Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

13:06

Bérletértékesítés a VSK Székelyudvarhelynél, kézilabda- és futsalmeccsekre válthatunk belépőket

13:01

Csempészet miatt tartottak házkutatásokat Hargita megyében

12:30

Hat év bonyodalom után költözhettek be a gyerekek az új óvodába

12:10

Elutasították a gyulafehérváriak keresetét, indulhat a másodosztályban a feljutó klub

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Havas táj és fagypont alatti hőmérséklet ma hajnalban

Huszonkét éves juhász holttestét találták meg Málnáson

Ma reggeli jelentés: a férfi lábán ejtett sebeket a medve

Lovas szekérrel ütközött egy autó Csibában

Orvosira készül Maros megye legjobb magyar érettségizője

Elfogadta az Országgyűlés az alaptörvény módosítását, megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása

Egyre kevesebb helyen lehet készpénzzel számlát fizetni

Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői tisztségéről

Sepsiszentgyörgyön is le kell cserélni az utcanévtáblákat

Új látogatási rend a Szent Anna-tónál

Európa-szerte egyedi falképeket tártak fel az oltszemi Mikó-kastélyban

Különleges falfestményeinek köszönhetően európai viszonylatban is egyedinek számít az 1820-as években épített oltszemi Mikó-kastély. Szombaton a helyszínen mutatták be a Benczédi Sándor–Csáki Árpád szerzőpáros – számos szakember bevonásával, több éves kutatómunka után kiadott – Az oltszemi Mikó-kastély című könyvét, amely a Mikó család életét, az oltszemi birtok történetét taglalja.

Bíró Blanka

2019. június 30., 15:362019. június 30., 15:36

Fotó: Vargyasi Levente

Bíró Blanka

2019. június 30., 15:362019. június 30., 15:36

Fotó: Vargyasi Levente

Csáki Árpád történész kiemelte, a birtok a 20. század elejéig volt a Mikó család tulajdonában, majd évtizedeken keresztül többször tulajdonost váltott. Az utolsó tulajdonos Emil Schmutzler brassói szász iparos volt, aki Oltszemen vadászkastélyt álmodott meg, lótenyésztésben gondolkodott, de 1958-ban államosították a birtokot, jelenleg pedig a Kovászna megyei és a bodoki önkormányzatok tulajdonában van.

Fotó: Vargyasi Levente

Kovács András akadémikus, nyugalmazott egyetemi tanár előadásában rámutatott, az épület egyediségét a metszetek alapján készített falfestmények adják, amelyek előképei a nagy nyugat-európai gyűjteményekben léteznek – ezeknek a beszerzése, beazonosítása időigényes feladat volt, és még mindig nem zárult le.

Fotó: Vargyasi Levente

Az olajjal festett, vetítéses technikával készült falfestmények kapcsán Bodor Péter, a „mindenhez értő” erdélyi mester neve merül fel egyetlen szerzőként.

Deák Ildikó művészettörténész hangsúlyozta, Európa-szerte sehol nem találta nyomát annak, hogy kastélyban vagy más épületben ilyen méretben, minőségben és méretazonosságban metszetekről készült falfestmények kerültek volna elő.

Közel negyven falképet tártak fel és ebből közel harmincat azonosítottak, amelyek mind neves részmetszőknek a munkái alapján készültek.

Fotó: Vargyasi Levente

Benczédi Sándor építész, műemlékvédelmi szakmérnök szerint a kastély és a falképek túlmutatnak az erdélyi határokon, összefogásra, racionális gazdálkodásra van szükség, hogy ne csak helyreállítsák, de méltóképpen hasznosítsák is. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke tudatta, néhány nappal ezelőtt írták alá a szerződést a kastély felújítását jelentő kivitelezési tervre.