Érzelmes búcsúzás és látványos akcióorgia lett az új Fekete Párduc-film, de ennél semmi több

A Marvel-vonatnak robognia kell, hiszen ez az a filmes univerzum, ami mozikban, és újabban streamingen is iszonyatos pénzeket termel. Mi sem beszédesebb annál, hogy a most bemutatott Black Panther: Wakanda Forever már a harmincadik Marvel-film, és sorozatfronton is ott tartanak, hogy a már megjelent és a készülő produkciók számbavételével már

korábban írtuk

Mik ezek a Marvel-sorozatok, és melyik hová kapcsolódik?

Egyelőre 23 mozifilm és hét sorozat alkotja a Marvel Filmes Univerzumot, de tovább bővül a franchise, és még több tartalmat kell végignézni ahhoz, hogy képben legyünk a szuperhősökkel teli világ eseményeivel. Felzárkóztató.

2020. augusztus 28-án nagyon rossz hírt kapott a világ, és köztük a Marvel-rajongók, ugyanis vastagbélrák következtében elhunyt Chadwick Boseman, akinek a világhírnevet a 2018-as Black Panther-alakítása hozta el. A színes bőrű szuperhősre és a kitalált afrikai szupernagyhatalomra, és annak bemutatására fókuszáló Fekete Párduc-mozi elképesztően jó kritikai és nézői fogadtatásban részesült. 

Egyfajta vérfrissítésnek számított a Marvel Filmes Univerzumban, végül pedig több mint 1,3 milliárd dollárt termelt a mozikban, és

A T'Challa herceget eljátszó Chadwick Bosemanről 2016-ban derült ki, hogy harmadik stádiumú vastagbélrákban szenved, de még így is tető alá hozta a hatalmas kasszasikernek bizonyuló önálló, Fekete Párduc-filmet, és még más Marvel-produkciókban is kiemelt szerepet játszott, kezdve a 2016-os Captain America: Civil War-tól, az addig felvonultatott szuperhősöket egyesítő Avengers: Infinity War-on keresztül az Endgame-ig. A színész azonban

Egyértelmű volt, hogy egy ekkora szuperprodukció, ami ráadásul kasszasiker is lett, nem maradhat folytatás nélkül, lévén, hogy a Marvel Filmes Univerzum egyik legnépszerűbb karakterének történetét mesélte, aki rövid idő alatt lett egyenrangú Vasemberrel, Amerika Kapitánnyal vagy éppen a már négy önálló filmet kapó Thorral, a viharistennel.

korábban írtuk

Színes, vicces, de már nem átütő erejű az új Thor-film

A humoros megközelítésnek köszönhetően kiemelkedik a Marvel-átlagból a Thor: Szerelem és mennydörgés, de már nem tud annyira átütő erejű és vicces lenni, mint amilyen elődje, a Thor: Ragnarök volt. Kritika.

Boseman halála azonban minden előzetes tervezést felülírt, és a Marvel igyekezett is gyorsan leszögezni, hogy nem fognak új színészt castingolni a helyére, tehát

Mint a Black Panther folytatásának premierjét megelőzően az első részt is rendező Ryan Coogler elmondta, a film az újratervezés előtt is a gyászról szólt volna (a Thanos csettintése után eltűnt emberiség felét gyászolták volna), így azonban T'Challa filmbeli halála lett a kiindulópont, és a gyász megjelenítésének eszköze, ugyanakkor

Ez az alaphelyzet elég is volt ahhoz, hogy a Black Panther második része az első hétvégéjén már 180 millió dollárt termeljen (az első rész 202 millió dollárt hozott ugyanezen időintervallum alatt), túlszárnyalva ezzel a Doctor Strange és a Thor-filmek nyitóhétvégi bevételeit, és a második legjobb induló-bevételt produkálja 2022-ben. Emellett a nézői és kritikusi fogadtatása is jobb volt, mint a korábbi két Marvel-mozifilmének, amelyek

A Black Panther folytatása kissé kihúzza ebből az egy helyben toporgásból a franchise-t, de még így sem tudni, hogy miként fogják összekapcsolni az új Marvel-filmekben és sorozatokban felvonultatott újgenerációs szuperhősök történeteit, akik át kell vegyék a stafétát a Vasembert, Amerika Kapitányt és a Fekete Özvegyet alakító színészektől és a karakterektől. Most ott tartunk, hogy mindegyik eredeti bosszúállónak van egy fiatal, női „verziója”, de már a később bekapcsolódó világmegmentők következő generációja is készen áll, hogy a vállaikra pakolhassák a mozis és sorozatos univerzum elvivését, lásd a Doctor Strange-ben bemutatott America Chavezt, a külön sorozatot kapó sólyomszemet, Kate Bishopot, Miss Marvelről vagy éppen a megosztóra sikerült She Hulkról nem is beszélve.

korábban írtuk

Tényleg tobzódik az őrületben Doctor Strange legújabb, multiverzumos kalandja

Elkészült a Marvel első, majdnem-horrorfilmje, amely ügyesen játszotta ki azt, hogy magas korhatárbesorolásúnak titulálják. A Doctor Strange az őrület multiverzumában megvalósítás terén eléggé eltér a korábbi Marvel-filmektől. Kritika.

