
A helyi termékek iránt is megnőtt az igény az elmúlt időszakban. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A világjárvány egyik hozadéka, hogy a kistermelők mellett egyre többen ültetnek zöldséget a kertjükben, telepítenek gyümölcsfát az udvarukon, vagy tartanak háztáji állatot. A falvak mellett a városon élők számára is felértékelődött a sertés, tyúk, vagy nyúl tartása, mert úgy vélik, az biztos, amit saját maguk megtermelnek.
2020. szeptember 22., 10:402020. szeptember 22., 10:40
Minél kisebb egy város, annál többen tartanak háztáji állatokat – válaszolta érdeklődésünkre Fazakas Miklós, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Maros megyei elnöke. A szakember elmondta, vannak törvények és szabályok, hogy mit lehet és mit nem, de ezek inkább akadályozzák a gazdálkodókat, vagy azoknak nyújtanak kapaszkodót, akik nehezen viselik az állattartásból származó szagokat.
A lakott településeken kétféle állattartás létezik – magyarázta a szakember. A farm, amely egy engedélyezett állattenyésztő egység, illetve a háztáji kategória; utóbbiban egy-egy család megtermeli saját maga számára a szükséges húsmennyiséget, legyen az akár sertés, akár szárnyas.
– magyarázta.
Fazakas Miklós szerint minél kisebb egy város, annál többen élnek azzal a lehetőséggel, hogy saját maguk neveljenek állatot. „Még Marosvásárhelyen is sok helyen, de Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, ahol udvaros házak vannak, ott szinte természetes, hogy háztáji állatot is tartanak” – tette hozzá, akárcsak azt, hogy az ilyen kisebb terjedelmű állattartás egyfajta biztonságot nyújt a családoknak, hiszen a világjárványról nem lehet tudni, hogyan alakul, lesznek újabb szigorítások, vagy nem.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
Az Európai Unióban 2025-ben 0,1 százalékponttal, 6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Idén áprilisban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének.
A Zsögödben észlelt medvékről is szó esett a csíkszeredai önkormányzati képviselők rendkívüli ülésén szerdán, a tanácsosok egy digitális fejlesztési projekt és a Szabadság téri tömbházak hőszigetelésének aktualizált költségvetését is jóváhagyták.
Szerdán folytatódik az érettségi vizsga szóbeli szakasza a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok anyanyelvi kommunikációs készségeinek a felmérésével.
szóljon hozzá!