A megtermelt műanyagok felét csupán egyszer használjuk, majd hulladékká válnak
Fotó: Gábos Albin
Noha még messze állunk a nyugatitól, de Székelyföldön is évről-évre nő a lakosság által termelt hulladék mennyisége. Szakemberek szerint elsősorban az egyre több csomagolás okolható a jelenségért. Ezzel szemben a környezettudatosságra ösztönző kezdeményezések is egyre gyakoribbak a régióban, ilyen a műanyagmentes július is.
2019. július 20., 12:572019. július 20., 12:57
Száz százalékban nem lehet megválni a műanyagtól – mondta határozottan Boróka, kétgyermekes családanya, Pilates-edző. „Évek óta igyekszünk környezettudatosan élni, például már az első fiam születése előtt megfogadtam, hogy mosható pelenkát és bio, vegán, cruelty-free kozmetikumokat használunk. Két kisgyerekkel viszont már nehezebb volt mindezt mindig betartani, ráadásul a legkörnyezetkímélőbb módon előállított termékeket sokszor műanyag csomagolásban kapni” – sorolta az édesanya. Évek óta bambusz fogkefét használnak, palackozott víz helyett forrásvizet isznak, vászonszatyorral járnak vásárolni, és a kimérős élelmiszereket választják. A tapasztalat viszont az – jegyezte meg az édesanya –, hogy ezek a termékek sokszor kétszer-háromszor olyan drágák, mint a műanyagból gyártottak. „Készülünk nyaralni, úgyhogy idén a családnak újrahasznosított óceáni hulladékból készített fürdőruhákat vásároltunk. Mindamellett, hogy időtálló darabokról van szó, az áruk többszöröse volt a megszokott fürdődresszekének” – sorolja Boróka. Egyébként úgy véli,
Székelyudvarhelyen havonta kevesebb mint egy tonna hulladékot termel a lakosság, nagyságrendileg Csíkszeredában is ehhez hasonló a havi hulladékmennyiség – mondta el lapunknak korábban Körösfőy Sándor. Az RDE Hargita Kft. ügyvezetőjének becslése szerint a székelyudvarhelyi lakók havonta fejenként mintegy 15 kilogrammnyi szemetet termelnek, természetesen ez nem mind műanyag. A hulladékkezeléssel foglalkozó cég Ceken-tetői tározójába szállított szemét mennyisége csökkent az elmúlt évben, tudtuk meg, de „összességében így is tízszázalékos növekedéssel kell számolni, ami egész Romániában jellemző” – így az igazgató, aki szerint egyértelműen a csomagolóanyagok mennyiségének megnövekedése a jelenség okozója.
A szakember okfejtését magam is teszteltem: az elmúlt másfél hétben két nagyobb bevásárlást végeztem, az egyik számlán 17 tételből 12 műanyag csomagolással együtt jött, a másik listán 26 tétel szerepelt, ebből mindössze kettő nem volt becsomagolva, a fejes káposzta és a zellergumó. „Egy fecske, sajnos, nem csinál tavaszt. Környezettudatosan próbálunk élni, de szélmalomharcot vív a fogyasztó, amíg például a Kauflandban a kimérős felvágottat egy műanyag fóliába, majd egy műanyagos tasakba csomagolják” – fakadt ki Mónika. A fiatal menedzserasszisztens Nagyváradon él párjával, rollerrel közlekednek, igyekeznek kerülni a műanyagot, de sokszor ez egyszerűen lehetetlen.
„Két éve az intimbetétről is lemondtam, helyette intimkelyhet használok, a legtöbb kozmetikumot, amit használunk, egy ismerősünk készíti, üvegedényekben tároljuk. Viszont lebomló szemeteszsákot nagyon drágán tudunk beszerezni, üveg szívószálat csak egy amerikai oldalon találtam, és még mindig előfordul, hogy furcsán néznek, ha az egyszer használatos pohár helyett a csupromban viszem el a kávét” – sorolta Mónika.
Kutyatartók, ráadásul felelős gazdik, viszont a lebomló kutyakakizacskót is csak nagyon nehezen és drágán lehet beszerezni. „Sokáig lelkiismeret-furdalásom volt, ha elbuktam, például, amikor nem volt időm főzni és rendeltem az ételt, amit természetesen műanyag csomagolásban szállítanak ki. De már elfogadtam, az igyekezet a fontos” – osztotta meg.
A hulladéktermelőkkel szemben kínál alternatívát néhány belföldi vállalkozó: Brassóban, Zilahon és Sepsiszentgyörgyön is működik csomagolásmentes bolt. Az utóbbi, a Lucky Day Fancy Shop kézműves termékek mellett különféle, naponta használatos száraz élelmiszereket (lisztet, cukrot, tésztákat, szárított hüvelyeseket, magokat stb.), fűszereket kínál. A vásárlók vagy maguk viszik a csomagolást, vagy a bolt papírtasakokat kínál erre a célra.
Július egyébként a fesztiválok hava is, a székelyföldi, erdélyi rendezvénytérképen azonban egyelőre kevés a környezettudatos esemény, a legtöbb hulladékot rendszerint a lacikonyhák termelik. Erre mutatott alternatívát a székelyudvarhelyi városnapok, ahol a műanyag helyett korpatányérokat és lebomló evőeszközöket használtak a lacikonyhák.
Veréb a fecskefészekben (Úzvölgye 1916–2022) címmel készült dokumentumfilm az úzvölgyi katonatemetőnél történt rég- és közelmúltbeli eseményekről. Novák Lajos és Szabó Imre alkotását most a Médiatáron lehet megnézni.
A brassói Cenk-felvonó és Panoráma étterem felújítási, átépítési munkálatai a végéhez közelednek, várhatóan a nyár folyamán nyitják meg a turisták előtt.
Számos kihágást tapasztaltak a Hargita megyei közlekedési rendőrök a Truck & Bus elnevezésű közúti ellenőrzési akció során május 5. és 11. között.
Zacher Gábor toxikológus szerint a dizájnerdrogok, különösen a „herbálként” ismert szintetikus marihuánaszármazékok rendkívül veszélyesek – hatásuk kiszámíthatatlan, és a kábítószeres halálozások feléért felelősek.
Leverték és összetörték az úzvölgyi katonatemető külső falára rögzített egyik tájékoztató táblát, ennek darabjait kedden találták meg. A Hargita megyei tanács és Csíkszentmárton önkormányzata a rongálás miatt büntetőfeljelentést tettek a rendőrségen.
Erdélyi előadás-sorozatot tart május 20-22 között, Raffay Ernő történész, volt honvédelmi államtitkár.
Színes programokkal, koncertekkel, kiállítással, főzőversennyel és kincskereső játékkal is várja a közönséget május 30. és június 1. között Torockón a Duna Napok programsorozata.
Megrongálták és árokba dobták az úzvölgyi katonatemető kerítésén elhelyezett információs táblák egyikét. A kárt kedden reggel fedezték fel, az ügyben ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek.
A május 5. és 11. között végzett ellenőrzések során 1937 bírságot rótt ki az autópálya-rendőrség.
szóljon hozzá!