Hirdetés
Hirdetés

Fontos információk derültek ki egyes csíkszéki régészeti lelőhelyekről

Botár István: ezek az eredmények kutatástörténeti jelentőségűek •  Fotó: Gecse Noémi

Botár István: ezek az eredmények kutatástörténeti jelentőségűek

Fotó: Gecse Noémi

Mikortól kezdtek temetkezni Csíkban templomok belsejében, hol található az egyik legkorábbi székelyföldi pince, mikorra datálhatók a templomépítések kezdetei? Többek között erre is fényt derített az a C14-es vizsgálatsorozat, amelyet a Csíki Székely Múzeum végeztetett a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetében, a debreceni Atomkiban.

Péter Beáta

2017. május 10., 09:172017. május 10., 09:17

2017. május 10., 12:312017. május 10., 12:31

A Csíki Székely Múzeum régészei által feltárt, az elmúlt tizenöt év legfontosabb régészeti ásatás leletanyagából küldtek el mintákat elemzésre a debreceni Atomki intézetbe. A tizennégy minta között volt telepről, temetőből és templomokból származó anyag. A C14-es vizsgálat alapvető célja az volt, hogy azokban az esetekben, amikor nem állapítható meg egy leletről régészeti keltezés, vagy bizonytalan az, esetleg biztos az eredmény, de egy független vizsgálat is megerősíti, akkor álljanak a csíkszeredai régészek rendelkezésére ezek az adatok – magyarázta Botár István régész. Mint mondta,

volt olyan minta, amelynek a keltezése bizonyos szempontból kiábrándító volt.

Hirdetés

Ez azzal magyarázható, hogy az ásatás vagy a mosás, raktározás során a leletek keveredtek, és nem olyanok kerültek be, amelyekről azt hitték, hogy egy adott objektumból, rétegből származnak. A legtöbb lelet vizsgálata után viszont fontos és érdekes eredmények születtek.

A legkorábbi sír templombelsőben

A csíksomlyói plébániatemplomban, ahol 2002 és 2005 között végeztek kutatásokat a szakemberek, egyik sírról azt sejtették, hogy korai temetkezés történt benne. Erről viszont kiderült, hogy 1272–1392 közötti. „Ez azért nagyon fontos, mert

Idézet
önmagában a sír nem korai, de azáltal, hogy a templom belsejében van, szinte biztos, hogy az egyik legkorábbi sír, amit a templom belsejében ástak.

A szakirodalom mindig is bizonytalan, hogy mikor kezdődtek ezek a temetkezések. Ez a sír most Csík esetében eldönti, hogy

a 14. században már itt is kezdtek temetkezni templomok belsejében.

Egy másik vizsgálat a csíksomlyói Fodor-kertben végzett ásatásból származó lelettel kapcsolatos. A helyszínen alapvetően gót leletek vannak – objektumok, gödrök, házak, kemencék. De utólag bekeveredett egy Árpád-kori gödörbe egy csont. Ennek a keltezése Kr. u. 339–536 közötti. Ez azért érdekes, mert azt szokták mondani a kor szakértői, hogy a gótok valamikor a hun betörés elől a negyedik század utolsó harmadában elmenekültek. Ez viszont arra utal, hogy itt emberek maradtak, az élet tovább zajlott, mert ezek a csontok a következő századokból származnak” – mutatott rá a szakember.

A feltárt legkorábbi pince

Szintén a csíksomlyói Fodor-kertből egy Árpád-kori ház mintájának a régészeti keltezését megerősítette a C14-es vizsgálat: 1164–1264 közötti.

Ugyancsak ott találtak egy nagyon korai, földbe mélyített, négyzetes alaprajzú épületet, egy fabélésű pincét. Ennek a keltezése is összevág a leletanyaggal, 1279–1394 közötti.

Botár István úgy véli, ez Székelyföld eddig feltárt legkorábbi pincéje.

