Hirdetés
Hirdetés

Fizetésemelés 2025-ben: csak csurran-cseppen

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

Bár a gazdasági környezet miatt sok vállalkozó és munkavállaló tekint alapvetően borúlátással a 2025-ös évre, és nem kevesen vannak azok sem, akik attól tartanak, hogy „lesz még rosszabb” is, egy friss piackutatás szerint meglepően magas azoknak a munkáltatóknak az aránya, akik a nehézségek ellenére is terveznek fizetésemeléseket az év folyamán. De tény, ami tény, az előrevetített fizetésemelés szintje messze elmarad a munkavállalók által várttól, és sok esetben alig fogja meghaladni a tavaly decemberben regisztrált 5,14 százalékos inflációs rátát.

Bálint Eszter

2025. február 17., 12:292025. február 17., 12:29

A romániai munkáltatók több mint 80 százaléka tervez 2025-ben fizetésemelést, ám a legtöbb esetben mindössze 6–10 százalékkal keresnek majd többet a munkavállalók, mint 2024 decemberében – derül ki a Randstad Románia HR Trends 2025 című legfrissebb piackutatásából, amelyet a Randstad Romania HR vállalat készített.

A felmérés eredményeit összefoglaló elemzés szerint a versenyszféra mérsékelt optimizmussal tekint a 2025-ös évre.

A vállalatok 43 százaléka számít az üzleti forgalom növekedésére 2025-ben (a tavalyi 41 százalékhoz képest), míg 10 százalék csökkenést vetít előre (a 2024-es 4 százalékhoz képest). A válaszadók 63 százaléka az árbevétel növekedésére számít, ami a várakozások szerint 4 és 10 százalék között várható.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Jelentős különbségek vannak amúgy Csehországhoz képest, ahol a vállalkozások képviselőinek csak mintegy harmada számít bevételnövekedésre, míg Magyarországon a munkáltatók fele optimista ezzel a mutatóval kapcsolatban.

Idézet
A romániai munkaerőpiac jövőjét a technológia, a folyamatos képzés, illetve a munkavállalók szakmai és személyes igényeit egyaránt kielégítő juttatások közötti egyensúly fogja meghatározni.

Az egyik következtetés, amit levonhatunk, hogy a „leadership” jövőképének átalakításának időszakát éljük, amelynek középpontjában olyan ökoszisztémák létrehozása és fejlesztése áll, amelyek lehetővé teszik a munkavállalók számára a fejlődést és a kielégítő karriert” – vonta le a következtetést Ionuț Huzu, a Randstad Románia kereskedelmi igazgatója.

A béremelés mértéke elmarad a munkavállalók elvárásaitól

A Wall-street.ro gazdasági portálnak a piackutatás adatait feldolgozó elemzése szerint a munkáltatók összesen 82 százaléka tervez fizetésemelést 2025-ben, de ezek mértéke elmarad a munkavállalók elvárásaitól.

A munkáltatók által belebegtetett fizetésemelések átlagosan 6–10 százalék között mozognak,

míg a Randstad Románia által a közösségi médiában végzett felmérés szerint a munkavállalók 37 százaléka úgy véli, hogy a fizetésemelésnek meg kellene haladnia a 20 százalékot. Ezzel szemben a munkáltatók mindössze 1 százaléka hajlandó ilyen jelentős emeléseket kieszközölni.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

„A munkáltatók által kínált és a munkavállalók elvárásai közötti eltérés strukturális probléma a munkaerőpiacon. Fokozott munkaerő-fluktuációhoz és a tehetségek megtartásának nehézségeihez vezethet. Ezért

Idézet
a humán erőforrás vonzásához és megtartásához nem elég a béremelés, hanem személyre szabott juttatásokkal, fejlődési lehetőségekkel és a munka rugalmasságával is együtt kell járnia”

– tanácsolja a cégvezetőknek az elemzés szerzője, Raluca Juncu, aki maga is HR szakértő.

Esély nyílik munkahelyváltásra is

Amúgy a piackutatás szerint a cégek 34 százaléka tervez alkalmazást az idén, főként az üzleti növekedés vagy a szervezeti fejlődés miatt, 13 százalék pedig létszámstop mellett dönt. A legtöbb alkalmazást az értékesítés (10 százalékkal több, mint tavaly), a mérnöki, ügyfélszolgálati és informatikai vagy operatív feladatokat ellátó pozíciókba tervezik.

Az elemzés szerint a toborzás fő akadálya idén is a jelentkezők magas fizetési elvárása (bár 8 százalékkal kevesebb, mint 2024-ben), valamint a releváns munkatapasztalat hiánya abban az iparágban, ahová jelentkeznek.

