Emberfelettit kérnek a gazdáktól, hogy a vaddisznók után kártérítést kaphassanak

A polgármester rámutatott, évtizedek óta kínlódnak, kártérítést ritkán kapnak a gazdák, mert a törvény szerint őrizniük kell, vagy bekeríteniük a földjeiket.

„Ha egy idős gazdának öt parcellában van tíz hektárja, azt sem őrizni, sem bekeríteni nem tudja. A hatvan-hetven hektáros legelőket szintén nem lehet bekeríteni, holott azzal is költség van, hiszen boronálják, műtrágyázzák, gondozzák, majd végül összedúlják a vaddisznók.

– részletezte a polgármester. Szerinte úgy kellene módosítani a jogszabályt, hogy a vadásztársaságokkal együttműködve lehessen erdőben tartani a vadat. Berde József ugyanakkor azzal is egyetért, hogy a juhokat, teheneket se hajthassák be az erdőbe, de erre sincs egyértelmű rendelkezés.

Felidézte, negyven évvel ezelőtt szenzációnak számított, ha egy háromszáz hektáros kukoricatáblába betévedt egy vaddisznó, most viszont minden ötven árban van egy vad.

Az irodákból írják a törvényeket, olyanok, akik nem értenek az erdő- és vadgazdálkodáshoz – szögezte le Fodor István bodoki polgármester, a helyi vadászegyesület elnöke. Kifejtette, törvény értelmében, ha a gazda mindent megtett a terület védelméért – villanypásztort szerelt, éjjel tüzet rakott, vagy kutyákkal próbálta elriasztani a vadakat – akkor a vadásztársaságnak kell kifizetnie a kárt.

A gazdáknak is meg kellene érteniük, hogy ne hajtsák be az erdőbe a juhokat, teheneket, kecskéket, mert azok fellegelik a vadak elől a makkot. „Ha a vadnak nem marad élelem az erdőben, akkor bemegy a legelőkre, a szántóföldekre. Arra sincs alkalmazható törvény és módszertan, hogy a pásztorok ne hajthassák be az állatokat az erdőbe, motorkerékpárral, kvaddal ne lehessen zavarni a vadakat az élőhelyükön, hogy minden gombát és erdei gyümölcsöt ne gyűjtsünk be előlük” – mutatott rá az érem másik oldalára Fodor István.