így vannak már olyan páciensek, akik esetében arra várnak, hogy helyet tudjanak találni számukra az intenzív terápiás részlegeken. Ez a helyzet ezúttal sokkal gyorsabban alakult ki, mint novemberben, tehát a fertőzés terjedésének a sebessége meglehetősen gyors – fűzte hozzá, megjegyezve, országosan is ez a jellemző, Hargita megye helyzete csak azért nem feltűnő, mert jobb pozícióból indult a növekedés elején.

Felkészülés a harmadik hullámra

Az már az országos híradásokból is kiderült, hogy a harmadik hullámra központi szinten is elkezdődött az egészségügyi rendszer felkészítése. Amint arról Tar Gyöngyi tájékoztatott, az egészségügyi minisztériumban már elemzik annak a lehetőségét, hogy intenzív terápiás praxisjogot adjanak azoknak a szakorvosoknak – például kardiológus, belgyógyász, általános sebész szakorvosoknak –, akinek a képzési profilja tartalmazza az életben tartásra, tehát a vitális funkciók fenntartására irányuló képesítést, annak érdekében, hogy egy intenzív terápiás szakorvossal együttműködve ők is tudjanak dolgozni ezeken az osztályokon. Ha ez megvalósul, akkor ezek az orvosok áthelyezhetők lesznek az intenzív terápiás részlegekre, amelyeknek így nőhet a kapacitása. Ez Hargita megyében is sokat javítana az intenzív terápiás osztályok kapacitásán – mondta az igazgatóság vezetője.

Több a fiatal, súlyosabbak a tünetek

A kórházi ellátásra szorulók közt több a fiatal, mint a novemberi hullám idején, „egyre több a tünetes beteg, és a tünetegyüttes is súlyosbodik”, ugyanakkor a kezelőorvosok jelzései alapján országszerte jellemző, hogy a kórházba kerülő betegek esetében az oxigénellátás szükségessége hamarabb jelentkezik, mint az előző hullámban.

A fiatal betegek számának növekedéséhez biztosan köze van az iskolakezdésnek is, ugyanakkor az, hogy gyakoribb a súlyosabb állapotban kórházba kerülők száma, azért lehet, mert a fertőzöttek közül sokan otthon próbálnak meggyógyulni és későn fordulnak orvoshoz – véli Tar Gyöngyi. Ne feledjük, hogy az első hullám idején még kötelezően minden fertőzött kórházba került, és a második hullámban is sok fertőzött azonosításához és így időben történő ellátásához hozzájárult az intézményes tesztelés. Most viszont

Azt már az előző két hullám tapasztalataiból tudják, hogy azokban az esetekben alakultak ki a súlyosabb szövődmények, amelyekben későn kezdődött meg a beteg ellátása, ezért továbbra is ajánlott felvenni a háziorvossal a kapcsolatot az első egyértelmű tünetek megjelenésekor és elvégeztetni egy hivatalos koronavírustesztet – hangsúlyozta a megyei egészségügyi igazgatóság vezetője.

A fertőzés lefolyásával, a kórházba kerülő betegek korával, állapotával kapcsolatos esetleges változások egyelőre hivatalosan nem hozhatók összefüggésbe a koronavírus brit változatával, ugyanis Hargita megyében még nem történt egyetlen ilyen diagnosztizált eset sem. Ennek azonban nem az az oka, hogy a brit vírusváltozat elkerülte a megyét, hanem az, hogy egyelőre országszerte három helyen végeznek olyan laborelemzéseket, úgynevezett szekvenálást, amellyel azonosítani lehet az adott vírusváltozatot.

Nyitásra kész két új központ

Hargita megyében két új oltóközpont – a zsögödi, illetve egy újabb székelyudvarhelyi – áll nyitásra készen, ezek minden szükséges helyi engedéllyel rendelkeznek már, és amint az országos oltáskampányt koordináló bizottság (CNCAV) felveszi ezeket az aktív központok listájára és jóváhagyja az oltóanyagellátást ezek esetében, meg is nyitják – tájékoztatott Tar Gyöngyi, megjegyezve, egyelőre még nincs elegendő oltást végző orvos ezen központok esetében, de a nyitásig igyekeznek összeállítani ezeket a csapatokat.

Hargita megyében egyébként az oltáskampány harmadik fázisának a hétfői megnyitása óta majdnem az összes hely betelt a tizenkét oltóközpontban. Tar Gyöngyi, az AstraZeneca oltással kapcsolatos hírekre reagálva lapunknak elmondta,

Az általános oltási reakciókkal kapcsolatban azt is megjegyezte, örülhetnek hogy beoltatták magukat azok, akik ilyet tapasztalnak az oltás után, és az ő esetükben a legjobb, hogy immunizáltatták magukat, ugyanis feltételezhető, hogy az ő esetükben a vírusfertőzésnek sokkal súlyosabb szövődményei lettek volna. Az AstraZeneca vakcinához köthető „trombózishisztériával” kapcsolatban az igazgatóság vezetője rámutatott,

Romániában egyébként a szakértői bizottságok hétfő esti tanácskozása után az AstraZeneca oltóanyagának a további használatáról döntöttek, ezt kedden délután Valeriu Gheorghiță ismételten megerőstette a CNCAV sajtótájékoztatóján, ahol egyébként számos új oltóközpont március 23-ikai, illetve április 5-ikei megnyitásáról is bejelentést tett.