Ha nem marad élelem az erdőben, a kukoricaföldön keresnek táplálékot a vaddisznók. Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
Elégedetlenek a gazdák és vadászok az erdő- és vadgazdálkodásra vonatkozó jogszabály jelenlegi formájával, ezért módosítást javasolnak. A napokban a Gidófalva községhez tartozó Étfalvazoltán faluban több hektár legelőt tettek tönkre a vaddisznók. A gazdák attól tartanak, hogy maradnak a kárral, mert a jogszabály teljesíthetetlen kötelezettségeket ró rájuk: ha nem kerítik be a földjeiket, vagy nem őrzik azokat, akkor nem kapnak kártérítést.
2019. március 12., 21:292019. március 12., 21:29
Berde József, Gidófalva község polgármestere lapunknak elmondta, a tavaszi szántásban is hatalmas kárt tesznek a vaddisznókondák, a vetés nyolcvan százalékát feldúlják. Egy hektár területre csak a kukorica-vetőmag ötszáz lejbe kerül, munkadíjjal számolva
A polgármester rámutatott, évtizedek óta kínlódnak, kártérítést ritkán kapnak a gazdák, mert a törvény szerint őrizniük kell, vagy bekeríteniük a földjeiket.
„Ha egy idős gazdának öt parcellában van tíz hektárja, azt sem őrizni, sem bekeríteni nem tudja. A hatvan-hetven hektáros legelőket szintén nem lehet bekeríteni, holott azzal is költség van, hiszen boronálják, műtrágyázzák, gondozzák, majd végül összedúlják a vaddisznók.
– részletezte a polgármester. Szerinte úgy kellene módosítani a jogszabályt, hogy a vadásztársaságokkal együttműködve lehessen erdőben tartani a vadat. Berde József ugyanakkor azzal is egyetért, hogy a juhokat, teheneket se hajthassák be az erdőbe, de erre sincs egyértelmű rendelkezés.
Felidézte, negyven évvel ezelőtt szenzációnak számított, ha egy háromszáz hektáros kukoricatáblába betévedt egy vaddisznó, most viszont minden ötven árban van egy vad.
Az irodákból írják a törvényeket, olyanok, akik nem értenek az erdő- és vadgazdálkodáshoz – szögezte le Fodor István bodoki polgármester, a helyi vadászegyesület elnöke. Kifejtette, törvény értelmében, ha a gazda mindent megtett a terület védelméért – villanypásztort szerelt, éjjel tüzet rakott, vagy kutyákkal próbálta elriasztani a vadakat – akkor a vadásztársaságnak kell kifizetnie a kárt.
A gazdáknak is meg kellene érteniük, hogy ne hajtsák be az erdőbe a juhokat, teheneket, kecskéket, mert azok fellegelik a vadak elől a makkot. „Ha a vadnak nem marad élelem az erdőben, akkor bemegy a legelőkre, a szántóföldekre. Arra sincs alkalmazható törvény és módszertan, hogy a pásztorok ne hajthassák be az állatokat az erdőbe, motorkerékpárral, kvaddal ne lehessen zavarni a vadakat az élőhelyükön, hogy minden gombát és erdei gyümölcsöt ne gyűjtsünk be előlük” – mutatott rá az érem másik oldalára Fodor István.
Elutasítják és nem tartják hatékonynak a román kormány közoktatást érintő válságkezelési intézkedéstervezetét – állást foglalt a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége.
A hatalmas forgalom és a zsúfoltság miatt bedugult a Transzfogarasi út, a parkoló autók egymás útját zárták el.
A marosvásárhelyi VIBE Fesztivál nemcsak buliról, hanem közösségről, hangulatról és magyar identitásról is szól – legalábbis ezt mondják azok a fiatalok, akik ott voltak.
Vörös beavatkozási tervet léptettek életbe vasárnap délben Konstanca megyében, miután az A2-es autópályán tömegbaleset történt több jármű részvételével – közölte a Konstanca megyei tűzoltóság.
A kormány adóügyi intézkedései ellen tiltakoznak hétfőn a parlament épülete előtt az egészségügyi dolgozókat tömörítő Sanitas szakszervezeti szövetség, valamint az oktatási szakszervezetek tagjai.
Mindössze öt megyét nem érint az országos kánikulariasztás, köztük Hargita és Kovászna megyét sem, de Maros megyére is csak elsőfokú hőségriasztás érvényes. Ezzel szemben Románia déli részén vörös jelzésű riadót fújnak az elviselhetetlen hőség miatt.
Július 14-étől elérhető lesz az egészségügyi minisztérium honlapján egy online űrlap a kórházi étkeztetéssel kapcsolatos panaszok bejelentésére – közölte egy szombati Facebook-bejegyzésben Alexandru Rogobete tárcavezető.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt vasárnap reggel 6 óra 29 perckor Gorj megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Felcsíki, alcsíki, kászoni, vagy éppen gyimesi és moldvai – számos tájegység népviseletbe öltözött képviselője ünnepelt együtt szombaton a csíksomlyói nyeregben, az Ezer Székely Leány Napján. Videón mutatjuk.
Kitűnni a tömegből, vagy éppen elvegyülni? Az Ezer Székely Leány Napján mindkettőnek megvan a jelentősége, hiszen ennyien székely népviseletben lenyűgőzően mutatnak. A mi szemünkben mindenképp. Egyenként és együtt is.
1 hozzászólás