
A megtermelt műanyagok felét csupán egyszer használjuk, majd hulladékká válnak
Fotó: Gábos Albin
Noha még messze állunk a nyugatitól, de Székelyföldön is évről-évre nő a lakosság által termelt hulladék mennyisége. Szakemberek szerint elsősorban az egyre több csomagolás okolható a jelenségért. Ezzel szemben a környezettudatosságra ösztönző kezdeményezések is egyre gyakoribbak a régióban, ilyen a műanyagmentes július is.
2019. július 20., 12:572019. július 20., 12:57
Száz százalékban nem lehet megválni a műanyagtól – mondta határozottan Boróka, kétgyermekes családanya, Pilates-edző. „Évek óta igyekszünk környezettudatosan élni, például már az első fiam születése előtt megfogadtam, hogy mosható pelenkát és bio, vegán, cruelty-free kozmetikumokat használunk. Két kisgyerekkel viszont már nehezebb volt mindezt mindig betartani, ráadásul a legkörnyezetkímélőbb módon előállított termékeket sokszor műanyag csomagolásban kapni” – sorolta az édesanya. Évek óta bambusz fogkefét használnak, palackozott víz helyett forrásvizet isznak, vászonszatyorral járnak vásárolni, és a kimérős élelmiszereket választják. A tapasztalat viszont az – jegyezte meg az édesanya –, hogy ezek a termékek sokszor kétszer-háromszor olyan drágák, mint a műanyagból gyártottak. „Készülünk nyaralni, úgyhogy idén a családnak újrahasznosított óceáni hulladékból készített fürdőruhákat vásároltunk. Mindamellett, hogy időtálló darabokról van szó, az áruk többszöröse volt a megszokott fürdődresszekének” – sorolja Boróka. Egyébként úgy véli,
Székelyudvarhelyen havonta kevesebb mint egy tonna hulladékot termel a lakosság, nagyságrendileg Csíkszeredában is ehhez hasonló a havi hulladékmennyiség – mondta el lapunknak korábban Körösfőy Sándor. Az RDE Hargita Kft. ügyvezetőjének becslése szerint a székelyudvarhelyi lakók havonta fejenként mintegy 15 kilogrammnyi szemetet termelnek, természetesen ez nem mind műanyag. A hulladékkezeléssel foglalkozó cég Ceken-tetői tározójába szállított szemét mennyisége csökkent az elmúlt évben, tudtuk meg, de „összességében így is tízszázalékos növekedéssel kell számolni, ami egész Romániában jellemző” – így az igazgató, aki szerint egyértelműen a csomagolóanyagok mennyiségének megnövekedése a jelenség okozója.
A szakember okfejtését magam is teszteltem: az elmúlt másfél hétben két nagyobb bevásárlást végeztem, az egyik számlán 17 tételből 12 műanyag csomagolással együtt jött, a másik listán 26 tétel szerepelt, ebből mindössze kettő nem volt becsomagolva, a fejes káposzta és a zellergumó. „Egy fecske, sajnos, nem csinál tavaszt. Környezettudatosan próbálunk élni, de szélmalomharcot vív a fogyasztó, amíg például a Kauflandban a kimérős felvágottat egy műanyag fóliába, majd egy műanyagos tasakba csomagolják” – fakadt ki Mónika. A fiatal menedzserasszisztens Nagyváradon él párjával, rollerrel közlekednek, igyekeznek kerülni a műanyagot, de sokszor ez egyszerűen lehetetlen.
„Két éve az intimbetétről is lemondtam, helyette intimkelyhet használok, a legtöbb kozmetikumot, amit használunk, egy ismerősünk készíti, üvegedényekben tároljuk. Viszont lebomló szemeteszsákot nagyon drágán tudunk beszerezni, üveg szívószálat csak egy amerikai oldalon találtam, és még mindig előfordul, hogy furcsán néznek, ha az egyszer használatos pohár helyett a csupromban viszem el a kávét” – sorolta Mónika.
Kutyatartók, ráadásul felelős gazdik, viszont a lebomló kutyakakizacskót is csak nagyon nehezen és drágán lehet beszerezni. „Sokáig lelkiismeret-furdalásom volt, ha elbuktam, például, amikor nem volt időm főzni és rendeltem az ételt, amit természetesen műanyag csomagolásban szállítanak ki. De már elfogadtam, az igyekezet a fontos” – osztotta meg.
A hulladéktermelőkkel szemben kínál alternatívát néhány belföldi vállalkozó: Brassóban, Zilahon és Sepsiszentgyörgyön is működik csomagolásmentes bolt. Az utóbbi, a Lucky Day Fancy Shop kézműves termékek mellett különféle, naponta használatos száraz élelmiszereket (lisztet, cukrot, tésztákat, szárított hüvelyeseket, magokat stb.), fűszereket kínál. A vásárlók vagy maguk viszik a csomagolást, vagy a bolt papírtasakokat kínál erre a célra.
Július egyébként a fesztiválok hava is, a székelyföldi, erdélyi rendezvénytérképen azonban egyelőre kevés a környezettudatos esemény, a legtöbb hulladékot rendszerint a lacikonyhák termelik. Erre mutatott alternatívát a székelyudvarhelyi városnapok, ahol a műanyag helyett korpatányérokat és lebomló evőeszközöket használtak a lacikonyhák.
A Tábor, a Szarkakő és a Béke utcák esővíz-elvezető rendszerében is hasonló szennyeződéseket találtak, mint ami vasárnap délután megjelent a Nagy-Küküllőben – tájékoztat a székelyudvarhelyi helyi rendőrség.
Nicușor Dan román államfő szombaton azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy egy Geran-2 típusú orosz drón csapódott be pénteken a galaci tömbházba, amely az ukrán Reni kikötő elleni támadással összefüggő incidens nyomán jutott Románia területére.
Az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke, Jim Risch republikánus szenátor elítélte szombaton Oroszországot, amiért „felelőtlenül megsértette Románia légterét”.
Az eső sem tántorította el a híveket: több százan gyűltek össze vasárnap délután Büdösfürdőn, ahol Kovács Gergely érsek megáldotta a teljesen újjáépített Boldogságos Szűz Mária Királynő kápolnát, a közösségi összefogás jelképeként.
Habos, fehéres szennyeződést jelent meg vasárnap délután a Nagy-Küküllő székelyudvarhelyi városi parkhoz közeli szakaszán – a helyi rendőrség vizsgálódik az ügyben.
Először szerveztek gyerek- és családnapot vasárnap Nagygalambfalván, amit egyebek mellett egy új játszótér és egy lépcsős vízesés felavatásával ünnepeltek meg. A sátrak között sétálva mindenki kedvére nassolhatott és programokból sem volt hiány.
A dohányzás továbbra is az egyik legsúlyosabb népegészségügyi kockázat, az új termékek népszerűsége a fiatalok körében pedig különösen aggasztó.
Egy friss felmérés szerint a romániaiak közel egyharmada úgy véli, hogy 2026 nehezebb év lesz 2025-nél.
Erős szélre, légköri instabilitásra és jelentős csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki vasárnapra az ország több régiójára az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A Duna-ház, a Duna Napok lelki kincseket adott a torockói, erdélyi magyarságnak, ezért – ha már „megkóstoltatták” velük – senki ne vegye el tőlük az összetartozás érzését – kérte Csécs Márton Lőrinc torockói unitárius lelkész szombaton Torockón.
szóljon hozzá!