
Fotó: Borbély Fanni
Bár a gazdasági környezet miatt sok vállalkozó és munkavállaló tekint alapvetően borúlátással a 2025-ös évre, és nem kevesen vannak azok sem, akik attól tartanak, hogy „lesz még rosszabb” is, egy friss piackutatás szerint meglepően magas azoknak a munkáltatóknak az aránya, akik a nehézségek ellenére is terveznek fizetésemeléseket az év folyamán. De tény, ami tény, az előrevetített fizetésemelés szintje messze elmarad a munkavállalók által várttól, és sok esetben alig fogja meghaladni a tavaly decemberben regisztrált 5,14 százalékos inflációs rátát.
2025. február 17., 12:292025. február 17., 12:29
A romániai munkáltatók több mint 80 százaléka tervez 2025-ben fizetésemelést, ám a legtöbb esetben mindössze 6–10 százalékkal keresnek majd többet a munkavállalók, mint 2024 decemberében – derül ki a Randstad Románia HR Trends 2025 című legfrissebb piackutatásából, amelyet a Randstad Romania HR vállalat készített.
A vállalatok 43 százaléka számít az üzleti forgalom növekedésére 2025-ben (a tavalyi 41 százalékhoz képest), míg 10 százalék csökkenést vetít előre (a 2024-es 4 százalékhoz képest). A válaszadók 63 százaléka az árbevétel növekedésére számít, ami a várakozások szerint 4 és 10 százalék között várható.
Fotó: Borbély Fanni
Jelentős különbségek vannak amúgy Csehországhoz képest, ahol a vállalkozások képviselőinek csak mintegy harmada számít bevételnövekedésre, míg Magyarországon a munkáltatók fele optimista ezzel a mutatóval kapcsolatban.
Az egyik következtetés, amit levonhatunk, hogy a „leadership” jövőképének átalakításának időszakát éljük, amelynek középpontjában olyan ökoszisztémák létrehozása és fejlesztése áll, amelyek lehetővé teszik a munkavállalók számára a fejlődést és a kielégítő karriert” – vonta le a következtetést Ionuț Huzu, a Randstad Románia kereskedelmi igazgatója.
A Wall-street.ro gazdasági portálnak a piackutatás adatait feldolgozó elemzése szerint a munkáltatók összesen 82 százaléka tervez fizetésemelést 2025-ben, de ezek mértéke elmarad a munkavállalók elvárásaitól.
míg a Randstad Románia által a közösségi médiában végzett felmérés szerint a munkavállalók 37 százaléka úgy véli, hogy a fizetésemelésnek meg kellene haladnia a 20 százalékot. Ezzel szemben a munkáltatók mindössze 1 százaléka hajlandó ilyen jelentős emeléseket kieszközölni.
Fotó: Haáz Vince
„A munkáltatók által kínált és a munkavállalók elvárásai közötti eltérés strukturális probléma a munkaerőpiacon. Fokozott munkaerő-fluktuációhoz és a tehetségek megtartásának nehézségeihez vezethet. Ezért
– tanácsolja a cégvezetőknek az elemzés szerzője, Raluca Juncu, aki maga is HR szakértő.
Amúgy a piackutatás szerint a cégek 34 százaléka tervez alkalmazást az idén, főként az üzleti növekedés vagy a szervezeti fejlődés miatt, 13 százalék pedig létszámstop mellett dönt. A legtöbb alkalmazást az értékesítés (10 százalékkal több, mint tavaly), a mérnöki, ügyfélszolgálati és informatikai vagy operatív feladatokat ellátó pozíciókba tervezik.
A vállalkozásoknak tehetségekre van szükségük a növekedésük fenntartásához, de a magas bérköltségek és a képzett jelöltek hiánya olyan környezetet teremt, amelyben a munkáltatóknak a toborzás mellett a képzésre és a belső fejlesztésre is hangsúlyt kell fektetniük – mutat rá a nem túl vidám valóságra az elemzés, amely szerint az IT és távközlési, a szolgáltatási és a feldolgozóipari ágazatokban várható a legtöbb munkaerő-felvétel.
Emellett az olyan területek, mint a BSS (Business Support Services) és az ingatlanügyek/építés a speciális szolgáltatások és az infrastrukturális projektek iránti megnövekedett kereslet miatt tovább bővítik csapataikat. Vannak olyan ágazatok is, ahol a munkaerő-felvétel stabil marad, vagy akár csökken (autóipar, szállítási logisztika, pénzügyi szolgáltatások).
Az informatikai, értékesítési és logisztikai részlegek toborzása is egyre nehezebbé válik, ami jelentős versenyhez vezet az e területekre érkező szakemberekért. Mivel a back-office (ügyfelekkel közvetlenül nem érintkező munkatárs), marketing vagy jogi részlegek esetében kevesebb felvétel várható, a tehetségekért folytatott küzdelem ezeken a területeken kevésbé lesz látható a HR szakemberek szerint.