A Fekete Párduc második része azonban most Wakandába visz vissza minket, annak minden látványosságával és grandiózusságával együtt, és nem kisebb dologra vállalkozik, mint egy teljesen új, eddig ismeretlen népcsoport, a víz alatti Talokan királyság bemutatására a Chadwick Bosemantől való érzelmes búcsúzás mellett. Míg a konkurens képregénykiadónál, a Warner-tulajdonban levő DC-nél a víz alatti birodalom vezéralakja, Aquaman már a második önálló filmjére készül, addig

Mint kiderül, az aztékokról mintázott, víz alatti szupernagyhatalom eddig rejtve volt a világ szeme elől, azonban mivel Wakandán kívül az ő birodalmukban is megtalálható a szuper-nemesfém, a vibránium (amiből Amerika Kapitány pajzsa is készült), ennek megtalálása nem várt konfliktusokat indít be, amelynek következtében

Mindezek kibontakozását pedig egy grandiózus, meglehetősen hosszú játékidősre húzott (161 perc!) Marvel-szuperprodukcióban láthatjuk, ami megint egy olyan film, amit először moziban érdemes megnézni, dacára az ilyen kaliberű produkcióknál már kötelezőnek számító 3D-nek (ami egy idő után már nem sokat tesz hozzá a filmhez, sőt sokszor nagyon is idegesítő), és amint a nézettségi adatok és a teltházas vetítések is mutatják, hogy

Amiben kissé különbözik a korábbi Marvel-filmektől, az a meglehetősen komor hangvétel, és a Chadwick Boseman és vele együtt a Fekete Párduc halálának gyásza sző át, így

Ezt leszámítva viszont a Wakanda Forever is egy tipikus Marvel-szuperprodukció annak minden előnyével és hátrányával együtt, hol komolyan vehetetlen, hol – mondanám, hogy véresen, de ezekben a filmekben nincs vér – komoly, és azt adja, amit egy ilyen kaliberű látványfilmtől elvár az ember:

A T'Challa halálával keletkezett űrt pedig rögtön két fő(bb) szereplő is próbálja betölteni, és azt kell mondjuk, hogy nagyon is jól, az Angela Basset által játszott anyakirálynő, és a Fekete Párduc kishúga, az ősök hagyománya helyett a technológiában érdekelt Shuri azok, akik tovább kell vigyék T'Challa örökségét, és vezessék a nemzetközi hatalmak részéről egyre nagyobb nyomás alá kerülő Wakandát, amelyre ráadásul ebben a történetben a fent említett víz alatti szupernagyhatalom fenyegetése is rávetül. A két szereplő kidomborítása mellett a hosszú játékidő alatt kapunk egy Namor-eredettörténetet is, vagyis

ugyanakkor behoznak még egy fontos, újgenerációs Marvel-karaktert is, Riri Williamst, aki egy, a Vasember nyomdokain lépdelő zseni, aki szintén egy szuperpáncélban parádézik, és fitogtathatja zsenialitását.

A gyász magasztosságán és a grandiózus látványon túl azonban semmi többet nem ad a film. A történet a szuperhősfilmektől megszokott sablonsztori, előre kitalálható végkifejlettel és karakterívekkel, a közönség szórakoztatását szolgáló alkotói húzásokkal, de

Mondjuk a stúdió célja sem ez, hanem a pár órás szórakoztatás, és a következő, még csak tervek szintjén létező folytatásnak való megágyazás, amit meg is tesznek a stáblista utáni, a filmet kiegészítő jelenetben, ahol azt is megígérik, hogy a Fekete Párduc karakterét fogjuk még látni a mozivásznon. Hogy az esetleges harmadik résznek, vagy a Fekete Párduc karakterét is magába foglaló jövőbeni Marvel-moziknak is lesz-e ekkora impaktja, mint az eddigi filmeknek, arra mérget vehetünk, már csak az a kérdés, hogy minőség terén ki tudnak-e emelkedni a mostani, meglehetősen egysíkú irányba terelődő szuperhős-áradatból, vagy tudnak új színt hozni a franchise életébe, ahogy azt a Black Panther első része tette.