Elbúcsúztatták a farsangot Gyergyószentmiklóson is

Fotó: Gergely Imre

Ostorcsattogtatás és kurjongatások verték fel a gyergyószentmiklósi városközpont vasárnap déli csendjét. Maskarások vonultak, és hívták magukkal a járókelőket, hogy együtt búcsúztassák, űzzék el a telet. Konc király ismét alulmaradt a birokharcban, Cibere vajda uralkodik húsvétig.

Gergely Imre

2019. március 03., 16:092019. március 03., 16:09

2019. március 03., 16:212019. március 03., 16:21

Immár 27. alkalommal idézték fel Gyergyószentmiklóson a böjt beköszöntéhez kötődő szokásokat. A már jól bevált forgatókönyv szerint a vasárnapi mise után a Szent Miklós templomtól indult el a farsangolók felvonulása. A ditrói hagyományőrzők vezették a menetet, a védjegyükké vált piros-fekete buggyos nadrágjaikban és piros papír-álarcukban, majd őket követték a „halottvivők”, vagyis a telet szimbolizáló szalmabábut vállukra vevő fiatalok, nótázva, kurjongatások közt.

Fotó: Gergely Imre

A hozzájuk csatlakozó mintegy háromszáz személy a Benedek-kúria, azaz a Népművészeti Alkotóház udvarához érkezve végignézhette a Batthyány Ignác középiskola diákcsoportjának vidám színjátékát, amelyben többnyire a hagyományos farsangi rigmusok hangzottak el, de a „gazda” pohárköszöntője már nagyon is aktuális volt.

Arra emelte a poharát, amire nagy szüksége lenne a székely közösségeknek: hogy a távolba szakadtak hazatérjenek, és a bábaasszonyoknak sok dolga legyen az idei évben.

Fotó: Gergely Imre

A mulatozásnak, eszem-iszomnak vége szakadt, a farsang ura Konc király most is alulmaradt a böjt uralkodójával, Cibere vajdával szemben. A telet szimbolizáló szalmabábu is elégett annak rendje és módja szerint, körbetáncolva a Hóvirág néptáncegyüttes fiatal táncosai által. Kis Portik Irén és az általa vezetett Gránátalma Egyesülethez tartozó asszonyok jóvoltából meg is vendégelték a sokaságot borral és farsangi pánkóval.

A tél elbúcsúztatásának egyöntetűen örültek a gyergyószentmiklósiak, hiszen, ahogy valaki a tömegben megjegyezte, még bőven van a városban és a környéken „olvasztani való”, azaz hó és jég, és a szép napsütés ellenére is fagypont közeli, vagy inkább az alatti volt a hőmérséklet.