„Ami különösen izgalmas, és tizenöt éve várjuk ezt az eredményt: Csíkszentmiklóson a plébániatemplom mellett zajlott kutatás, ahol találtunk olyan temetkezéseket, amelyek a gótikus periódusnál korábbi alapfal alattiak. Tehát van egy korai temetőnk, amire ráépült valamikor az Árpád-korban egy templom, és azt bővítették a gótikában. A leletek alapján valószínű volt, hogy ez egy nagyon korai dolog. Ennek a sírnak a keltezése – a csíkszentmiklósi 14. sír – 1039–1213 közötti. Ezzel bizonyossá vált, hogy 12. századi, sőt a 11. század második fele sem kizárható.

Idézet
Az utóbbi időben többen kétségbe vonták azt az elképzelést, hogy a Csíki-medencében a 12. században alakultak ki az első temetők, templomok. Most viszont a független C14-es vizsgálat megerősítette.

Temetkezés cintermen kívül

A régészek küldtek leletet két csíkszentmiklósi sírból is. Ott azt látták, hogy a sírok betöltésében nincs kő és habarcs, és arra gondoltak, hogy a kőépületek megjelenésénél korábbi temetkezésről van szó. Ezt meg is erősítette a C14-es vizsgálat.

Valamikor a tatárjárás előtt keletkeztek ezek a sírok, az egyik 1191–1279, a másik 1151–1260 közötti.

A régész rámutatott, ez azt jelenti, hogy az első kőtemplom a tatárjárás körüli, utáni időkben épült. Csíkmindszenten 2007-ben végeztek régészeti ásatásokat, akkor találtak egy sírt viszonylag távol a középkori temetőtől, a templomtól. „Ez egy magasan elhelyezkedő sírbolt melléklet nélkül, tiszta betöltéssel. A kérdés az volt, hogy melyik az az időpont, amikor a középkori temető is annyira sűrűvé válik, hogy már a cintermen, a kerítésen kívül is temetkeznek. Ilyen szempontból jó adat, ez 1443–1521, illetve 1620 közé tehető. Volt néhány olyan keltezés is, amelyek a templomok használatát vagy a temetők használatát erősítette meg Csíkszentmihályon és Csíkmindszenten. Ott 13., 14. századi temetkezések voltak. Ezek önmagukban nem szenzációsak, mert tudjuk, hogy a 14. században a templomok állnak, de a független keltezés soha nem árt.”

A Darvas Lóránt régész által vezetett csíkszentléleki ásatáson is találtak viszonylag magasan egy sekély sírgödröt, korai alapfallal. Itt is a keltezés 1044–1218 közötti. Ez a 12. századi lelet megint csak a templomépítések kezdeteire, temetők keletkezésére utal. „Most már két független lelőhely, két független régész, két független objektum C14-es datálása is ezt erősíti meg.

Idézet
Ezek az eredmények kutatástörténeti jelentőségűek, mert eddig is voltak leleteink, főleg településekről, falvakról, amelyek 11–12. századiak, de a szakma egy része nem akarta nekünk ezt elhinni. Most viszont teljesen egyértelmű, hogy a települések, falvak mellett már létrejöttek az első templomok is. Ez az Árpád-kornak a dereka, úgyhogy ez egy nagyon jó, izgalmas anyag

– összegzett Botár István. Mint mondta, egy ilyen elemzés a régészeti ásatások költségvetésébe nem fér bele, a megyei tanács támogatásával tudták megvalósítani, a vizsgálatok húszezer lejbe kerültek.