A vállalkozásoknak tehetségekre van szükségük a növekedésük fenntartásához, de a magas bérköltségek és a képzett jelöltek hiánya olyan környezetet teremt, amelyben a munkáltatóknak a toborzás mellett a képzésre és a belső fejlesztésre is hangsúlyt kell fektetniük – mutat rá a nem túl vidám valóságra az elemzés, amely szerint az IT és távközlési, a szolgáltatási és a feldolgozóipari ágazatokban várható a legtöbb munkaerő-felvétel.

Hirdetés

Emellett az olyan területek, mint a BSS (Business Support Services) és az ingatlanügyek/építés a speciális szolgáltatások és az infrastrukturális projektek iránti megnövekedett kereslet miatt tovább bővítik csapataikat. Vannak olyan ágazatok is, ahol a munkaerő-felvétel stabil marad, vagy akár csökken (autóipar, szállítási logisztika, pénzügyi szolgáltatások).

A gyártás és az üzemeltetés azok a területek, ahol a vállalatoknak a legnagyobb kihívást jelenti a szakképzett munkaerő megtalálása.

Az informatikai, értékesítési és logisztikai részlegek toborzása is egyre nehezebbé válik, ami jelentős versenyhez vezet az e területekre érkező szakemberekért. Mivel a back-office (ügyfelekkel közvetlenül nem érintkező munkatárs), marketing vagy jogi részlegek esetében kevesebb felvétel várható, a tehetségekért folytatott küzdelem ezeken a területeken kevésbé lesz látható a HR szakemberek szerint.

Átalakuló toborzási stratégia

Egyébként a vállalkozók 71 százaléka úgy véli, hogy 2025-ben az online szakmai hálózatok, például a LinkedIn lesz a leghatékonyabb módja a jelöltek bevonzásának. A belső ajánlások és a toborzási cégekkel való együttműködés szintén népszerű módszerek maradnak a megfelelő tehetségek felkutatására.

Idézet
A vállalatoknak a toborzási stratégiájukat a digitális környezethez kell igazítaniuk, ahol az erős munkáltatói márka kiépítése és az online csatornák okos használata lesz a döntő a legjobb tehetségek bevonzása szempontjából”

– fogalmaz az elemzés. Utóbbi arra is kitér, hogy a helyi piacon tapasztalható tehetséghiánnyal szembesülve egyre több romániai vállalat fordítja figyelmét a fejlődő országokból történő toborzásra.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

A munkáltatók 14 százaléka tervezi, hogy a harmadik világ országaiból alkalmaz munkavállalókat kékgalléros pozíciókra, míg csupán 6 százalék keres fehérgalléros szakembereket az Európai Unión kívülről. A vállalatok többsége inkább hitelesített munkaerő-kölcsönző ügynökségeken keresztül toborozza ezeket a munkavállalókat, ami a toborzás nemzetközi kiszervezésének tendenciáját jelzi.

A munkáltatók 66 százaléka eközben a tehetségek megtartását tartja a fő humánerőforrás-kihívásnak,

ennek érdekében meglátásuk szerint hatékony megtartási stratégiák szükségesek. Ugyanakkor a vállalatok 59 százalékának nehézséget okoz az új alkalmazottak bevonzása, 52 százalékuknak pedig az alkalmazottak elkötelezettségének és motiváltságának fenntartása.

Mire számíthatnak a munkavállalók 2025-ben?

A Randstad Romania HR Trends 2025 kutatás szerint idén a romániai munkavállalók a következő bónuszokra, juttatásokra, előnyökre számíthatnak:

Pénzügyi előnyök

  • az otthoni munkaköltségek elszámolása (a válaszadók 14 százaléka),

  • nyereségrészesedés (15%).

Wellness és készségfejlesztési juttatások

  • pszichológiai segítség (31%),

  • coaching és mentorálás (38%).

Tanulást támogató juttatások

  • adatvédelem és kiberbiztonság (pl. GDPR) – 59%

  • kommunikációs és prezentációs készségek fejlesztése – 56%

  • sokszínűség és elfogadás – 52%

  • kreatív és kritikus gondolkodás – 44%,

  • fenntarthatóság – 42%

  • jólét és tudatos jelenlét – 37%.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Növekszik a bizalom a mesterséges intelligenciában

A Randstad Románia HR Trends 2025 című piackutatás kitért a mesterséges intelligencia (MI/AI) alkalmazására is, hiszen ma már nem lehet elmenni emellett, ha a munkaerőpiacot vesszük górcső alá. A válaszokból arra derült fény, hogy

a vállalkozások 64 százaléka nyitott az MI alkalmazására, szemben a 2024-es 58 százalékkal.

Az AI-t elsősorban az ismétlődő feladatok automatizálására, az adatelemzésre, a munkaerő-toborzásra és az ügyféltámogatásra alkalmazzák. A munkáltatók 29 százalékának ugyanakkor még nincs egyértelmű, az AI-val kapcsolatos stratégiája.

