2005 óta nem volt általános sztrájk az oktatási rendszerben. Jövő hónapban azonban újra sor kerülhet a munkabeszüntetéssel járó tiltakozásra. Képünk illusztráció
Fotó: Sándor Csilla
Megkezdték a tanügyi szakszervezetek a munkabeszüntetéssel járó általános sztrájk megindításához a támogató aláírások összegyűjtését az oktatásban dolgozók körében. A tiltakozás, amelyet a megoldatlan bérproblémák miatt indítanának el, érintené a tanévzárást és a tanév végi vizsgákat is.
2023. április 25., 21:072023. április 25., 21:07
„Ez a tanév a jövő hónapban véget érhet!” – ezzel a címmel adta ki közös közleményét a három nagy tanügyi szakszervezet, amelyben bejelentették, hogy megkezdik a támogató aláírások gyűjtését az általános sztrájk megszervezése érdekében.
– említette meg az egyik szakszervezeti követelést Kocs Ilona, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) Hargita megyei, területi szervezetének vezetője. Emellett még számos dologgal elégedetlenek, egyebek mellett a törvény betartásának a hiányával – ez főként a 2017/153-as törvényre vonatkozik –, a tanügyi alkalmazottakkal való bánásmóddal, illetve azzal, hogy nincs biztonság az iskolákban.
Sztrájkőrséget állnak kedden és szerdán a kormány épülete előtt a tanügyi szakszervezetek. A tiltakozók elégedetlenek a béreikkel, és ellenzik a kormány szándékát, hogy a 2023-as személyzeti kiadásokat a 2022. évi szinten maximálja.
A szakszervezeti tervek szerint az általános sztrájk május 22-én kezdődne. „Akkor nem lesz oktatás.
– fogalmazott az érdekvédelmi tömörülés képviselője.
A szakszervezet ezekben a napokban is tiltakozik a fővárosban. A szerdai tüntetésen a Hargita megyei szakszervezeti küldöttség is jelen lesz, amint arról Kocs Ilona beszámolt,
A május 10-én tartandó nagy bukaresti tüntetésre 15 ezer szakszervezeti tagot várnak az országból, arra a tiltakozásra a jelenleginél háromszor többen mennek majd Hargita megyéből, mondta Kocs Ilona.
A szerdai bukaresti tiltakozáson a szakszervezet Maros megyei képviselői is jelen lesznek, tudtuk meg Molnár Zoltántól, az érdekvédelmi tömörülés Maros megyei vezetőjétől. Megkezdték ugyanakkor kedden az általános sztrájk megszervezéséhez szükséges aláírások összegyűjtését is.
– mondta Molnár Zoltán. Ez attól is függ, hogy mekkora lesz majd a támogatottsága a munkabeszüntetéssel járó sztrájknak.
A sztrájktörvény értelmében a tanügyi dolgozók 50 százalékot meghaladó arányban kell támogassák a tiltakozást, ahhoz, hogy azt meg lehessen tartani,
– magyarázta a szakszervezet Maros megyei vezetője. Molnár Zoltán elmondta, korábban már készítettek egy felmérést és annak eredménye szerint a Maros megyei tanügyi alkalmazottak 62 százalékos arányban támogatták az általános sztrájk megszervezését, de országszerte nem ez volt a jellemző, csak néhány megyében volt ilyen magas a sztrájkpártiak aránya.
– beszélt a tiltakozások okáról az érdekvédelmi tömörülés Maros megyei vezetője. Noha az új bértörvény-tervezet, amely nyáron kell végleges formát öltsön, a hibái ellenére lényegesen jobb, mint a jelenlegi, de valószínűleg a tervezetet is módosítani fogják, másrészt
– tudtuk meg Molnár Zoltántól. Utóbbira ékes példa az, hogy miközben a bérpótlékok értékét az előző évi bér alapján kellene kiszámítani,
– magyarázta a szakszervezeti vezető.
A tanügyi szakszervezetek azért is kívánják a tiltakozásnak ezt a szélsőséges formáját alkalmazni, mert a kormány egy sürgősségi rendelettervezet által – amely rövidesen megvitatásra kerül a kormánykoalícióban – az oktatásban dolgozókra nézve további negatív hatással járó döntéseket kíván hozni – áll a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége, a Spiru Haret, valamint az Alma Mater szakszervezetek közös közleményében. Mindeközben
Nehezményezik továbbá azt is, hogy a kormány megakadályozza, hogy a kisegítő didaktikai és nem didaktikai személyzet bére elérje a 2017/153-as törvényben előírt szintet, hogy súlyosbodik a személyzethiány, ugyanis
A közleményben ugyanakkor arra is kitérnek, hogy akár jóváhagyják az említett sürgősségi rendelettervezetet, akár nem, a három szakszervezet követelései változatlanok maradnak.
Ilie Bolojan miniszterelnök kormányfőtitkár-helyettesnek nevezte ki az RMDSZ-es Faragó Pétert. Ötvös Koppány Bulcsút, a Maros Megyei Múzeum igazgatóját művelődésügyi államtitkárnak nevezték ki.
A nyergestetői csata 176. évfordulóján is megemlékeztek a hősökről a szabadságharc utolsó székelyföldi ütközetének helyszínén. A megemlékezésen Tuzson Bence, Magyarország igazságügyi minisztere is jelen volt.
Ne válassz a jazz és a blues között – hallgasd mindkettőt! Akár ezzel a jelmondattal is beharangozhatnánk az augusztus 2-án este a kézdivásárhelyi Jazz Bisztróban esedékes koncertet.
A Salvamont egy „rendkívül fontos” szervezet, amellyel a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU) szorosan együttműködik minden hegyi mentési akcióban, de a finanszírozása jelenleg nem a központi hatóságok hatáskörébe tartozik.
Nicușor Dan államelnök pénteken aláírta 73 bíró és ügyész nyugdíjazási kérelmét, akik között van a legfelsőbb bíróság elnöke, Corina-Alina Corbu is.
Idén júliusban 16 276 új személyautót helyeztek forgalomba Romániában, 26 százalékkal többet, mint a tavalyi hetedik hónapban – közölte pénteken a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesülete (APIA).
Két százalékponttal nőtt az általános forgalmi adó (áfa) és mintegy 6 százalékkal drágult az üzemanyag pénteken, miután hatályba lépett a kormány deficitcsökkentő intézkedéseinek első csomagja.
Pénzügyi gyorssegélyt utal ki a kormány az áradások miatt megrongálódott Suceava és Neamț megyei házak helyreállítására – jelentette ki a miniszterelnök a kabinet pénteki rendkívüli ülésének elején.
Az egyik tulceai középület elé kihelyezett orosz zászló eltávolítására szólította fel Oana Țoiu külügyminiszter a tulceai polgármesteri hivatalt – tájékoztatott pénteken a szaktárca.
Módosította a szociális juttatások szabályzatát Csíkszereda Önkormányzata csütörtöki ülésén, amely a jövőben szigorúbb feltételekhez köti az anyagi támogatások igénybevételét.
5 hozzászólás