A vizsgálatról

A C14-es vizsgálat olyant természettudományos eljárás, amely a szénizotóp lebomlását méri. A szénnek a C14-es izotópja folyamatosan épül be az élő szervezetbe, folyamatosan rakódik le. Miután az adott szervezet – legyen az növény vagy ember – meghal, akkor ez megáll és elkezd lebomlani. Az vizsgálat során azt nézik, hogy ez a lebomlás folyamat éppen hol tart. A csontból kollagént vonnak ki, a szénizotóp fellelt mennyisége, valamint a bomlási folyamata visszaszámolásával határozzák meg a keltezést – magyarázta a régész.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 18., szerda

Ezért térhetnek el a Google és a szeizmológusok földrengésadatai

Eltérő technológiával, adatforrásokkal és számítási módszerekkel dolgozik a Google földrengésjelző rendszere és az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Ezért térhetnek el a Google és a szeizmológusok földrengésadatai
Hirdetés
2026. november 18., szerda

Fogdából házi őrizetbe kerül Călin Georgescu

Az Ilfov megyei törvényszék egyik bírája szerdán elrendelte Călin Georgescu volt államfőjelölt házi őrizetbe helyezését abban az ügyben, amelyben egy üzletember 1,1 millió eurós megkárosításával vádolják.

Fogdából házi őrizetbe kerül Călin Georgescu
2026. november 18., szerda

Szankciós hivatalt hozott létre, és különmegbízottat nevezett ki élére az Európai Bizottság

Európai uniós szankciós hivatalt hozott létre, élére pedig különmegbízottat nevezett ki szerdán az Európai Bizottság.

Szankciós hivatalt hozott létre, és különmegbízottat nevezett ki élére az Európai Bizottság
2026. november 18., szerda

Egységesen 50 ezer lejre nő a készpénzes bevételek és kifizetések napi felső határa

Egységesen 50 ezer lejben szabják meg a készpénzes bevételek és kifizetések napi felső határát a képviselőház szerdán elfogadott törvénytervezete értelmében.

Egységesen 50 ezer lejre nő a készpénzes bevételek és kifizetések napi felső határa
Hirdetés
2026. november 18., szerda

Nem büntethet a rendőr, ha nincs nálad a jogosítványod – fontos változás jön a KRESZ-ben

Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.

Nem büntethet a rendőr, ha nincs nálad a jogosítványod – fontos változás jön a KRESZ-ben
2026. november 18., szerda

Csángóföldre látogattak a magyar kormány képviselői és támogatásra tettek ígéretet

Csángóföldön tájékozódtak a magyar kormány képviselői a moldvai csángók helyzetéről, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) munkájáról.

Csángóföldre látogattak a magyar kormány képviselői és támogatásra tettek ígéretet
2026. november 18., szerda

Hivatalos adatokat közöltek a villamosenergia-hálózatra csatlakozott termelő-fogyasztók számáról

Szeptember végén a hazai villamosenergia-hálózatra csatlakozott termelő-fogyasztók (prosumerek) száma elérte a 394 868-at – közölte Facebook-oldalán szerdán az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE).

Hivatalos adatokat közöltek a villamosenergia-hálózatra csatlakozott termelő-fogyasztók számáról
Hirdetés
2026. november 18., szerda

Teljesen kiégett egy kamion az autópályán, nehézkes a forgalom az országhatár felé – videóval

Kiégett nyerges vontató nehezíti a forgalmat Arad közelében az A1-es autópályán, a Nagylak felé tartó menetirányban.

Teljesen kiégett egy kamion az autópályán, nehézkes a forgalom az országhatár felé – videóval
2026. november 18., szerda

„Üres diskurzus, ködösítés” – élesen bírálta a tervezett közigazgatási reformot Bolojan

Ilie Bolojan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke kedden élesen bírálta a Szociáldemokrata Párt (PSD) területi-közigazgatási átszervezésre vonatkozó javaslatát.

„Üres diskurzus, ködösítés” – élesen bírálta a tervezett közigazgatási reformot Bolojan
2026. november 18., szerda

„Kisiklott” a CFR Marfă, milliárdos adósságot hagy maga után

Csődbe ment a román állami teherfuvarozási vasúttársaság, a CFR Marfă – írja a profit.ro gazdasági portál beszámolója nyomán az MTI.

„Kisiklott” a CFR Marfă, milliárdos adósságot hagy maga után
Hirdetés