
Az ősziárpa kivételével minden kísérleti gabonaféle jól fejlődik Malomfalván
Fotó: Barabás Ákos
A Debreceni Egyetem és a gyulafehérvári Caritas közös kísérleti projektjének részeként Nyikómalomfalván tavaly ősszel több jó hozamú magyar gabonafélét ültettek el, hogy meghonosítsák. A növények többsége jól fejlődik, kivéve az árpafajtákat.
2017. április 05., 18:332017. április 05., 18:33
2017. április 05., 19:032017. április 05., 19:03
Több tíz áras területen ültetett jó hozamú búzát, árpát, tritikálét és takarmányborsót Sinka Lajos malomfalvi földjén. A gazda elmondta, tavaly ősszel vetette el a karcagi kutatóintézetből hozott magokat, fajták szerint szelektálva. A növények többsége ki is kelt, csak az árpafajtáknál akadtak gondok, amelyek gyéren nőttek. Egyelőre nem tudni, hogy miért. Problémák lehettek a vetésnél, de az időjárási viszonyok is befolyásolhatták. A többi növény szemmel láthatóan az elvárt módon fejlődik, de biztosat csak az aratás után lehet mondani. „Ha jó lesz a hozam, akkor jövőre újból elvetjük a növényeket, immár nagyobb területen” – fogalmazott Sinka.
Fotó: Barabás Ákos
Sinka Arnold, a gyulafehérvári Caritas udvarhelyi projektfelelősének feltételezése szerint az árpafajták azért teljesítenek alul, mert meglehetősen későn, október végén kerültek a földbe. A tavaly ősz végi esőzések miatt ugyanis sáros volt a talaj, nem lehetett rámenni gépekkel, ezért kellett eddig várni a munkával. Megjegyezte, a magyarországi szakemberek folyamatosan követik a növények fejlődését, egyelőre fotókon keresztül, de hamarosan el is látogatnak Malomfalvára. Emlékeztetett,
Fotó: Barabás Ákos
„Nem mindegy, hogy milyen gabonát vetünk: ha minőségi magokkal dolgozunk, akkor jó termést is remélhetünk. Ha innen-onnan vásárolt magokat vetünk el, akkor előfordulhat, hogy betegség éri a növényt, és a várt hozam is elmarad” – magyarázta. Hozzátette, Malomfalván kilenc gabonaféle meghonosításával kísérleteznek, amelyek máshol, hasonlóan gyenge talajminőség mellett jól teljesítettek.
A Béke – Románia az első parlamenti frakció szenátora, Adrian Peiu csütörtökön közölte, hogy egy BÉKE–AUR–PSD alkotta kormány létrehozását támogatnák.
Gyerekzsivaj pezsdítette fel a borús reggelt Sepsiszentgyörgy főterén, a Lábbusz-program ötödik születésnapján. A gyalogos iskolabuszról az elmúlt években 13 város vett példát, és az ötletgazdák abban bíznak, hogy hamarosan még többen csatlakoznak.
Az alacsony bérek miatt alig van szakemberutánpótlás, nem vonzó a népegészségtan az egészségügyi pályát választók számára. Most viszont a még meglévő személyzetet is karcsúsítania kell a népegészségügyi igazgatóságoknak az állami megszorítások miatt.
Az Európai Unió Szolidaritási Alapjából kaphat támogatást Románia a tavalyi árvizek utáni helyreállítási munkálatokra. A tervek szerint a parajdi beavatkozások és több Kovászna megyei település is érintett lehet.
A kormányfői megbízatás maximális hosszának korlátozását kezdeményezte alaptörvény-módosító javaslatában a Tisza-frakció két tagja szerdán.
Az ivóvíz- és csatornahálózat korszerűsítési munkálatok alatt minden gyergyószentmiklósi városrészben felásták az utakat. Történtek már korábban is visszaaszfaltozások, idén ennek szeretnének a végére járni. Elkezdődtek a helyreállítási munkálatok.
Az Electrica áramszolgáltató tájékoztatása szerint karbantartási és javítási munkálatok miatt több Maros és Hargita megyei településen is szünetelni fog az áramszolgáltatás a következő két napban.
Meg kell hosszabbítani az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását a jelenlegi gazdasági helyzetre való tekintettel Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter szerint. Az intézkedés hatálya június 30-án járna le.
Jubileumi ballagási ünnepséget tartottak a csíkszeredai Márton Áron Tehetséggondozó Központban szerdán, tíz évvel azután, hogy megnyitották a létesítményt az FK Csíkszereda épületében. Idén 27 végzős diák ballagott el a központból.
Hatósági felügyelet alá került a Bihar megyei Érbogyoszló RMDSZ-es polgármestere, miután csúszópénz elfogadásán érte tetten az Európai Ügyészség (EPPO).
szóljon hozzá!