Épülnek a ravatalozók

Nyárádszeredában újabb két halottasházra lenne szükség

Amikor néhány éve egy Zala megyei településen tartózkodtak a kibédiek, egyik ismerősük megkérdezte, hogy milyen az erdélyi falvakban egy ravatalozó. Csodálkozva vette tudomásul, hogy mifelénk még többnyire a családi háznál vesznek búcsút az elhunyttól – mesélte Orbán Sándor kibédi alpolgármester. „Aki életében felépített egy házat, és azt lakta, gondozta, megérdemli, hogy utolsó útjára onnan kísérjék el” – magyarázta a Kisküküllő menti szokást az elöljáró, mire az anyaországi nevetve jegyezte meg, hogy náluk az ő gyermekkorában volt az utolsó ilyen temetés. Azóta nálunk is változni kezdett a helyzet és a szokás.

Ákosfalva élen járhat

Az ákosfalvi önkormányzat idén kezdeményezte a ravatalozók építését az egyházakkal partnerségben. „Fontosnak tartom ezek megvalósítását, hisz ezek is hozzájárulnak a közösségek fejlődéséhez, a civilizációs szint emelkedéséhez” – fejtette ki Osváth Csaba polgármester. A polgármesteri hivatal és a helyi tanács anyagi támogatást is nyújtott minden érdekelt településnek az előkészítéshez. Az illető közösségek megkeresték a legmegfelelőbb területeket, most van folyamatban ezek telekelése, az egedélyek kiváltása és a tervek elkészítése, amelyek költségeire 4-5 ezer lejt kaptak az önkormányzattól. Így Ákosfalván, Harasztkeréken, Cserefalván, Székelyvajában, Göcsön, Szövérden és Kisgörgényben akár a tavasszal el is kezdődhetnek az építkezési munkálatok, amelyhez pályázat formájában további támogatást nyújt majd a községvezetés. A települések lakosainak számától függően kétféle típusú ravatalozók épülnek, amelyek a helyi egyházak tulajdonába kerülnek – részletezte az elképzeléseket a község elöljárója, Osváth Csaba.

A községhez tartozó Nyárádszentbenedek még nem tett lépéseket, hogy itt is halottasház épülhessen. A polgármester szerint ez az egyházi elöljárók múlasztása, de reméli, hogy jövőre ők is felzárkóznak. Nám Vilmos tanácsostól megtudtuk: Pályi Béla lelkész teljesen elzárkózott az együttműködéstől, és bár a presbiterekkel együtt többször is megkeresték, nem volt hajlandó még csak tárgyalkni se a kérdésről. Ennek ellenére az önkormányzati képviselő reméli, hogy a lelkész közeli nyugdíjazása után hozzálátnak a munkához és a lemaradás ellenére is elkészülhet a faluban is a ravatalozó.

A szentannaiak is szeretnék

A Nyárádszeredához tartozó Szentannai úton lakók is saját ravatalozót szeretnének, hiszen a létező épület a városnak éppen az ellenkező végén van, 3-4 kilométer távolságra. A városvezetés a költségvetés felét, 25 ezer lejt ígért a terv támogatására. Imreh Attila helyi tanácsos ötletét Gecző András lelkész is jónak találta és 1000 eurót ígért mellé. A különbözetet a lakosságtól remélték, családonként 100 lejes hozzájárulást. Ám hiába az ötlet, a helyiek nem támogatták sem a javasolt helyszínt, sem a pénzbeli hozzájárulást, így egyelőre füstbe ment a terv – mondta el portálunknak Imreh Attila tanácsos.

Backamadarason is tervezik

A helyi tanács és a községbeli egyházak presbitériumai már tárgyaltak arról, hogy közös erővel ravatalozók épüljenek Backamadarason és Szentgericén. „A tervek még nem készültek el, de 50-60 ezer lejre lenne szükség egy épület elkészítéséhez, ha a lakosság önkéntes munkaerővel járul hozzá az elképzeléshez” – árulta el portálunknak Turbák Zoltán polgármester és helyettese, Fejér Andor.

Koronkában is elkezdik

Akár még az idén elkezdhetik a koronkai ravatalozó ház megépítését – tudtuk meg Nagy Márton polgármestertől, aki erre a mandátumra vállalta ezt a tervet. A 350 ezer lej értékű beruházást mindenki használhatja majd: a létesítményt semleges helyen építik, hogy egyik felekezet se tudhassa a magáénak. A ravatalozót a szovátaival megegyező stílusban fogják kivitelezni, átadását pedig a következő év közepére tervezik.

A vadadiak önerőből dolgoztak

A Csíkfalva községhez tartozó Vadadban tavaly építettek egy kisebb ravatalozó épületet a templom mögött, a temető alatt. Az önkormányzat átadta nekik egy lebontott épület anyagát, de mivel ez távolról sem volt elegendő, gyűjtést szervezetek a faluban. Minden család adakozott a saját lehetőségei szerint, kivétel nélkül. Az adományokból megvásárolták a szükséges anyagokat, a ravatalozót pedig közmunka révén építették fel a helyiek.

Vadadban felépült, de más kistelepülések is igyekeznek

Az épület meglétének mindenki örül. Az eddigi praktika, hogy a halottat otthon ravatalozzák fel, sokszor problémát jelentett. „Egyrészt egy hullát 2-3 napig tartani a lakásban a nyári hőség idején nemcsak kellemetlen, hanem teljesen egészségtelen is, továbbá ha az elhunytnak távolabbról érkeztek hozzátartózói, rokonai a temetésre, a legtöbb esetben nem volt elegendő hálóhely sem a lakásokban” – részletezte az építés körülményeit Tóth Gyula falufelelős.

Gyulakután is elindították

Gyulakután nyolc évvel ezelőtt alakítottak ki ravatalozót a református egyház épületében, amelyet a visszaszolgáltatás után felújítottak. „A létesítmény kisméretű, de hasznos a közösség számára” – közölte portálunkkal Takács Kálmán alpolgármester.

Az idei költségvetésben két újabb ravatalozó létrehozására különítettek el összeget a tanácsosok kérésére. Bordoson elindult a folyamat a katolikus egyházzal együttműködve, itt egy régebbi épületet szemeltek ki erre a célra, amelyet feljavítanának. Kelementelkén viszont a kérdést egyelőre halasztották, mert sürgősebb szükséglet volt itt egy közösségi ház kialakítása.

Kibéden hamarosan befejezik

Kibéden az önkormányzat kezdeményezte a ravatalozó ház felépítését, az ötletet elfogadta és felkarolta a református egyház is. Az építkezés a tavaly szeptemberben kezdődött el, a  munkát néhány helyi személy végezte, míg a befedésnél a presbiterek is kivették részüket. Az épületben három halottaskamrát és egy szertartástermet alakítottak ki, de a munkálat teljes befejezését csak a jövő tavaszra tervezik. A beruházás kizárólag a község önerejéből történik: az építőanyagot az önkormányzat vásárolta, a többi költségre a helyi lakosság adományozott pénzt – mesélte el az együttműködést Dósa Sándor polgármester és Orbán Sándor alpolgármester.