Egyébként a vállalkozók 71 százaléka úgy véli, hogy 2025-ben az online szakmai hálózatok, például a LinkedIn lesz a leghatékonyabb módja a jelöltek bevonzásának. A belső ajánlások és a toborzási cégekkel való együttműködés szintén népszerű módszerek maradnak a megfelelő tehetségek felkutatására.
– fogalmaz az elemzés. Utóbbi arra is kitér, hogy a helyi piacon tapasztalható tehetséghiánnyal szembesülve egyre több romániai vállalat fordítja figyelmét a fejlődő országokból történő toborzásra.
Fotó: Borbély Fanni
A munkáltatók 14 százaléka tervezi, hogy a harmadik világ országaiból alkalmaz munkavállalókat kékgalléros pozíciókra, míg csupán 6 százalék keres fehérgalléros szakembereket az Európai Unión kívülről. A vállalatok többsége inkább hitelesített munkaerő-kölcsönző ügynökségeken keresztül toborozza ezeket a munkavállalókat, ami a toborzás nemzetközi kiszervezésének tendenciáját jelzi.
ennek érdekében meglátásuk szerint hatékony megtartási stratégiák szükségesek. Ugyanakkor a vállalatok 59 százalékának nehézséget okoz az új alkalmazottak bevonzása, 52 százalékuknak pedig az alkalmazottak elkötelezettségének és motiváltságának fenntartása.
A Randstad Romania HR Trends 2025 kutatás szerint idén a romániai munkavállalók a következő bónuszokra, juttatásokra, előnyökre számíthatnak:
Pénzügyi előnyök
az otthoni munkaköltségek elszámolása (a válaszadók 14 százaléka),
nyereségrészesedés (15%).
Wellness és készségfejlesztési juttatások
pszichológiai segítség (31%),
coaching és mentorálás (38%).
Tanulást támogató juttatások
adatvédelem és kiberbiztonság (pl. GDPR) – 59%
kommunikációs és prezentációs készségek fejlesztése – 56%
sokszínűség és elfogadás – 52%
kreatív és kritikus gondolkodás – 44%,
fenntarthatóság – 42%
jólét és tudatos jelenlét – 37%.
Fotó: Haáz Vince
A Randstad Románia HR Trends 2025 című piackutatás kitért a mesterséges intelligencia (MI/AI) alkalmazására is, hiszen ma már nem lehet elmenni emellett, ha a munkaerőpiacot vesszük górcső alá. A válaszokból arra derült fény, hogy
Az AI-t elsősorban az ismétlődő feladatok automatizálására, az adatelemzésre, a munkaerő-toborzásra és az ügyféltámogatásra alkalmazzák. A munkáltatók 29 százalékának ugyanakkor még nincs egyértelmű, az AI-val kapcsolatos stratégiája.
A Randstad Romania HR Trends 2025 kutatás 2024 októbere és decembere között készült online felmérés alapján, amelyre 204 vezető válaszolt különböző iparágakból. A felmérés az Evalueserve globális piackutató és elemző céggel együttműködésben készült.
Cikkünk eredetileg lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Joallas.ro-n jelent meg.
Görög Mártát, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánját kérte fel az Igazságügyi Minisztérium irányítására Magyar Péter leendő miniszterelnök pénteken.
Instabillá válik az időjárás már ma délutántól, és az ország nagy részén vasárnapig esőzések várhatók. Több megyére elsőfokú, sárga jelzésű riasztást adott ki a meteorológiai szolgálat légköri instabilitás és jelentős mennyiségű csapadék miatt.
Székelyföld lenyűgöző tájai, legendás helyszínei és természeti kincsei most egy izgalmas online játék keretében kerülnek reflektorfénybe. Kvízjátékunk lehetőséget kínál arra, hogy a résztvevők értékes nyereményekkel gazdagodjanak.
Bemutatta középiskolás aktív önkéntesét a Hargita megyei tűzoltóság az Életmentő szenvedéllyel elnevezésű program tízéves évfordulóján. A parancsnokság új jelentkezőket is vár a programba.
Legszebb virágaikat mutatják be, és kínálják eladásra az udvarfalvi termesztők szombaton és vasárnap a hagyományos kiállításon és vásáron. Szombaton a településen Májusfa néptánctalálkozót is tartanak, immár nyolcadik alkalommal.
Lemondott igazságügyi miniszteri jelöltségéről Melléthei-Barna Márton, aki ezt Facebook-oldalán jelentette be csütörtökön.
Maros megyében 1990 óta először írtak ki népszavazást, hogy lemondassanak egy polgármestert. A mezőszengyeliek június 14-én döntenek arról, hogy maradjon a jelenlegi községvezető vagy mennie kell.
Az ügyvivő egészségügyi miniszter csütörtöki nyilatkozatának előzménye, hogy hantavírus-járvány tört ki egy Európához közeledő óceánjáró hajón.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A kihívások éve lesz az idei – állítja a Maros Megyei Tanács elnöke, aki szerint az 1,18 milliárd lejes összköltségvetés fókuszában a megkezdett uniós pályázatok lezárása áll, miközben az állami források szűkössége miatt prioritásokat kellett felállítani.
szóljon hozzá!