
Az ősziárpa kivételével minden kísérleti gabonaféle jól fejlődik Malomfalván
Fotó: Barabás Ákos
A Debreceni Egyetem és a gyulafehérvári Caritas közös kísérleti projektjének részeként Nyikómalomfalván tavaly ősszel több jó hozamú magyar gabonafélét ültettek el, hogy meghonosítsák. A növények többsége jól fejlődik, kivéve az árpafajtákat.
2017. április 05., 18:332017. április 05., 18:33
2017. április 05., 19:032017. április 05., 19:03
Több tíz áras területen ültetett jó hozamú búzát, árpát, tritikálét és takarmányborsót Sinka Lajos malomfalvi földjén. A gazda elmondta, tavaly ősszel vetette el a karcagi kutatóintézetből hozott magokat, fajták szerint szelektálva. A növények többsége ki is kelt, csak az árpafajtáknál akadtak gondok, amelyek gyéren nőttek. Egyelőre nem tudni, hogy miért. Problémák lehettek a vetésnél, de az időjárási viszonyok is befolyásolhatták. A többi növény szemmel láthatóan az elvárt módon fejlődik, de biztosat csak az aratás után lehet mondani. „Ha jó lesz a hozam, akkor jövőre újból elvetjük a növényeket, immár nagyobb területen” – fogalmazott Sinka.
Fotó: Barabás Ákos
Sinka Arnold, a gyulafehérvári Caritas udvarhelyi projektfelelősének feltételezése szerint az árpafajták azért teljesítenek alul, mert meglehetősen későn, október végén kerültek a földbe. A tavaly ősz végi esőzések miatt ugyanis sáros volt a talaj, nem lehetett rámenni gépekkel, ezért kellett eddig várni a munkával. Megjegyezte, a magyarországi szakemberek folyamatosan követik a növények fejlődését, egyelőre fotókon keresztül, de hamarosan el is látogatnak Malomfalvára. Emlékeztetett,
Fotó: Barabás Ákos
„Nem mindegy, hogy milyen gabonát vetünk: ha minőségi magokkal dolgozunk, akkor jó termést is remélhetünk. Ha innen-onnan vásárolt magokat vetünk el, akkor előfordulhat, hogy betegség éri a növényt, és a várt hozam is elmarad” – magyarázta. Hozzátette, Malomfalván kilenc gabonaféle meghonosításával kísérleteznek, amelyek máshol, hasonlóan gyenge talajminőség mellett jól teljesítettek.
Véget ért a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülése Bukarestben, a román sajtó pedig máris kiszivárogtatta, hogy mint kérhettek az amerikaiak a Konstanca megyei légibázissal kapcsolatban.
Huszonötezer lej értékben róttak ki pénzbírságot, és jelentős mennyiségű faanyagot koboztak el a Hargita megyei rendőrök egy keddi ellenőrzés alkalmával.
Gyergyószentmiklóson jogosítvány nélkül vezető, Székelykeresztúron pedig vezetéstől eltiltott sofőrt füleltek le kedden a rendőrök. Mindkettőjük ellen büntetőeljárás indult.
Noha csak egy-két banival, de szerdán is magasabb árakat függesztettek ki egyes székelyföldi kutaknál, mint ami volt kedden.
Traian Băsescu a közel-keleti események kapcsán kijelentette, hogy Nicușor Dan államfőnek és Romániának „gyorsan, halogatás és habozás nélkül kell cselekednie”, annál is inkább, mert a jelek szerint az USA-nak szüksége van a konstancai támaszpontra.
A tél folyamán kialakult úthibák, kisebb-nagyobb kátyúk javítását hidegaszfalttal végzik az országutakon Hargita megyében. A nagyobb javításokra várni kell, és mivel nincs még költségvetés, egyelőre nem lehet tudni, hogy mire lesz pénz.
Nicușor Dan államfő összehívta szerdára a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Meghalt egy katonai pilóta kedden a borceai légi támaszponton.
A csapadékmennyiséget tekintve az elmúlt öt év legjobb telén vagyunk túl, a környezeti adottságok jók a mezőgazdasági szezonkezdéshez. Gazdasági szempontból azonban ez már kevésbé mondható el, több okból sem.
A 2026-os költségvetés tervezetében a helyi közösségek fejlesztésére több mint 86,4 milliárd lejt irányoznak elő, 7,4 milliárd lejjel többet, mint 2025-ben, és ez az eddigi legnagyobb összeg, amit a helyi önkormányzatok támogatására szánnak.
szóljon hozzá!