Vannak olyan intézmények, ahol már eddig is zajlottak hasonló tevékenységek, van már egy »mag« a városban, de sokkal többre van szükség” – világított rá Claudia Rânja, a Szelíd élet szervezet képviselője. Eddig két óvodai csoport jelentkezett a felhívásukra, és november 15-éig lehet még jelentkezni egy formanyomtatvány kitöltésével, amelyet a szervezet képviselőjének személyes oldalán is megtalálnak az érdeklődő pedagógusok. Egy hét alatt kielemzik a jelentkezéseket, és értesítik a jelentkezőket, hiszen fontosnak tartják, hogy személyesen is beszélgessenek a Slow Food-filozófiáról, hogy a jelentkezők megértsék mihez csatlakoznak – tette hozzá Claudia Rânja.

Ha tudják, hogy függenek tőle

A hónap végén elküldik a résztvevőknek a magokat, majd felvilágosító képzéseket is szerveznek, és terveik szerint a csatlakozott pedagógusoknak legkevesebb három, a növények beporzásával kapcsolatos tevékenységet is kell végezniük a gyerekekkel közösen. A felhívás szerint öt négyzetméternyi területet kell biztosítani az óvoda kertjében erre, hogy a gyerekekkel lehessen figyelni a kert alakulását. Elmennek méhészekhez, virágtermelőkhöz, és jövőre egy tábort is terveznek az iskolai kertészkedés témában. Ez az első lépés, amikor kiválasztják a pedagógusokat, akiket valóban érdekel a téma, és magokat adnak nekik – fűzte hozzá a projekt ötletgazdája.

„Ha nem tartjuk tiszteletben a természeti erőforrásainkat, és ha a gyerekek nem értik meg, hogy minden élőlénynek, növénynek megvan a maga szerepe az ökoszisztéma kialakulásában, amely az ételünkért is felelős, soha nem fognak vigyázni rá, csak akkor, ha tudják, hogy függenek tőle” – világított rá a projekt céljára Claudia Rânja.

A murok nem a bevásárlóközpontban terem

A marosvásárhelyi Stefánia napköziotthonos óvoda óvónője, Sütő Edith az egyik olyan pedagógus, aki csatlakozott a szervezet felhívásához, hiszen ők eddig is felkarolták a beporzók ügyét óvoda szintjén. Az elmúlt három évben mindig szenteltek egy vagy több napot a méhekre óvodai tevékenységeikkel, amióta március 10-e hivatalosan is a Beporzók napjává lett nyilvánítva – magyarázta Sütő Edith.

Hozzátette, három éve tartják a Beporzók napját, volt amikor méhészt hívtak, aki bemutatta a munkájához szükséges felszereléseit, a gyerekek kézbe vehették azokat, mézeskalácsot sütöttek és díszítettek, viaszból gyertyát készítettek, pollenes krémet gyártottak, és a gyerekeket nagyon érdekelte mindez.

Minden évben egy kicsivel többet adunk hozzá a gyerekek ismereteihez, és mire iskolások vagy majd kamaszok lesznek, addig el lehet érni, hogy érzékenyek legyenek a természetre, és figyeljenek rá, de természetesen függ ez az otthoni környezettől, mintáktól is” – foglalta össze az óvónő jelentkezésének legfontosabb okait.