
A felmérések szerint őzek, szarvasok és medvék is közlekednek az autópálya nyomvonalának bizonyos részein
Fotó: Barabás Ákos
Javaslatcsomagot készít a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület, céljuk ugyanis, hogy Európa legzöldebb autópályája lehessen a Marosvásárhely és Jászvásár között tervezett sztráda. Már hozzáláttak a nyomvonal mentén beazonosítani az állatok által leggyakrabban használt útvonalakat.
2018. november 30., 11:532018. november 30., 11:53
2018. november 30., 16:132018. november 30., 16:13
„Azt szeretnénk, ha Európa legzöldebb autópályája lenne az, amit Marosvásárhely és Jászvásár között terveznek megépíteni” – közölte lapunkkal Vízi Júlia, a Milvus Csoport sajtószóvivője a kérdés megtárgyalása érdekében szervezett parajdi konferencián. Mint mondta, ők az ehhez szükséges természetvédelmi óvintézkedések kidolgozásából veszik ki a részüket. Munkájuk során folyamatosan egyeztetnek a közlekedési és a környezetvédelmi minisztérium, a Közúti Infrastruktúráért Felelős Országos Társaság (CNAIR), valamint más kül- és belföldi zöld egyesületek képviselőivel. Hangsúlyozta, szerintük is
A cél, hogy minél kevesebb kár keletkezzen a vadak élőhelyében, ezért egy tanulmányt készítenek, amelyet minden érintett intézménynek és szervezetnek el fognak juttatni. Remélik, hogy az építkezésnél az általuk kidolgozott javaslatokat is figyelembe veszik majd.
Projektjük részeként a Milvus Csoport tagjai több mint negyven kamerát helyeztek el a majdani sztráda nyomvonalán, elsősorban a Nyárád mentén és a Bucsin-tető közelében. Ezáltal beazonosíthatják a vadak által leggyakrabban használt útvonalakat, ahol majd különös körültekintésre lesz szükség a sztráda építésekor – magyarázta érdeklődésünkre Sós Tibor projektfelelős. Eddigi tapasztalataik szerint a Bucsin-tető környékén kerítéseket kellene emelni az út mentén, mivel itt lesznek nagyobb hidak és viaduktok, amelyek alatt közlekedhetnek a vadak.
– mondta. Hozzátette, nem egyszerű kerítésekre van szükség, hanem olyanokra, amelyek valóban hatékonyak, erre a nyugati országokban már vannak kidolgozott módszerek. A Nyárád folyó mentén más a helyzet, ott ugyanis jó eséllyel úgynevezett zöld folyosókat alakítanak ki, amelyek a sztráda alatt vagy fölött biztosítanak átjárást az állatoknak.
Az egyik mozgásérzékelős kamerához mi is ellátogattunk a Kiság nevű patak mentén. A felvételekből kiderült, hogy az elmúlt héten őzek, rókák, de még egy vadmacska is járt a környéken. Komáromi István, aki szintén a Milvus Csoport tagja, elmondta, az sem ritka, hogy szarvasok, vaddisznók vagy éppen medvék járjanak arra. „Többnyire emlősökről készülnek felvételek, a vidráktól a medvékig” – jegyezte meg.
Kihirdeti Johannis a sztrádaépítési törvényt
Nyilvános eseményen hirdette ki Klaus Johannis államfő a Marosvásárhely–Jászvásár autópálya megépítéséről rendelkező törvényt csütörtökön a Cotroceni-palotában – számolt be az Agerpres hírügynökség. Emlékeztettek, hogy a képviselőház döntő kamaraként november 7-én fogadta el a Marosvásárhely–Jászvásár autópálya építését lehetővé tevő törvénytervezetet. A javaslat értelmében az Egyesülés (Unirii) nevet viselő sztráda Románia és a Moldovai Köztársaság határán kezdődik majd, egy, a Prut-folyón átívelő új híddal. Az autópálya a Brassó–Bors közötti A3-as sztrádához vezető bekötőútba torkollik majd Marosvásárhely közelében. A törvény hatályba lépése után legkésőbb 30 nappal a szállításügyi tárcának be kell indítania a beruházáshoz szükséges eljárást. A projektet az állam finanszírozza a szállításügyi minisztérium révén, valamint vissza nem térítendő európai uniós alapokból, és/vagy a köz- és magánszféra együttműködése által.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!