Egyéni munkaszerződés: mit érdemes tudni munkavállalóként és munkaadóként?

A következőkben olyan szempontokkal foglalkozunk, mint a szerződés megkötésének időpontja, a kötelező záradékok, a bevezethető záradékok, a példányszám, a szerződés formája és a szerződés regisztrálására vonatkozó kötelezettségek. A feltárt információk valódiságát illetően szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az alulírott nem az abszolút igazság birtokosa, az elemzéseket a cikk írásakor hatályos jogszabályok alapján végzi, ami nagyon fontos, figyelembe véve azt a tényt, hogy Romániában a jogszabályok rendkívül gyakran változnak. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a joggyakorlat nagyon gyakran nemcsak a törvényt, hanem a jogi logikát is megsérti.

A fentiekre tekintettel szeretném összefoglalni a munkaszerződés megkötésével kapcsolatos tudnivalókat a teljesség igénye nélkül. Sokat lehet beszélni a munkaszerződésről, csak a munkajogra külön jogág létezik, és benne a szerződést hosszú ideig taglalják. Figyelembe kell vennem azonban azt a tényt, hogy ez a cikk a munkavállalóknak és a munkáltatóknak szól, így az elméleti kérdések körüljárása helyett a gyakorlati kérdésekre koncentrálok.

Mikor és hogyan?

Akár tudatában vagyunk ennek, akár nem, napi szinten szerződéseket kötünk. Kenyeret, üzemanyagot vásárolunk, vállalkozót hívunk a kazán javítására, és a megkötött szerződés a legtöbb esetben csak szóbeli formát ölt, nem jelenik meg írott formában. Ez nem jelenti azt, hogy nincs szerződés, vagy azt nem érvényesen kötötték meg, csak azt, hogy a felek nem tudják bizonyítani a megkötött szerződés létezését és tartalmát.

A munkaszerződést illetően a Munka Törvénykönyvének 16. cikkelye előírja, hogy érvénytelen, amennyiben azt nem kötik meg írásos formában, jogi értelemben tehát egy formális szerződésről van szó. A munkaszerződés megkötésének határideje legalább egy nappal a tevékenység megkezdése előtt kell, hogy legyen.

Visszatérve a munkaszerződésre, úgy gondolom, tisztáznom kell még egy kérdést: kötelező-e az internetről vagy egy mellékletből származó munkaszerződés-mintát használni? A válasz kategorikusan nem, de

minden munkaszerződésnek tartalmaznia kell néhány lényeges elemet:

• a szerződő feleket,

• a munkaszerződés tárgyát,

• a munkaszerződés időtartamát,

• a munkavégzés helyét,

• a munka típusát,

• a munkakörülményeket,

• a munkaidőt és a pihenőidőt,

• valamint a fizetést.

Úgy gondolom, hogy ez a felsorolás egy alaposabb szemrevételezést igényel, de amennyiben elégségesnek találja, továbbra is használhat internetről letöltött sablont, csak ellenőrizze, hogy tartalmazza-e az összes felsorolt elemet.

További követelmények

A szerződő felekről nem sok mindent kell elmagyarázni, alapvetően a munkavállalóról és a munkáltatóról van szó, és ebben a részben részletezni kell mindegyikük azonosító adatait. A szerződés tárgya már egy absztraktabb fogalom, amely egy kis magyarázatra szorul: a szerződésnek meg kell határoznia, hogy a munkavállaló a havi fizetés értékéért végzi a munkát. Ami a munkaszerződés időtartamát illeti, a legtöbb esetben határozatlan időre szól, de vannak kivételek.

A munkaszerződés a Munka Törvénykönyvének 83. cikkelyében szabályozott helyzetekben határozott időre is megköthető. A jogszabály e tekintetben egy másik korlátozásról is rendelkezik: egy munkáltató és egy munkavállaló között mindössze három határozott idejű munkaszerződés köthető.

Munkahely alatt azt a tényleges helyet értjük, ahol a munkát végzik, azaz azt a teret, ahol a tevékenység zajlik, valamint a munkakörülményeket. Joggal merül fel ugyanakkor a kérdés, hogy a teherautó-sofőrök esetében például akkor mit írjunk be? Útvonal? Utca? A jármű rendszáma? Szerencsére a jogalkotó számára is feltevődött a kérdés, igaz kicsit későn: a munka törvénykönyvét 2003-ban adták ki, erre a kérdésre pedig csak a 2008-ból származó, 38-as számú kormányrendelet ad választ. Eszerint a munkavégzés helyét ebben az esetben a munkáltató székhelyén vagy másodlagos irodáiban állapítják meg, ahol az utazó munkavállaló feladatait végzi, vagy a feladatai ellátása során használt járművet jegyezték be.

A munka típusa szerint a szerződésnek meg kell határoznia a munkaszerződés teljesítéséhez végzett szakmát, foglalkozást, funkciót, azaz a betöltött pozíció nevét. Itt az úgynevezett COR kódot (Clasificarea Ocupațiilor din România, azaz Romániai Foglalkozások Osztályozása) kell használni, és az ott található megnevezést az 1832-es számú, 2011-es kormányrendelet értelmében.

A munkaszerződésnek tartalmaznia kell továbbá a munkaidőt is, meghatározva a ledolgozott órák számát és a pihenőidőt. A munkatörvénykönyv 112. cikke szerint a teljes munkaidő napi 8, heti 40 óra. A kódex szerint a munkaidő maximális törvényes időtartama nem haladhatja meg a heti 48 órát, beleértve a túlórát is. Természetesen itt is vannak további kivételek, amelyek teljes kimerítésével indokolatlanul hosszúra nyúlna a cikk. Az éves szabadsággal kapcsolatban megjegyezzük, hogy ennek minimális időtartama 20 munkanap, és ez az időszak nem tartalmazza a munkaszüneti napokat.

A fizetés sem maradhat ki

A munkaszerződésnek rendelkeznie kell ugyanakkor a munkavállaló fizetéséről is. Fontos korlátozás az országos garantált bruttó minimálbér, amelyet óránkénti visszaosztásban nem szabad alulfizetni. A fizetést nem lehet más módon meghatározni, mint pénzösszegben és a nemzeti pénznemben, azaz lejben kell kifizetni.

A munkaszerződést két példányban kell megkötni, és erről említést kell tenni a szerződésben is a következő módon: jelen szerződés két, egymással mindenben megegyező példányban készült, amelyből egy az alkalmazónál, egy pedig az alkalmazottnál marad.

A munkaszerződés egyéb fakultatív záradékokat is tartalmazhat: ezek közé tartoznak a szakképzésre, a versenytilalomra, a titoktartásra, a mobilitásra, a lelkiismeretre, a kockázatra, a szabadidő korlátozására vonatkozó záradékok, de ide soroljuk az elbocsátás esetére vonatkozó kártalanítási záradékot is. Ezekre az opcionális záradékokra külön cikkben térünk vissza.

A cikk lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Jóállás.ro oldalon jelent meg először.