A rendszerváltás után kezdtek igazán terjeszkedni, ekkor három különböző városban is alapítottak kirendeltséget: Temesváron, Jászvásárban és Kolozsváron. A negyedik város, ahol ekkor még volt telephelye az Intézetnek, az természetesen Bukarest – tette fel a romániai térképre kérésünkre az intézetet Julien Chiappone-Lucchesi.

A Francia Intézet tevékenysége

Az igazgató a Székelyhonnak kihangsúlyozta, a Francia Intézet „nem csupán egy hely, ahol franciául, vagy a francia kultúráról tanulhatunk, hanem olyan kulturális intézményekért is felel, mint az Elvire Popescu bukaresti mozi, ami az ország első független filmszínháza”.

Mindemellett a Francia Intézet csapata azért is felel, hogy különböző tudományterületeket összekössön, például az oktatásban, egyetemek között. „Látjuk a társadalmat is” – fogalmazott Chiappone-Lucchesi, aki szerint

Munkájukkal továbbá segítik a gyermekbántalmazás áldozatait és azért küzdenek, hogy minél kevesebb gyermeknek kelljen terrorban felnőnie.

– emelte ki Chiappone-Lucchesi. Az intézetvezető elmondása szerint jelenleg nyolcvan ember dolgozik azon, hogy Franciaország és Románia minél több területen együttműködhessen, hogy segítse egymás munkáját.

A francia-román kapcsolatokról

Egy kis történelmi hátteret megengedve arról is beszélt, hogy Románia kiválasztotta magának Franciaországot példaképéül, így például a romániai törvénykezés is francia alapokon nyugszik, de még a román nyelvben is vissza-vissza köszön a francia hatás.

– fogalmazott az intézetvezető, elmondása szerint nem lehetne fenntartani ezt, ha kölcsönösen nem lennének kíváncsi egymásra a két nép, illetve egymás kultúráját nem tisztelnék. Chiappone-Lucchesi szerint ez a kapcsolat, ami például Románia és Franciaország között is kialakult, a valódi hatalom.

Hogy jön a képbe Székelyföld?

Az intézetigazgató szerint az egymás mellett élő kultúrák nem újdonságok, a világban számos példát látni erre, ilyen az erdélyi magyarok és a románok helyzete is. Chiappone-Lucchesi szavaival élve a „nyelvi különbség gátakat szab, de ettől még az elveken, politikai nézeten osztozhatunk”.

Ilyen téren a Francia Intézet nyitna az erdélyi magyarok felé is, arra biztatva őket, hogy ne zárkózzanak el a francia nyelv tanulásától. Chiappone-Lucchesi szerint ez több szempontból is hasznos lehet, de legfőképp a karrier szempontjából biztatná erre az erdélyi magyar fiatalságot.