Különleges falfestményeinek köszönhetően európai viszonylatban is egyedinek számít az 1820-as években épített oltszemi Mikó-kastély. Szombaton a helyszínen mutatták be a Benczédi Sándor–Csáki Árpád szerzőpáros – számos szakember bevonásával, több éves kutatómunka után kiadott – Az oltszemi Mikó-kastély című könyvét, amely a Mikó család életét, az oltszemi birtok történetét taglalja.
2019. június 30., 15:362019. június 30., 15:36
Fotó: Vargyasi Levente
Különleges falfestményeinek köszönhetően európai viszonylatban is egyedinek számít az 1820-as években épített oltszemi Mikó-kastély. Szombaton a helyszínen mutatták be a Benczédi Sándor–Csáki Árpád szerzőpáros – számos szakember bevonásával, több éves kutatómunka után kiadott – Az oltszemi Mikó-kastély című könyvét, amely a Mikó család életét, az oltszemi birtok történetét taglalja.
2019. június 30., 15:362019. június 30., 15:36
Fotó: Vargyasi Levente
Csáki Árpád történész kiemelte, a birtok a 20. század elejéig volt a Mikó család tulajdonában, majd évtizedeken keresztül többször tulajdonost váltott. Az utolsó tulajdonos Emil Schmutzler brassói szász iparos volt, aki Oltszemen vadászkastélyt álmodott meg, lótenyésztésben gondolkodott, de 1958-ban államosították a birtokot, jelenleg pedig a Kovászna megyei és a bodoki önkormányzatok tulajdonában van.
Fotó: Vargyasi Levente
Kovács András akadémikus, nyugalmazott egyetemi tanár előadásában rámutatott, az épület egyediségét a metszetek alapján készített falfestmények adják, amelyek előképei a nagy nyugat-európai gyűjteményekben léteznek – ezeknek a beszerzése, beazonosítása időigényes feladat volt, és még mindig nem zárult le.
Fotó: Vargyasi Levente
Az olajjal festett, vetítéses technikával készült falfestmények kapcsán Bodor Péter, a „mindenhez értő” erdélyi mester neve merül fel egyetlen szerzőként.
Deák Ildikó művészettörténész hangsúlyozta, Európa-szerte sehol nem találta nyomát annak, hogy kastélyban vagy más épületben ilyen méretben, minőségben és méretazonosságban metszetekről készült falfestmények kerültek volna elő.
Fotó: Vargyasi Levente
Benczédi Sándor építész, műemlékvédelmi szakmérnök szerint a kastély és a falképek túlmutatnak az erdélyi határokon, összefogásra, racionális gazdálkodásra van szükség, hogy ne csak helyreállítsák, de méltóképpen hasznosítsák is. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke tudatta, néhány nappal ezelőtt írták alá a szerződést a kastély felújítását jelentő kivitelezési tervre.
Fotó: Vargyasi Levente
Fotó: Vargyasi Levente
Fotó: Vargyasi Levente
Fotó: Vargyasi Levente
Fotó: Vargyasi Levente
Fotó: Vargyasi Levente
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!