
A helyi termékek iránt is megnőtt az igény az elmúlt időszakban. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A világjárvány egyik hozadéka, hogy a kistermelők mellett egyre többen ültetnek zöldséget a kertjükben, telepítenek gyümölcsfát az udvarukon, vagy tartanak háztáji állatot. A falvak mellett a városon élők számára is felértékelődött a sertés, tyúk, vagy nyúl tartása, mert úgy vélik, az biztos, amit saját maguk megtermelnek.
2020. szeptember 22., 10:402020. szeptember 22., 10:40
Minél kisebb egy város, annál többen tartanak háztáji állatokat – válaszolta érdeklődésünkre Fazakas Miklós, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Maros megyei elnöke. A szakember elmondta, vannak törvények és szabályok, hogy mit lehet és mit nem, de ezek inkább akadályozzák a gazdálkodókat, vagy azoknak nyújtanak kapaszkodót, akik nehezen viselik az állattartásból származó szagokat.
A lakott településeken kétféle állattartás létezik – magyarázta a szakember. A farm, amely egy engedélyezett állattenyésztő egység, illetve a háztáji kategória; utóbbiban egy-egy család megtermeli saját maga számára a szükséges húsmennyiséget, legyen az akár sertés, akár szárnyas.
– magyarázta.
Fazakas Miklós szerint minél kisebb egy város, annál többen élnek azzal a lehetőséggel, hogy saját maguk neveljenek állatot. „Még Marosvásárhelyen is sok helyen, de Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, ahol udvaros házak vannak, ott szinte természetes, hogy háztáji állatot is tartanak” – tette hozzá, akárcsak azt, hogy az ilyen kisebb terjedelmű állattartás egyfajta biztonságot nyújt a családoknak, hiszen a világjárványról nem lehet tudni, hogyan alakul, lesznek újabb szigorítások, vagy nem.
Az 1956-os tüntetők szabadság melletti kiállását méltatta beszédében Magyar Péter miniszterelnök a forradalom és szabadságharc 70. évfordulójának tiszteletére tartott ünnepi koszorúzáson a Bem téren csütörtökön.
Az egymásba vetett bizalom fontosságát hangsúlyozta ünnepi beszédében a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter az 1956-os forradalom 70. évfordulója alkalmából tartott emlékünnepségen a Műegyetemen csütörtökön.
Nicușor Dan államelnök csütörtökön kiemelte, hogy Romániának biztonságosabb iskolákra, megfelelően támogatott és a beavatkozásra felkészített tanárokra, valódi pszichológiai tanácsadáshoz való hozzáférésre van szüksége.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) csütörtökön elutasította öt romániai bíró és volt bíró panaszát, akik azt kifogásolták, hogy az állam nem fizette ki teljes egészében a jogerős bírósági ítéletekkel megítélt bérkülönbözeteket és kártérítéseket.
Az alkotmánybíróság csütörtökön megállapította, hogy az ügyvivő kormány túllépte alkotmányos hatáskörét, amikor sürgősségi rendeletet fogadott el az uniós SAFE-programról.
Őrizetbe vették 24 órára a rendőrök azt a 15 éves diákot, aki csütörtök reggel egy pitești-i középiskolában egy bozótvágó késsel megsebesítette egyik osztálytársát az alkarján, egy másikat pedig bántalmazott – tájékozatott az Argeș megyei rendőrség.
Tömbházak hőszigeteléséhez szükséges dokumentációk aktualizálásáról, a békényi vízbefogó fejlesztéséről, a GYERBUSZ közösségi közlekedési szolgáltatás előkészítéséről tárgyalt a gyergyószentmiklósi önkormányzati képviselő-testület.
A Maros Megyei Tanács mai ülésén jóváhagyta a megye költségvetésének kiigazítását, amelynek keretében több alárendelt intézmény számára különítettek el többletforrásokat.
Az alkotmánybíróság csütörtökön megállapította, hogy alkotmányos jellegű jogi konfliktus állt fenn a kormány és a parlament között a SAFE-programra vonatkozó sürgősségi rendelet kiadása kapcsán – közölték az alkotmánybíróság képviselői.
Gyengült csütörtökön a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 1,88 banival (0,35 százalékkal) 5,3485 lejre emelkedett a szerdai 5,3297 lejről.
szóljon hozzá!