Hirdetés
Hirdetés

Fizetésemelés 2025-ben: csak csurran-cseppen

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

Bár a gazdasági környezet miatt sok vállalkozó és munkavállaló tekint alapvetően borúlátással a 2025-ös évre, és nem kevesen vannak azok sem, akik attól tartanak, hogy „lesz még rosszabb” is, egy friss piackutatás szerint meglepően magas azoknak a munkáltatóknak az aránya, akik a nehézségek ellenére is terveznek fizetésemeléseket az év folyamán. De tény, ami tény, az előrevetített fizetésemelés szintje messze elmarad a munkavállalók által várttól, és sok esetben alig fogja meghaladni a tavaly decemberben regisztrált 5,14 százalékos inflációs rátát.

Bálint Eszter

2025. február 17., 12:292025. február 17., 12:29

A romániai munkáltatók több mint 80 százaléka tervez 2025-ben fizetésemelést, ám a legtöbb esetben mindössze 6–10 százalékkal keresnek majd többet a munkavállalók, mint 2024 decemberében – derül ki a Randstad Románia HR Trends 2025 című legfrissebb piackutatásából, amelyet a Randstad Romania HR vállalat készített.

A felmérés eredményeit összefoglaló elemzés szerint a versenyszféra mérsékelt optimizmussal tekint a 2025-ös évre.

A vállalatok 43 százaléka számít az üzleti forgalom növekedésére 2025-ben (a tavalyi 41 százalékhoz képest), míg 10 százalék csökkenést vetít előre (a 2024-es 4 százalékhoz képest). A válaszadók 63 százaléka az árbevétel növekedésére számít, ami a várakozások szerint 4 és 10 százalék között várható.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Jelentős különbségek vannak amúgy Csehországhoz képest, ahol a vállalkozások képviselőinek csak mintegy harmada számít bevételnövekedésre, míg Magyarországon a munkáltatók fele optimista ezzel a mutatóval kapcsolatban.

Idézet
A romániai munkaerőpiac jövőjét a technológia, a folyamatos képzés, illetve a munkavállalók szakmai és személyes igényeit egyaránt kielégítő juttatások közötti egyensúly fogja meghatározni.

Az egyik következtetés, amit levonhatunk, hogy a „leadership” jövőképének átalakításának időszakát éljük, amelynek középpontjában olyan ökoszisztémák létrehozása és fejlesztése áll, amelyek lehetővé teszik a munkavállalók számára a fejlődést és a kielégítő karriert” – vonta le a következtetést Ionuț Huzu, a Randstad Románia kereskedelmi igazgatója.

A béremelés mértéke elmarad a munkavállalók elvárásaitól

A Wall-street.ro gazdasági portálnak a piackutatás adatait feldolgozó elemzése szerint a munkáltatók összesen 82 százaléka tervez fizetésemelést 2025-ben, de ezek mértéke elmarad a munkavállalók elvárásaitól.

A munkáltatók által belebegtetett fizetésemelések átlagosan 6–10 százalék között mozognak,

míg a Randstad Románia által a közösségi médiában végzett felmérés szerint a munkavállalók 37 százaléka úgy véli, hogy a fizetésemelésnek meg kellene haladnia a 20 százalékot. Ezzel szemben a munkáltatók mindössze 1 százaléka hajlandó ilyen jelentős emeléseket kieszközölni.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

„A munkáltatók által kínált és a munkavállalók elvárásai közötti eltérés strukturális probléma a munkaerőpiacon. Fokozott munkaerő-fluktuációhoz és a tehetségek megtartásának nehézségeihez vezethet. Ezért

Idézet
a humán erőforrás vonzásához és megtartásához nem elég a béremelés, hanem személyre szabott juttatásokkal, fejlődési lehetőségekkel és a munka rugalmasságával is együtt kell járnia”

– tanácsolja a cégvezetőknek az elemzés szerzője, Raluca Juncu, aki maga is HR szakértő.

Esély nyílik munkahelyváltásra is

Amúgy a piackutatás szerint a cégek 34 százaléka tervez alkalmazást az idén, főként az üzleti növekedés vagy a szervezeti fejlődés miatt, 13 százalék pedig létszámstop mellett dönt. A legtöbb alkalmazást az értékesítés (10 százalékkal több, mint tavaly), a mérnöki, ügyfélszolgálati és informatikai vagy operatív feladatokat ellátó pozíciókba tervezik.

Az elemzés szerint a toborzás fő akadálya idén is a jelentkezők magas fizetési elvárása (bár 8 százalékkal kevesebb, mint 2024-ben), valamint a releváns munkatapasztalat hiánya abban az iparágban, ahová jelentkeznek.