A Randstad Romania HR Trends 2025 kutatás 2024 októbere és decembere között készült online felmérés alapján, amelyre 204 vezető válaszolt különböző iparágakból. A felmérés az Evalueserve globális piackutató és elemző céggel együttműködésben készült.

Cikkünk eredetileg lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Joallas.ro-n jelent meg.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 16., kedd

400 ezer lejt sikkaszthatott el az USR pénzügyi felelőse

Bíróság elé állítottak az ügyészek egy nőt, akit azzal vádolnak, hogy a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) pénzügyi felelőseként több mint 400 ezer lejt sikkasztott el a párt számláiról.

400 ezer lejt sikkaszthatott el az USR pénzügyi felelőse
Hirdetés
2026. június 16., kedd

Kelemen Hunor szerint a korábbi koalíció pártjainak vissza kell ülniük a tárgyalóasztalhoz

A korábbi koalíció pártjainak vissza kell ülniük a tárgyalóasztalhoz – írta a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) keddi üléséről beszámoló Facebook-bejegyzésében az RMDSZ elnöke.

Kelemen Hunor szerint a korábbi koalíció pártjainak vissza kell ülniük a tárgyalóasztalhoz
2026. június 16., kedd

Ha vannak is problémák az új iskolabútorzattal, sokkal jobbak mint a régi „hátgerincferdüléses” darabok

Mintegy 29 ezer eszköz és bútorzat érkezett a csíkszeredai tanintézetekbe az elmúlt másfél évben. Ez volt a város legnagyobb oktatásfejlesztési programja, amelyet európai uniós támogatásból valósítottak meg. Az eredményeket pannókon is bemutatják.

Ha vannak is problémák az új iskolabútorzattal, sokkal jobbak mint a régi „hátgerincferdüléses” darabok
2026. június 16., kedd

Csoma Botond: Ilie Bolojan már nem lehet miniszterelnök

Az álláspontok rugalmasabbá válására számít az RMDSZ, de a jelenlegi politikai helyzetben „Ilie Bolojan már nem lehet miniszterelnök” – jelentette ki a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) keddi ülése után Csoma Botond.

Csoma Botond: Ilie Bolojan már nem lehet miniszterelnök
Hirdetés
2026. június 16., kedd

Kilőtték a svájci turistára támadó medvét

Kilőttek azt a medvét, amelyik megtámadott hétfőn egy svájci turistát a Transzfogarasi úton.

Kilőtték a svájci turistára támadó medvét
2026. június 16., kedd

Döntött az RMDSZ: nem vesznek részt Veștea kormányában

A RMDSZ úgy döntött, hogy nem vesz részt Adrian Veștea esetleges kormányában - jelentette be Csoma Botond szóvivő, a szövetség képviselőházi frakcióvezetője.

Döntött az RMDSZ: nem vesznek részt Veștea kormányában
2026. június 16., kedd

Barti Tihamér nyilvánosságra hozta az ellene szóló vádiratot

Nyilvánosságra hozta az ellene készült vádiratot Barti Tihamér, aki kedden részletesen beszélt az ellene zajló büntetőeljárásról. A politikus ügyét tárgyaló alapfokú eljárás még nem indult el. Arra számít, hogy az eljárás hosszú évekig elhúzódhat.

Barti Tihamér nyilvánosságra hozta az ellene szóló vádiratot
Hirdetés
2026. június 16., kedd

Marosvásárhelyre vitték az élet-halál között lévő 12 éves lányt, akit a járdán gázolt el egy autó

A marosvásárhelyi megyei sürgősségi kórház intenzív osztályán fekszik kritikus állapotban az a 12 éves lány, akit hétfő délután két másik emberrel együtt elgázolt a járdán egy személygépkocsi a Beszterce-Naszód megyei Marosborgón.

Marosvásárhelyre vitték az élet-halál között lévő 12 éves lányt, akit a járdán gázolt el egy autó
2026. június 16., kedd

Egyre több Hargita megyei települést érintenek a medveriasztások

Összesen tizenhárom Hargita megyei településen adtak ki medveriasztást az elmúlt négy napban. Legtöbbször Korondon kellett figyelmeztetni a lakosságot, de Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson is jelezték a nagyvad jelenlétét.

Egyre több Hargita megyei települést érintenek a medveriasztások
2026. június 16., kedd

„Megyünk előre” – figyelmen kívül hagyta pártja ultimátumát Adrian Veștea

Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök kedd reggel, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetősége által hétfő este adott ultimátum lejárta után bejelentette, hogy álláspontja nem változott, nem adja vissza kormányalakítási megbízását.

„Megyünk előre” – figyelmen kívül hagyta pártja ultimátumát Adrian Veștea
Hirdetés