
A helyi termékek iránt is megnőtt az igény az elmúlt időszakban. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A világjárvány egyik hozadéka, hogy a kistermelők mellett egyre többen ültetnek zöldséget a kertjükben, telepítenek gyümölcsfát az udvarukon, vagy tartanak háztáji állatot. A falvak mellett a városon élők számára is felértékelődött a sertés, tyúk, vagy nyúl tartása, mert úgy vélik, az biztos, amit saját maguk megtermelnek.
2020. szeptember 22., 10:402020. szeptember 22., 10:40
Minél kisebb egy város, annál többen tartanak háztáji állatokat – válaszolta érdeklődésünkre Fazakas Miklós, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Maros megyei elnöke. A szakember elmondta, vannak törvények és szabályok, hogy mit lehet és mit nem, de ezek inkább akadályozzák a gazdálkodókat, vagy azoknak nyújtanak kapaszkodót, akik nehezen viselik az állattartásból származó szagokat.
A lakott településeken kétféle állattartás létezik – magyarázta a szakember. A farm, amely egy engedélyezett állattenyésztő egység, illetve a háztáji kategória; utóbbiban egy-egy család megtermeli saját maga számára a szükséges húsmennyiséget, legyen az akár sertés, akár szárnyas.
– magyarázta.
Fazakas Miklós szerint minél kisebb egy város, annál többen élnek azzal a lehetőséggel, hogy saját maguk neveljenek állatot. „Még Marosvásárhelyen is sok helyen, de Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, ahol udvaros házak vannak, ott szinte természetes, hogy háztáji állatot is tartanak” – tette hozzá, akárcsak azt, hogy az ilyen kisebb terjedelmű állattartás egyfajta biztonságot nyújt a családoknak, hiszen a világjárványról nem lehet tudni, hogyan alakul, lesznek újabb szigorítások, vagy nem.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Keresztalják, lovas zarándokok, autóval, zarándokvonattal vagy éppen busszal érkező erdélyi és anyaországi magyarok találkoznak idén is Csíksomlyón, a pünkösdszombati búcsún. Kövesse élőben a búcsú történéseit a Székelyhonon!
szóljon hozzá!