Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

14:57

Hatan sérültek meg egy Maros megyei balesetben

14:48

Csíkszeredai diákok is csatlakoztak a sepsiszentgyörgyi kórház középiskolai programjához

14:47

Átkeresztelték a labdarúgó 3. Ligát

14:19

Listae Herbariorum: vad- és gyógynövények az asztalon

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Így oszlottak meg a külhoni magyarok levélszavazatai a pártok között

A becsapódás utáni állapotok a csíkszeredai tömbháznál

Eredmények, több mint kilencvenszázalékos feldolgozottságnál

Etikai panasz az onkológián: nyílt levélben kritizálják a főorvos hozzáállását

Lépcsőházba hajtott egy autós Csíkszeredában

Így emlékszik vissza a sepsiszentgyörgyi incidensre az áldozat és az egyik résztvevő

Így oszlottak meg a külhoni magyarok levélszavazatai a pártok között

Eredmények, több mint kilencvenszázalékos feldolgozottságnál

Tánczos Barna: elkerülhetetlen a magyar-magyar kapcsolatok újragondolása

Magyar Péter találkozóra várja Kelemen Hunort

Európa-szerte egyedi falképeket tártak fel az oltszemi Mikó-kastélyban

Különleges falfestményeinek köszönhetően európai viszonylatban is egyedinek számít az 1820-as években épített oltszemi Mikó-kastély. Szombaton a helyszínen mutatták be a Benczédi Sándor–Csáki Árpád szerzőpáros – számos szakember bevonásával, több éves kutatómunka után kiadott – Az oltszemi Mikó-kastély című könyvét, amely a Mikó család életét, az oltszemi birtok történetét taglalja.

Bíró Blanka

2019. június 30., 15:362019. június 30., 15:36

Fotó: Vargyasi Levente

Bíró Blanka

2019. június 30., 15:362019. június 30., 15:36

Csáki Árpád történész kiemelte, a birtok a 20. század elejéig volt a Mikó család tulajdonában, majd évtizedeken keresztül többször tulajdonost váltott. Az utolsó tulajdonos Emil Schmutzler brassói szász iparos volt, aki Oltszemen vadászkastélyt álmodott meg, lótenyésztésben gondolkodott, de 1958-ban államosították a birtokot, jelenleg pedig a Kovászna megyei és a bodoki önkormányzatok tulajdonában van.

Fotó: Vargyasi Levente

Kovács András akadémikus, nyugalmazott egyetemi tanár előadásában rámutatott, az épület egyediségét a metszetek alapján készített falfestmények adják, amelyek előképei a nagy nyugat-európai gyűjteményekben léteznek – ezeknek a beszerzése, beazonosítása időigényes feladat volt, és még mindig nem zárult le.

Fotó: Vargyasi Levente

Az olajjal festett, vetítéses technikával készült falfestmények kapcsán Bodor Péter, a „mindenhez értő” erdélyi mester neve merül fel egyetlen szerzőként.

Deák Ildikó művészettörténész hangsúlyozta, Európa-szerte sehol nem találta nyomát annak, hogy kastélyban vagy más épületben ilyen méretben, minőségben és méretazonosságban metszetekről készült falfestmények kerültek volna elő.

Közel negyven falképet tártak fel és ebből közel harmincat azonosítottak, amelyek mind neves részmetszőknek a munkái alapján készültek.

Fotó: Vargyasi Levente

Benczédi Sándor építész, műemlékvédelmi szakmérnök szerint a kastély és a falképek túlmutatnak az erdélyi határokon, összefogásra, racionális gazdálkodásra van szükség, hogy ne csak helyreállítsák, de méltóképpen hasznosítsák is. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke tudatta, néhány nappal ezelőtt írták alá a szerződést a kastély felújítását jelentő kivitelezési tervre.