Energiafűz mint megújuló energiaforrás

Tekintse meg fotógalériánkat!

A konferenciát Vajda Lajos, a Green Energy Egyesület igazgatója nyitotta meg, majd ismertette az egyesület tevékenységét. A működőképes zöldenergia-rendszernek a kialakításában a három legfontosabb tényező: a termesztési és értékesítési rendszer kialakítása és optimalizálása, illetve lényeges a szervezeti menedzsment és a klaszter kialakítása a megújuló energia terén.

A konferencián részt vett dr. ing. Ion Pirnă, az Országos Gazdaságtudományi Kutatóintézet (INCE) igazgatója, aki a zöld energia számára a kutatóintézet által kifejlesztett mezőgazdasági gépek bemutatásáról tartott előadást. Többek között jelen volt Ion Vișa, a brassói Transilvania Egyetem rektora, File Sándor, a magyarországi Tisza Termelőszövetkezet gazdasági igazgatója, illetve Bihari László, a Farm Plus Kft. ügyvezető igazgatója Budakesziről.

„Örülünk annak, hogy mi, innen Háromszékről Románia több területén el tudtuk fogadtatni, hogy ez a helyes út, és a mai rendezvény is azt mutatja, hogy Craiovától Piatra Neamțon át Bákóig nagyon sok helyről érdeklődnek” – mondta Vajda Lajos, az egyesület igazgatója.

Az egyesület úgy tervezte, hogy tevékenységük régiós szintű lesz, viszont az országból egyre többen érdeklődnek a zöld energia iránt – magyarázta. A csütörtöki konferencián szó esett a lehetőségekről is, arról, hogy hogyan lehet hasznosítani a fahulladékot, továbbá egy hároméves energiafűz-ültetvényt is prezentáltak a résztvevőknek, ugyanakkor biomasszával működő kazángépekről is tartottak bemutatót.

A biomasszát hasznosítani lehet lakóházaknál, és össze lehet kapcsolni a Zöld Ház programmal, de ugyanakkor különböző intézményeknek is megoldható az energiafüggetlensége ezzel a fűtési módszerrel – tette hozzá Vajda Lajos. Ezáltal jobban tudunk vigyázni erdeinkre, a mezőgazdasági területeknek rendeltetést, az embereknek pedig munkahelyet tudunk biztosítani. A zöld energia egy olyan területe a piacnak, ahová több, így az iparügyi-, a környezetvédelmi-, a mezőgazdasági-, illetve a munkaügyi minisztérium is be tud kapcsolódni. „Ezekkel a rendszerekkel azt szeretnénk elérni, hogy érzékennyé tegyük a kormányzati szerveket, mert óriási lehetőség az, amit a biomassza tud teremteni” – fejtette ki álláspontját a Green Energy igazgatója.

Domokos Árpád és Ion Pirnă a hároméves energiafűz-ültetvénynél

Kézdiszentkereszt határában 30 hektárnyi energiafűzültetvény található, ebből első évben 4,5 ha-t, második évben 12 ha-t, az idei évben pedig 13,5 ha-t ültetett Domokos Árpád energiafűz-termelő. Az ültetvény telepítés körülbelül 2–3000 euró között van, amely a föld előkészítettségétől, az ültetés megszervezésétől is egyaránt függ; ez egy hosszútávú befektetés, de megéri – mondta a termelő. Optimális helyzetben minimum egy 5 ha terület beültetésére van szükség, hogy profit is legyen, aminek a beültetési költsége több mint nyolcezer euró.

Az első évi karbantartás után többet nem kell az ültetvénnyel különösebben foglalkozni, az első betakarítás után egy rend műtrágyát kell szórni rá. Az értékesítés pedig a Green Energy Egyesület által megoldható, hiszen van egy aprítékos kazángyártó vállalat is az egyesületben, amelynek a telephelyein az energiafüzet is lehet hasznosítani fűtőanyagként. Ugyanakkor üzletemberekkel is folyamatosan tárgyalnak, amennyiben a telephelyek száma megnövekszik erőmű építésére is sor kerül a térségben, amelyre vonatkozóan már Szebenben és Vâlceánál már konkrét tervek vannak.

Bartha Sándor, az Erpék Ind igazgatója elmondta, hogy a zöld „a legolcsóbb energia, számokban is kifejezve a gázhoz képest 2,4 és a fűtőolajhoz viszonyítva pedig 12-szer olcsóbb”. A kazánok bemutatásakor is elhangzott, hogy egy 20 kW-os kazán évi szükséglete 40 köbméter fűtőanyag apríték, ami lehet faapríték, fűrészkorpa és energiafűz egyaránt. Egy kisebb családi ház számára alkalmas kazán 3500 euró, ugyanaz a típus Németországban több mint hétszeresébe kerül.

Ez a piac Romániában még nincs kifejlődve, de ha ezek a rendszerek beindulnak, és az alternatív tüzelőeszközből lesz több, akkor hamarosan fejlődésre számíthatunk – tette hozzá Bartha Sándor. Kérdésünkre azt is elmondta, hogy jelenleg Kovászna és Brassó megyében összesen 120 telephelyet működtetnek, ami egy teljeskörű szolgáltatást is jelent. A családi házakba és intézményekbe a kazánok üzembehelyezését követően karbantartást, fűtőanyag-szállítást és a gépezetek felülvizsgálatát is elvégzik ezeken a telephelyeken.

Bodok mellett egy 12 fős csapat 3 típusú kazánt gyárt a 10–50 kW-os családi házak, a 40–200 kW-os üzemek, illetve 100–1000 kW-os nagyüzemek, intézmények részére.