– említette meg az egyik szakszervezeti követelést Kocs Ilona, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) Hargita megyei, területi szervezetének vezetője. Emellett még számos dologgal elégedetlenek, egyebek mellett a törvény betartásának a hiányával – ez főként a 2017/153-as törvényre vonatkozik –, a tanügyi alkalmazottakkal való bánásmóddal, illetve azzal, hogy nincs biztonság az iskolákban.

korábban írtuk

Sztrájkőrséget állnak kedden és szerdán a kormány épülete előtt a tanügyiek

Sztrájkőrséget állnak kedden és szerdán a kormány épülete előtt a tanügyi szakszervezetek. A tiltakozók elégedetlenek a béreikkel, és ellenzik a kormány szándékát, hogy a 2023-as személyzeti kiadásokat a 2022. évi szinten maximálja.

Május 22-én kezdődne az általános sztrájk

A szakszervezeti tervek szerint az általános sztrájk május 22-én kezdődne. „Akkor nem lesz oktatás.

– fogalmazott az érdekvédelmi tömörülés képviselője.

A szakszervezet ezekben a napokban is tiltakozik a fővárosban. A szerdai tüntetésen a Hargita megyei szakszervezeti küldöttség is jelen lesz, amint arról Kocs Ilona beszámolt,

A május 10-én tartandó nagy bukaresti tüntetésre 15 ezer szakszervezeti tagot várnak az országból, arra a tiltakozásra a jelenleginél háromszor többen mennek majd Hargita megyéből, mondta Kocs Ilona.

Nem várnak, mert a törvény sem jelent garanciát számukra

A szerdai bukaresti tiltakozáson a szakszervezet Maros megyei képviselői is jelen lesznek, tudtuk meg Molnár Zoltántól, az érdekvédelmi tömörülés Maros megyei vezetőjétől. Megkezdték ugyanakkor kedden az általános sztrájk megszervezéséhez szükséges aláírások összegyűjtését is.

– mondta Molnár Zoltán. Ez attól is függ, hogy mekkora lesz majd a támogatottsága a munkabeszüntetéssel járó sztrájknak.

A sztrájktörvény értelmében a tanügyi dolgozók 50 százalékot meghaladó arányban kell támogassák a tiltakozást, ahhoz, hogy azt meg lehessen tartani,

– magyarázta a szakszervezet Maros megyei vezetője. Molnár Zoltán elmondta, korábban már készítettek egy felmérést és annak eredménye szerint a Maros megyei tanügyi alkalmazottak 62 százalékos arányban támogatták az általános sztrájk megszervezését, de országszerte nem ez volt a jellemző, csak néhány megyében volt ilyen magas a sztrájkpártiak aránya.

– beszélt a tiltakozások okáról az érdekvédelmi tömörülés Maros megyei vezetője. Noha az új bértörvény-tervezet, amely nyáron kell végleges formát öltsön, a hibái ellenére lényegesen jobb, mint a jelenlegi, de valószínűleg a tervezetet is módosítani fogják, másrészt

– tudtuk meg Molnár Zoltántól. Utóbbira ékes példa az, hogy miközben a bérpótlékok értékét az előző évi bér alapján kellene kiszámítani,

– magyarázta a szakszervezeti vezető.

Kitartanak követeléseik mellett

A tanügyi szakszervezetek azért is kívánják a tiltakozásnak ezt a szélsőséges formáját alkalmazni, mert a kormány egy sürgősségi rendelettervezet által – amely rövidesen megvitatásra kerül a kormánykoalícióban – az oktatásban dolgozókra nézve további negatív hatással járó döntéseket kíván hozni – áll a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége, a Spiru Haret, valamint az Alma Mater szakszervezetek közös közleményében. Mindeközben

Nehezményezik továbbá azt is, hogy a kormány megakadályozza, hogy a kisegítő didaktikai és nem didaktikai személyzet bére elérje a 2017/153-as törvényben előírt szintet, hogy súlyosbodik a személyzethiány, ugyanis

A közleményben ugyanakkor arra is kitérnek, hogy akár jóváhagyják az említett sürgősségi rendelettervezetet, akár nem, a három szakszervezet követelései változatlanok maradnak.