
A helyi termékek iránt is megnőtt az igény az elmúlt időszakban. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A világjárvány egyik hozadéka, hogy a kistermelők mellett egyre többen ültetnek zöldséget a kertjükben, telepítenek gyümölcsfát az udvarukon, vagy tartanak háztáji állatot. A falvak mellett a városon élők számára is felértékelődött a sertés, tyúk, vagy nyúl tartása, mert úgy vélik, az biztos, amit saját maguk megtermelnek.
2020. szeptember 22., 10:402020. szeptember 22., 10:40
Minél kisebb egy város, annál többen tartanak háztáji állatokat – válaszolta érdeklődésünkre Fazakas Miklós, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Maros megyei elnöke. A szakember elmondta, vannak törvények és szabályok, hogy mit lehet és mit nem, de ezek inkább akadályozzák a gazdálkodókat, vagy azoknak nyújtanak kapaszkodót, akik nehezen viselik az állattartásból származó szagokat.
A lakott településeken kétféle állattartás létezik – magyarázta a szakember. A farm, amely egy engedélyezett állattenyésztő egység, illetve a háztáji kategória; utóbbiban egy-egy család megtermeli saját maga számára a szükséges húsmennyiséget, legyen az akár sertés, akár szárnyas.
– magyarázta.
Fazakas Miklós szerint minél kisebb egy város, annál többen élnek azzal a lehetőséggel, hogy saját maguk neveljenek állatot. „Még Marosvásárhelyen is sok helyen, de Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, ahol udvaros házak vannak, ott szinte természetes, hogy háztáji állatot is tartanak” – tette hozzá, akárcsak azt, hogy az ilyen kisebb terjedelmű állattartás egyfajta biztonságot nyújt a családoknak, hiszen a világjárványról nem lehet tudni, hogyan alakul, lesznek újabb szigorítások, vagy nem.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!