szeben megyei Nagytalmácson, miután füsttel telítődött meg a szoba, amelyben tartózkodtak – közölte a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Négy évtizedes működés után átfogó felújítási és korszerűsítési munkálatok kezdődtek ősszel a szépvízi gátnál. A beruházás célja a víztározó biztonságos üzemeltetésének fenntartása, a gát ugyanis továbbra is megfelelő állapotban van.
Fórumot szervezett Hargita Megye Tanácsa Székelyudvarhelyen az új, integrált hulladékgazdálkodási rendszer kapcsán, ami decembertől lép érvénybe.
Mintegy 180 millió lej értékű, vissza nem térítendő uniós forrásokból finanszírozott országos programot készít elő az egészségügyi minisztérium a függőségek megelőzésére, kezelésére és az érintettek rehabilitációjára.
A besztercei önkormányzat véletlenül nyilvánosságra hozta a családon belüli erőszak áldozatainak fenntartott védett otthon címét, amelyet a törvény szerint titokban kell tartani.
szóljon hozzá!