Szárad a hagyma Alsósófalván
Fotó: Balázs Ödön
Régen erre a napra várták az első gólyák megérkezését, ám idén már jó pár nappal korábban feltűntek Székelyföldön. Pedig érdemes lett volna ma megfigyelni őket, mert a hagyomány szerint aki szárnyalva látja, annak szerencsés lesz az esztendő, ha pedig ülve, akkor szerencsétlen. De emellett más kuriózumok is kötődnek Gergely napjához.
2023. március 12., 09:062023. március 12., 09:06
A katolikus egyház többek között az iskolák patrónusaként tarja számon Nagy Szent Gergely pápát (540 körül – 604), akinek nevéhez az egyházi ének klasszikus rendszerezése, a gregorián is fűződik. Ezt a legenda szerint a Szentlélek sugallatának köszönhette – a pannonhalmi Boldogasszony-kápolna mellékoltárán álló szobrán ezért ül galamb a bal vállán.
Ő volt az első szerzetes a pápai trónon. Kockáztatva a BLM-mozgalom híveinek szörnyülködését, megjegyezzük, hogy bizony rabszolgákat is vásárolt, hogy aztán Jézus hitére térítse őket, sőt erre biztatta püspökeit is. Viszont az is igaz, hogy tiltotta a zsidók üldözését, zsinagógáik elkobzását, ami abban az időben a vallástolerancia újszerű megnyilvánulásának számított.
Napjának megünneplését IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban, és a középkorban főként a gergelyjárás vagy gergelyezés révén épült be a köztudatban.
Ez a szokás a Kárpát-medencében a 17. század közepétől kezdett elterjedni, néhol Balázs napjára (február 3.) időzítve.
A sok esetben a tanító díjlevelében is rögzített adománygyűjtéssel függhet össze, hogy például a Maros megyei Gegesen régebben „nemcsak a Gergely nevű ünnepelt háza táján sütöttek, főztek ünnepi módon, hanem minden családnál. Azt tartották: ha Gergely napján nem éhezik senki, akkor gazdag termés várható” – írja Székely Ferenc.
Csíkszentmártonban, de máshol is a múlt század elején a gyerekek tanítójuknak tojást, kendermagot, mákot, fuszulykát vittek.
– olvashatjuk Székely László Ünneplő székelyek című dolgozatában (1944).
Székelyföldön is úgy tartották, ezen a napon még havazhat. „Megrázza még Gergely a szakállát” – jegyezték meg a márciusi hóesésre utalva. Vagy: „Gergely napja ritkán jó, sokszor van hideg szél és hó.” Például 1763-ban ezen a napon – korábbi felmelegedést követően – olyan borzasztó hideg köszöntött be, hogy „minden víz befagyott, sok ember és a jószág megfagyott”, ami aztán egészen április végéig kitartott. Nem hiába mondogatták a régiek: „Gergő-napi szél Szent György-napig él”, tudván, hogy „a Gergő-napi zivatar rossz időt mutat”.
Az a mondás is közismert, miszerint „ha Gergely megrázza a szakállát, Józsefnek megfagyasztja háromszáz bárányát”. Ilyen esetben Korondon az a szólás járta, „Gergely pápa fehér lóval érkezett.” A székelyvarságiak is számon tartották, hogy a lakhelyükhöz közeli havasokban ilyenkor még hideg, szeles idők jártak. „Gergely pápa beléfagyaná a bornyút az anyjába, ha Sándor s József nem sütnék az oldalát a tehénnek” – mondogatták az öregek.
A moldvai Klézsén úgy tartották, „Szent Gergelytől aztán nincs olyan ereje idefelé a hidegnek, mint addig elé”, tehát
Többek között a Sóvidéken is az első jó veteményező napnak tudták „Gergő pápa” napját, különösen hagyma és fokhagyma tekintetében. Atyhán, ha hó borította az ágyást, két-három nappal előtte leseperték róla, hogy a föld száradhasson. Korondon is igyekeztek elültetni a hagyma- és káposztamagot, hogy idejében legyen palántájuk, de a paradicsommagot egyelőre bent a házban, virágcserépben vagy faládában ápolták.
Kibédi hagymaárus
Fotó: Balázs Ödön
A kibédiek is február és Gergely-nap között szokták a hagymamagot elvetni. Csíkcsicsóban a tavaszbúzába és káposztamagba földet tettek, hogy a moly ne egye meg. A háromszéki Dálnokon a hagyma-, murok- és salátamagot vetették el a jó termés reményében, Zabolán a hagymát. Néhol – bár ez Székelyföldön nem volt jellemző –, ha jó idő volt, a lent, „mer’ akko szép lett, nagyra nőtt.”
Feltehetőleg hajdani elődeink vitték magukkal a délvidéki Székelykevére azt a hiedelmet, miszerint a földeken dolgozó embernek még kint ki kell ráznia bocskorából a földet, mert ha hazaviszi, nem lesz jó termése. Ezenkívül
Némely családoknál aztán előszeretettel hivatkoztak eme regulára, máshol zúgolódáshoz vezetett – és ilyen tekintetben teremtése óta bizony semmit sem változott a világ!
Néhány hétre bezár a Székelyudvarhelyi Városi Kórház járóbeteg-rendelője péntektől. A felújítási munkálatok ideje alatt átmeneti helyiségekben látják el a pácienseket.
Kigyúlt lakóházhoz riasztották a marosvásárhelyi tűzoltókat, a helyszínen azonban kiderült, egy istálló ég Mezőmadarason.
Az előre bejelentettnél ugyan kisebb számban, de így is 130 alkalmazottjától volt kénytelen megválni az egyik székelyudvarhelyi textilipari vállalat. A munkaerő-elhelyező ügynökségnél vizsgálják annak a lehetőségét, hogy miként segíthetnek az embereken.
Újra lakott településre merészkedett be a medve Csíkszeredában, ezúttal Zsögödfürdőre.
A baróti kórház új épületszárnya négy kórházi osztály számára nyújtana új, felszerelt teret. A beruházás megvalósíthatósági tanulmányát már évekkel ezelőtt előkészítették, ennek frissítése jelenleg zajlik.
Közös sétára hívják a sepsiszentgyörgyi gazdikat és örökbefogadott kedvenceiket március 23-án, szombaton délelőtt 10 órakor. A helyi állatvédő civil szervezetek kezdeményezésükkel az örökbefogadás fontosságára hívják fel a figyelmet.
Sokan fogyasztották a Gyergyószentmiklós közelében található Szarvas-forrás vizét, míg tavaly ősszel egy ellenőrzés bakteriális szennyeződést mutatott ki a vízben. Mostantól viszont újra bátran ihat belőle bárki.
Hét éve alakult meg Sepsiszentgyörgyön a LAB Életmentő Kupakok Egyesület, amely műanyag kupakokat gyűjtve segít rászoruló családokon, beteg gyerekeken.
Halálos áldozattal járó baleset történt kedden délután a Maros megyei Cikmántoron, emiatt részleges forgalomkorlátozásra volt szükség a forgalmas úton.
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházzal közösen színre vitt Zsákbamacska után most újabb koprodukcióval rukkol elő a kézdivásárhelyi Udvartér Színház. Ezúttal a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem végzőseivel karöltve adják elő Ivan Viripajev Részegek című darabját.
szóljon hozzá!