A vállalkozásoknak tehetségekre van szükségük a növekedésük fenntartásához, de a magas bérköltségek és a képzett jelöltek hiánya olyan környezetet teremt, amelyben a munkáltatóknak a toborzás mellett a képzésre és a belső fejlesztésre is hangsúlyt kell fektetniük – mutat rá a nem túl vidám valóságra az elemzés, amely szerint az IT és távközlési, a szolgáltatási és a feldolgozóipari ágazatokban várható a legtöbb munkaerő-felvétel.

Hirdetés

Emellett az olyan területek, mint a BSS (Business Support Services) és az ingatlanügyek/építés a speciális szolgáltatások és az infrastrukturális projektek iránti megnövekedett kereslet miatt tovább bővítik csapataikat. Vannak olyan ágazatok is, ahol a munkaerő-felvétel stabil marad, vagy akár csökken (autóipar, szállítási logisztika, pénzügyi szolgáltatások).

A gyártás és az üzemeltetés azok a területek, ahol a vállalatoknak a legnagyobb kihívást jelenti a szakképzett munkaerő megtalálása.

Az informatikai, értékesítési és logisztikai részlegek toborzása is egyre nehezebbé válik, ami jelentős versenyhez vezet az e területekre érkező szakemberekért. Mivel a back-office (ügyfelekkel közvetlenül nem érintkező munkatárs), marketing vagy jogi részlegek esetében kevesebb felvétel várható, a tehetségekért folytatott küzdelem ezeken a területeken kevésbé lesz látható a HR szakemberek szerint.

Átalakuló toborzási stratégia

Egyébként a vállalkozók 71 százaléka úgy véli, hogy 2025-ben az online szakmai hálózatok, például a LinkedIn lesz a leghatékonyabb módja a jelöltek bevonzásának. A belső ajánlások és a toborzási cégekkel való együttműködés szintén népszerű módszerek maradnak a megfelelő tehetségek felkutatására.

Idézet
A vállalatoknak a toborzási stratégiájukat a digitális környezethez kell igazítaniuk, ahol az erős munkáltatói márka kiépítése és az online csatornák okos használata lesz a döntő a legjobb tehetségek bevonzása szempontjából”

– fogalmaz az elemzés. Utóbbi arra is kitér, hogy a helyi piacon tapasztalható tehetséghiánnyal szembesülve egyre több romániai vállalat fordítja figyelmét a fejlődő országokból történő toborzásra.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

A munkáltatók 14 százaléka tervezi, hogy a harmadik világ országaiból alkalmaz munkavállalókat kékgalléros pozíciókra, míg csupán 6 százalék keres fehérgalléros szakembereket az Európai Unión kívülről. A vállalatok többsége inkább hitelesített munkaerő-kölcsönző ügynökségeken keresztül toborozza ezeket a munkavállalókat, ami a toborzás nemzetközi kiszervezésének tendenciáját jelzi.

A munkáltatók 66 százaléka eközben a tehetségek megtartását tartja a fő humánerőforrás-kihívásnak,

ennek érdekében meglátásuk szerint hatékony megtartási stratégiák szükségesek. Ugyanakkor a vállalatok 59 százalékának nehézséget okoz az új alkalmazottak bevonzása, 52 százalékuknak pedig az alkalmazottak elkötelezettségének és motiváltságának fenntartása.

Mire számíthatnak a munkavállalók 2025-ben?

A Randstad Romania HR Trends 2025 kutatás szerint idén a romániai munkavállalók a következő bónuszokra, juttatásokra, előnyökre számíthatnak:

Pénzügyi előnyök

  • az otthoni munkaköltségek elszámolása (a válaszadók 14 százaléka),

  • nyereségrészesedés (15%).

Wellness és készségfejlesztési juttatások

  • pszichológiai segítség (31%),

  • coaching és mentorálás (38%).

Tanulást támogató juttatások

  • adatvédelem és kiberbiztonság (pl. GDPR) – 59%

  • kommunikációs és prezentációs készségek fejlesztése – 56%

  • sokszínűség és elfogadás – 52%

  • kreatív és kritikus gondolkodás – 44%,

  • fenntarthatóság – 42%

  • jólét és tudatos jelenlét – 37%.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Növekszik a bizalom a mesterséges intelligenciában

A Randstad Románia HR Trends 2025 című piackutatás kitért a mesterséges intelligencia (MI/AI) alkalmazására is, hiszen ma már nem lehet elmenni emellett, ha a munkaerőpiacot vesszük górcső alá. A válaszokból arra derült fény, hogy

a vállalkozások 64 százaléka nyitott az MI alkalmazására, szemben a 2024-es 58 százalékkal.

Az AI-t elsősorban az ismétlődő feladatok automatizálására, az adatelemzésre, a munkaerő-toborzásra és az ügyféltámogatásra alkalmazzák. A munkáltatók 29 százalékának ugyanakkor még nincs egyértelmű, az AI-val kapcsolatos stratégiája.

