Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:13

Meggyilkolta feleségét egy férfi egy Maros megyei faluban

21:43

Nagy bajban a Sepsi-SIC, hazai pályán bukta el az elődöntő első meccsét

21:03

Többször faragott hátrányából a címvédő ellen a marosvásárhelyi futsalcsapat

20:57

Fábián Tibor: Mesélők lettünk

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Halálos vonatbaleset Csíkszeredában: hat személyt szállító szekeret ütött el a vonat – frissítve

Elaludt a sofőr, baleset történt Máréfalván

Holtan találták meg a Gyergyóalfaluból eltűnt férfit

Eltűnt egy 63 éves férfi Gyergyóalfaluból, segítséget kérnek a megtalálásához

Végleges számok az önkormányzati leépítésekről Hargita megyében

Nicușor Dan: a Közel-keleti háború miatti válság mindenkit érint, de Európának Ukrajnára kell figyelnie

Coliform baktériumokat találtak a csíksomlyói borvízben, egyelőre nem ajánlott inni belőle

Végleges számok az önkormányzati leépítésekről Hargita megyében

Fokozódik a forráselvonás, ami csak Bukarestnek jó

Nem lesz még beavatkozás, elhalasztották a kedd délutáni kormányülést az üzemanyagpiaci válsághelyzet kihirdetéséről

Folytatják a harcot a tanügyi alkalmazottak a törvénybe foglalt béremelésükért

A tanügyi alkalmazottak 67,5 százaléka támogatja az általános sztrájkot 2022. január 10-től – derül ki a szakszervezetek felméréséből. Képünk illusztráció

Fotó: Veres Nándor

Az oktatási ágazat három legnagyobb érdekvédelmi szervezete által kezdeményezett referendumból kiderült, januártól a tanügyi alkalmazottak többsége általános sztrájkba lépne, mivel a kormány a törvényben előírt 16 százalék helyett csak négy százalékkal emelné jövőre a pedagógusok bérét. A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségéhez tartozó Hargita és Maros megyei alkalmazottak több mint fele is azt válaszolta, hogy egyetért az általános sztrájkkal.

Hajnal Csilla

2021. december 24., 08:592021. december 24., 08:59

2021. december 24., 10:272021. december 24., 10:27

A tanügyi ágazat három legnagyobb érdekvédelmi szövetsége, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége, a Spiru Haret Oktatási Szakszervezetek Szövetsége és az Alma Mater Országos Szakszervezeti Szövetség közös tiltakozásba fogott az elmúlt héten:

a kormány székhelye előtt szerveztek többször is demonstrációkat a törvénybe foglalt fizetésemelésük megtagadása miatt.

Lehangoló helyzetkép

Az állami oktatási rendszerben dolgozók közül összesen 32 744 alkalmazott válaszolt a szakszervezetek által megfogalmazott referendum kérdéseire.

A válaszadók 77,8 százaléka egyetért azzal, hogy elhalasszák a diákok első félév végi jegyeinek lezárását, és 67,5 százalékuk támogatja az általános sztrájkot 2022. január 10-től.

A demotiváló fizetés és az oktatási rendszerben kialakult helyzet miatt a munkavállalók több mint 40 százaléka fontolgatja, hogy elhagyja az oktatást, és más munkahelyet keres.

A válaszadók mintegy 60 százaléka sajnálja, hogy az oktatási rendszert választotta – derül ki az országos szintű válaszokból.

Molnár Zoltán, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének Maros megyei elnökétől megtudtuk, Maros megyében is a pedagógusoknak több mint ötven százaléka a sztrájk mellett van.

A sztrájk pontos ideje és időtartama központilag lesz meghatározva, de előbb lesz egy figyelmeztető sztrájk, aztán általános sztrájkba léphetnek, ez természetesen azt jelenti, hogy a pedagógusok nem mennek be órára

– fejtette ki a marosvásárhelyi tanár, szakszervezeti vezető.

Mindenhol több pénzt fektet a kormány az oktatásba

Nagyon gyorsan kellett a kimutatást elvégezni, nehezen lehetett elérni sok tagot, ezért valószínű, hogy 20-30 százalékkal több lett volna a felelet is, ha több idő lett volna rá – tájékoztatott Kocs Ilona, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének Hargita megyei területi vezetője. Mint közölte:

a referendumból kiderült, a sztrájkőrségre 820-an jelentkeztek Hargita megyéből, akik Bukarestbe vagy Csíkszeredába mennének sztrájkőrséget állni, a jegyek le nem zárását 1252-en javasolták.

1427-en vannak amellett, hogy január tizedikéig tartson a vakáció, a figyelmeztető sztrájkkal 1321-en, míg az általános sztrájkkal 1528-an értenek egyet. Ez 52,52 százalékot jelent a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének Hargita megyei szintjén.

Van olyan iskolánk, ahol a második félév első felében fokozatos pedagógusdolgozat-megvédések vannak, tehát ott az egész tantestület azt mondta, hogy nem tehetik meg a kollégával, hogy a gyerekek nem jönnek iskolába, hiszen ott előre időzítve van, hogy mikor jön az ellenőrzés a dolgozatvédésre. Tehát sokan szolidaritásból nem értenek egyet az általános sztrájkkal

– fogalmazott Kocs Ilona. Hozzáfűzte: a tanügyi alkalmazottak többsége nincs megelégedve azzal, ahogy a mindenkori kormány kezeli a tanügyet.

A forradalom óta az oktatás az utolsó helyen áll Romániában, azelőtt a tanügy és az egészségügy cserélgette az utolsó helyet, harminc év alatt volt 29 miniszterünk és ötvenszer módosítottak az oktatási törvényen. Egy olyan oktatási törvény kellene, amelyhez legalább tíz évig nem kell hozzányúlni. Egy kezdő tanárnak 2200 lej körüli fizetése van miután mindent levonnak, a városban ebből nem is lehet megélni

– mondta el a szakszervezeti vezető, hozzátéve, hogy Európában mindenhol több pénzt fektet a kormány az oktatásba, mint itthon. „A távoktatást hozzák fel sokan ellenpéldának, amelyről elismerem, hogy problémás, mert nem voltunk kiképezve erre. Azzal kellett volna kezdeni, hogy kiképezik erre a pedagógusokat, és a gyerekeknek jó felszerelést adnak, nem olyat, amit kaptak, és nem kellett volna egyéb feladatokat a nyakukba sózni.

Nekünk az a dolgunk, hogy előmozdítsuk a gyerekeket agyilag, hiszen ez egy hivatás, amelyben szívvel-lélekkel benne kell lenni

– fejtette ki megkeresésünkre Kocs Ilona.