
Kömény Pál geomérnök Csíkmadaras altalajkincseinek értékesítési lehetőségeit is ismertette. Nem egyszerű, de lehet benne gondolkodni
Fotó: Sándor Csilla
Kihasználná a település geológiai adottságait Csíkmadaras önkormányzata. Annak érdekében, hogy körvonalazódjon, milyen potenciállal és lehetőségekkel számolhatnak a továbbiakban, szakmai konferenciát szervezett az intézmény pénteken.
2017. október 20., 20:312017. október 20., 20:31
Szakmai előadók és az önkormányzat munkatársainak részvételével tartottak rendhagyó konferenciát a csíkmadarasi iskola protokolltermében. A jelenlévőket Bíró László polgármester köszöntötte, kiemelve, hogy miután korábban hozzáláttak egy biomassza-erőmű létesítésének megtervezéséhez, amely által biztosíthatnák a község közintézményeinek fűtését, elkezdtek foglalkozni a település geológiai adottságaival is. A témában készíttetett tanulmány alapján tudja, mivel
a talajban magasabb hőmérséklettel rendelkezhetnek az átlagosnál. A konferenciát tehát azért szervezték, hogy a madarasi növényi és altalaj-erőforrásokról, illetve azok kihasználási lehetőségeiről többet tudjanak meg ‒ tisztázta az elöljáró.
Elsőként Kömény Pál geomérnök Csíkmadaras fontosabb altalajkincseinek előzetes vizsgálati szempontjairól értekezett. Az altalajkincsekről terepismeretei alapján elmondta, a község területén bőven találni vulkanikus kőzeteket (leggyakrabban különböző andezittípusokat), ásványvízfeltöréseket és langyos szénsavas vizeket. Itt jegyezte meg, hogy
Arra a rögtön felvetődő kérdésre is válaszolt, hogy hogyan lehetséges ezen ásványi kincseket értékesíteni. Az andezitet építési nyersanyagként, a szénsavas ásványvizeket palackozott természetes ásványvízként, gyógyvízként és strandfürdőként, ahogyan a termálvizeket is fel lehetne használni az utóbbi két módon, illetve hőenergia előállítására. Rámutatott arra is, hogy
kutatásukat, kitermelésüket és hasznosításukat az Országos Ásványvagyon-ügynökség engedélyezi és felügyeli. Az ehhez kapcsolódó törvényeket, rendeleteket is ismertette az előadó, majd az értékesítésig vezető fontosabb lépésekről számolt be.
Fotó: Sándor Csilla
Elsőként a kutatási jogot kell megszerezni, amelyet általában versenytárgyaláson lehet megtenni, ezután következik a kutatási munkálatok engedélyeztetése, majd maga a kutatás. Ezt követően lehet elismertetni a kutatott altalajkincset, majd jöhet a kitermelési jog megszerzése, végül pedig a kitermelési munkálat engedélyeztetése. Ez a folyamat akár éveket is felvehet, de nagy előny a közintézmények számára, hogy a kutatási és kitermelési jog megszervezéséhez – a jelenlegi törvények értelmében – nem kell versenytárgyaláson részt venniük.
A geológus részletesen ismertette azokat az előzetes szempontokat is, amiket mindenképp érdemes figyelembe venni, mielőtt valaki az altalajkincsek értékesítéséhez fog ‒ ezek garantálhatják ugyanis, hogy hosszú távon fenntartható beruházásba fektessenek. A szakember 2003 óta építkezési nyersanyag, ásványvíz, gyógyvíz és termálvíz kutatásával, illetve értékesítéssel foglalkozik, így a jelenlévőkkel megosztotta eddigi tapasztalatait is. Többek között rámutatott,
‒ általában régen ismert, elhanyagolt források, fürdők felújítását tervezik az önkormányzatok, vállalkozók. Mivel a feljavítás legtöbb esetben nem szakmai környezetben, hanem inkább visszaemlékezések alapján fogalmazódik meg, így
Végezetül leszögezte, noha a geológiai vizsgálatok hozhatnak eltérő eredményeket, egyes kérdéskörökben elengedhetetlen a megfelelő szakemberek bevonása.
Megyeszintű konzultációt terveznek
A beszámoló után a szakemberek hosszasan beszélgettek még a téma kapcsán, majd Lucian Ionescu mérnöke ismertetett egy tanulmányt, amely Csíkmadaras hidrológiai, geológiai, hidrogeológiai, illetve geotermikus helyzetéről készült, aztán Gábor László révén a biomassza-erőművekről is informálódtak a résztvevők. Az esemény után a csíkmadarasi önkormányzat jelezte, Hargita Megye Tanácsánál vállalták, hogy a madarasi kezdeményezést kiterjesztik a teljes megyére azzal a céllal, hogy felmérjék Hargita megye területének geológiai adottságait.
Huszonkét be nem töltött állást szüntettek meg a székelyudvarhelyi városházán egy kormányrendelet nyomán. Ugyanakkor módosítják a polgármesteri és alpolgármesteri kabinetben betölthető állások számát.
Összehangolt ellenőrzést tartottak a Hargita megyei rendőrök és csendőrök a székelykeresztúri tanintézményekben és környékükön. Az iskolákban megelőző jellegű foglalkozásokat tartottak, a szabálysértő járművezetőket pedig megbírságolták.
Románia hivatalos lakhely szerint nyilvántartott lakossága 2026. január elsején 21,646 millió fő volt, ami 0,5 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Húsvétvasárnap, reggel nyolc órától tartják a Kárpát-medence legnagyobbjaként nyilvántartott ételszentelését Csíkszereda központjában.
Csütörtök reggeltől szombat estig a szél erősödése és jelentősebb mennyiségű csapadék várható az ország minden régiójában, a magasabb hegyvidéken havazásra és hótakaró kialakulására is számítani lehet.
A vágott bárány átlagára 45 és 60 lej között mozog kilogrammonként Székelyföld piacain. Míg Gyergyószéken már 45 lejért is találni húst, Sepsiszentgyörgyön mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a vásárlóknak a 60 lejes egységár miatt.
A Kolozs megyei törvényszék szerdán elrendelte a Román Közúti Hatóság (ARR) korrupcióval gyanúsított vezetője, Cristian Anton harmincnapos előzetes letartóztatását.
Súlyosan megsérült egy négyéves gyermek Bákó megyében, miután az édesanyja mellől az úttestre szaladt, ahol egy autó – amelynek a sofőrje már nem tudta elkerülni az ütközést – elütötte.
A Brassó megyei magyar közösségek kultúráját, népszokásait eleveníti fel a Néprajzi Múzeum legújabb tárlata. A farsangi alakoskodást és a húsvéti ünnepkört is bemutató kiállítás április elsején nyílt meg.
A leszerződött, de át nem vett koronavírus elleni oltóanyagok kifizetésére kötelezi Romániát és Lengyelországot szerdán kimondott ítéletében az egyik brüsszeli bíróság – közölte az AFP.
szóljon hozzá!