Évismétlés, az iskolai felzárkóztatás utolsó eszköze

Mivel minden gyermek más, ezért ugyanannyira lehetne normális az, hogy valaki évismétlésre szorul, mint az, aki egy év alatt két tanévet is el tud végezni.  

A szakember ugyanakkor kifejtette, mivel az összegző értékelés – és így a jegyadás – vált a romániai közoktatás alapjává, ez egyfajta „fűnyíró effektust” vonzott maga után. Azaz, egy mércével mérnek mindenkit,

míg a hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő, speciális nevelési igényű gyermekek a rangsor aljára, akik állandó kudarccal szembesülnek. „Holott a stressz, a kudarcélmény elkerülhető volna, ha a hangsúlyt a formatív értékelésre helyeznék, vagyis a gyermekeket saját magukhoz mérten, differenciáltan értékelnék, a mérésnek tanulástámogató funkciója lenne” – jegyezte meg. Mint fogalmazott, a jelenlegi oktatási rendszer nem gyermekközpontú, inkább értékelés és vizsgaközpontú, így sok stresszt, szorongást tud generálni úgy a tanulóknak, mint a pedagógusoknak.

– fejtette ki. A téma kapcsán a finnországi oktatási rendszert hozta fel követendő példának, hiszen ott nincs záróvizsga, a továbbtanulást a pályaorientációval vagy interjúalapú, nem formális felvételi eljárással szervezik, így a diákok azt az pályát, azt az iskolát tudják választani, amelyik a legközelebb áll hozzájuk és a képességeikhez. 

Nyomot hagy bennük

Libik Győző, a székelyudvarhelyi Tompa László Általános Iskola igazgatója megkeresésünkre a téma kapcsán elmondta, csak azokat a tanulókat buktatják meg, akik nem mutatnak hajlandóságot, nem tesznek egy apró erőfeszítést sem a tanulásra többszöri segítségnyújtás után sem. Hiszen a pótvizsgán is behozhatják a lemaradást, felzárkózhatnak, aki tanul, az átmenő jegyet kap.

– jegyezte meg. Hozzátette, voltak, akik felzárkóztak végül, sikerült elvégezniük az iskolát és szakember vált belőlük. A jogszabályok szerint egyébként másodikos korig nem lehet buktatni a kisiskolást, de harmadik osztálytól fölfele már igen. László Károly, a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója megerősítette azt, amit Ferencz Salamon Alpár nyilatkozott: leginkább a szegényebb vagy elvált családokból kerülnek ki az évismétlők. „Nem gyakori az iskolánkban, 4-5 évente akad egy évismétlő gyermek, viszont ennél jóval többször előfordul, hogy az első félévben bukásra állnak, de összeszedik magukat és a második félévben kijavítják” – magyarázta. Szerinte az évismétlés nyomot hagy a gyermekben, ezért fontosabb a felzárkóztatásuk.

– mondta.