Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

00:19

Különösebb erőfeszítés nélkül jutott nyolcaddöntőbe Spanyolország

23:19

Kisbusz és személyautó ütközött

21:49

Eltűnt tinédzsert keres a rendőrség

21:41

Könyvek a függöny mögött – olvasás és cenzúra a kommunista Romániában

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Részleteket közölt a meteorológiai szolgálat a holnapra várható viharról

Megvan, hogy mikor jöhet a zivatar a vörös hőségriasztás idején

Szétzúzta a vihar a Tatár-dombi kápolnát

Előrejelzés júliusra: jöjjön, aminek jönnie kell, de jobb, ha tudjuk előre

Kiáll a fa az autóból: negyven kocsi mutatja a tegnapi vihar jeleit – fotók

Vérnyomok vezettek a több mint négyszázkilós medve teteméhez

Elfogadta a kormány Hargita megye címerét

Tánczos Barna drágállja a gázolajat

Bolojan: 40 százalékkal csökkent a deficit az első öt hónapban

Szétzúzta a vihar a Tatár-dombi kápolnát

Európa-szerte egyedi falképeket tártak fel az oltszemi Mikó-kastélyban

Különleges falfestményeinek köszönhetően európai viszonylatban is egyedinek számít az 1820-as években épített oltszemi Mikó-kastély. Szombaton a helyszínen mutatták be a Benczédi Sándor–Csáki Árpád szerzőpáros – számos szakember bevonásával, több éves kutatómunka után kiadott – Az oltszemi Mikó-kastély című könyvét, amely a Mikó család életét, az oltszemi birtok történetét taglalja.

Bíró Blanka

2019. június 30., 15:362019. június 30., 15:36

Fotó: Vargyasi Levente

Bíró Blanka

2019. június 30., 15:362019. június 30., 15:36

Fotó: Vargyasi Levente

Csáki Árpád történész kiemelte, a birtok a 20. század elejéig volt a Mikó család tulajdonában, majd évtizedeken keresztül többször tulajdonost váltott. Az utolsó tulajdonos Emil Schmutzler brassói szász iparos volt, aki Oltszemen vadászkastélyt álmodott meg, lótenyésztésben gondolkodott, de 1958-ban államosították a birtokot, jelenleg pedig a Kovászna megyei és a bodoki önkormányzatok tulajdonában van.

Fotó: Vargyasi Levente

Kovács András akadémikus, nyugalmazott egyetemi tanár előadásában rámutatott, az épület egyediségét a metszetek alapján készített falfestmények adják, amelyek előképei a nagy nyugat-európai gyűjteményekben léteznek – ezeknek a beszerzése, beazonosítása időigényes feladat volt, és még mindig nem zárult le.

Fotó: Vargyasi Levente

Az olajjal festett, vetítéses technikával készült falfestmények kapcsán Bodor Péter, a „mindenhez értő” erdélyi mester neve merül fel egyetlen szerzőként.

Deák Ildikó művészettörténész hangsúlyozta, Európa-szerte sehol nem találta nyomát annak, hogy kastélyban vagy más épületben ilyen méretben, minőségben és méretazonosságban metszetekről készült falfestmények kerültek volna elő.

Közel negyven falképet tártak fel és ebből közel harmincat azonosítottak, amelyek mind neves részmetszőknek a munkái alapján készültek.

Fotó: Vargyasi Levente

Benczédi Sándor építész, műemlékvédelmi szakmérnök szerint a kastély és a falképek túlmutatnak az erdélyi határokon, összefogásra, racionális gazdálkodásra van szükség, hogy ne csak helyreállítsák, de méltóképpen hasznosítsák is. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke tudatta, néhány nappal ezelőtt írták alá a szerződést a kastély felújítását jelentő kivitelezési tervre.