A Randstad Romania HR Trends 2025 kutatás 2024 októbere és decembere között készült online felmérés alapján, amelyre 204 vezető válaszolt különböző iparágakból. A felmérés az Evalueserve globális piackutató és elemző céggel együttműködésben készült.

Cikkünk eredetileg lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Joallas.ro-n jelent meg.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 25., kedd

Közepes erősségű földrengés volt hajnalban

Közepes erősségű, 4,4-es magnitúdójú földrengés történt kedd hajnalban a Vrancea–Buzău szeizmikus térségben. A földmozgás epicentruma mintegy 57 kilométerre volt Sepsiszentgyörgytől.

Közepes erősségű földrengés volt hajnalban
Hirdetés
2026. augusztus 25., kedd

Újra lehet jelentkezni a roncsautóprogramba

Újabb jelentkezési lehetőség nyílik keddtől a 2026-os roncsautóprogramban azoknak, akik korábban lemaradtak. Több mint 93,7 millió lejt osztanak újra, a támogatás járműtípustól függően 10 és 18,5 ezer lej között alakul.

Újra lehet jelentkezni a roncsautóprogramba
2026. augusztus 24., hétfő

Medve járt Csíksomlyón hétfőn este

Medve jelenlétét jelezték hétfőn este Csíksomlyón, a Sarkadi Elek utca 93 szám alatt.

Medve járt Csíksomlyón hétfőn este
Medve járt Csíksomlyón hétfőn este
2026. augusztus 24., hétfő

Medve járt Csíksomlyón hétfőn este

2026. augusztus 24., hétfő

Kigyúlt markológéphez riasztották a tűzoltókat

Egy markológépben csaptak fel a lángok hétfőn délután Héjjasfalva községben – tájékoztat a Maros megyei tűzoltóság.

Kigyúlt markológéphez riasztották a tűzoltókat
Hirdetés
2026. augusztus 24., hétfő

Ilyen még nem volt: téglalap alakú érmét bocsájtott ki a Román Nemzeti Bank

A Román Nemzeti Bank (BNR) egy új, a román festőknek szentelt sorozat ezüstérméjét bocsájtotta ki a numizmatikai forgalomba hétfőn. Ez egyben az első téglalap alakú érme, amelyet a bank a numizmatikai forgalomban kibocsájt.

Ilyen még nem volt: téglalap alakú érmét bocsájtott ki a Román Nemzeti Bank
2026. augusztus 24., hétfő

A képviselőház összhangba hozta a feddhetetlenségi törvény tervezetét az alkotmánybíróság határozataival

A képviselőház plenáris ülése hétfőn elfogadta a feddhetetlenségi törvény módosítását és kiegészítését az alkotmánybíróság észrevételei alapján.

A képviselőház összhangba hozta a feddhetetlenségi törvény tervezetét az alkotmánybíróság határozataival
2026. augusztus 24., hétfő

Nemzetközi fórumon is előhozakodott Nicușor Dan az egyre gyakrabban előforduló drónincidensek ügyével

Nicușor Dan államelnök hétfőn részt vett a tettrekészek koalíciójának távértekezletén, amelyet Ukrajna függetlenségének napján szerveztek meg.

Nemzetközi fórumon is előhozakodott Nicușor Dan az egyre gyakrabban előforduló drónincidensek ügyével
Hirdetés
2026. augusztus 24., hétfő

Autó gyúlt ki egy Maros megyei faluban

Egy autó kapott lángra hétfőn délután a Maros megyei Felsőrépán, szerencsére senki sem sérült meg a tűzesetben – közli a Maros megyei tűzoltóság.

Autó gyúlt ki egy Maros megyei faluban
Autó gyúlt ki egy Maros megyei faluban
2026. augusztus 24., hétfő

Autó gyúlt ki egy Maros megyei faluban

2026. augusztus 24., hétfő

Tovább emelkedhet a Duna vízállása a hónap végére, de még így is jóval az átlag alatt marad

Az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) hétfőn kiadott előrejelzése szerint a Duna vízhozama a romániai belépési pontnál, Báziásnál a következő napokban várhatóan másodpercenként 1600 köbméterre nő.

Tovább emelkedhet a Duna vízállása a hónap végére, de még így is jóval az átlag alatt marad
2026. augusztus 24., hétfő

Honvédelmi miniszter: a pilóta lélekjelenlétének köszönhető hogy nem történt kár civil infrastruktúrában a Gripen-balesetnél

A pilóta lelki nyugalmának, felkészültségének, magabiztosságának, a honvédség és a tűzoltók gyors reagálásának köszönhető, hogy nem esett kár a civil infrastruktúrában a Gripen vadászgép lezuhanásakor.

Honvédelmi miniszter: a pilóta lélekjelenlétének köszönhető hogy nem történt kár civil infrastruktúrában a Gripen-balesetnél
Hirdetés