Előjogaik megvonása ellen tiltakoztak csütörtök délben a marosvásárhelyi forradalmárok a prefektúra előtt, a kormány ugyanis tervezi, hogy egy határozattal megfosztja őket az életjáradékuktól. Szerintük ez csak a kezdet, és már senkinek nem hisznek.
2011. november 17., 13:532011. november 17., 13:53
2011. november 17., 16:332011. november 17., 16:33
Csaknem negyven forradalmár gyűlt össze csütörtökön a prefektúra előtt, hogy kifejezze elégedetlenségét a kormány tervezett intézkedése ellen. „Ez a kormány megnyomorította a közalkalmazottakat, a nyugdíjasokat. Most rajtunk a sor. A rendszer csúfot űz belőlünk. Röhögnek rajtunk a polgármesteri hivatalban, a buszon. \'89-ben egy jogállamért harcoltunk, és most a jogainktól készülnek megfosztani” – mondta Hamar Alpár Benjámin forradalmár. Hozzátette, már nem hisznek el senkinek semmit, mert most „csak egy évre, csak a harcosoktól” veszik el a járulékot, de lehet, hogy két hónap múlva már a sebesültektől, illetve az elhunytak hozzátartozóitól is.
„Korábban 12 vonatjegyet kaptunk, most már csak hármat. A gyógyszerek elviekben ingyenesek a forradalmárok számára, de mindegyiküknek fizetni kell. Én tíz éve kérem a polgármesteri hivataltól, hogy utaljanak ki egy kereskedelmi helyiséget, még nem kaptam választ. A fűtéstámogatás-igényléskor a jövedelmek közé számolták a forradalmárpénzt, ami törvénytelen, mivel az egyfajta jutalom” – sorolta a problémákat a forradalmár. Hozzátette, sokan közülük ebből a juttatásból élnek, ami legkevesebb 900 lej, és ha azt elveszik, akkor mehetnek az utcára.
„Ez most egy csendes tüntetés, eddig hallgattunk, de ha kell, felemeljük a szavunkat. Egy új forradalom lehet a végső megoldás” – mondta Hamar Alpár Benjámin. A forradalmárszervezetek tagjai a sajtó képviselőinek elmondták, minden Maros megyei forradalmár tanúkkal tudta igazolni, hogy ténylegesen részt vett a forradalomban.
A szóban forgó és kifogásolt kormányhatározatot a közelmúltban fogadta el a parlament, az Alkotmánybíróság pedig jövő héten dönt arról, hogy sérti-e az emberek alapvető jogait.
Krisztus, a béke királya, ma is azt kiáltja keresztjéről: tegyétek le a fegyvert, emlékezzetek, hogy testvérek vagytok – mondta XIV. Leó pápa a Szent Péter téren bemutatott virágvasárnapi misén, amellyel megnyitotta a húsvéti nagyhetet.
Jelentős mennyiségű csapadék várható, a hegyekben pedig több centiméternyi hó fog esni, ugyanakkor több folyó is megáradhat a hétfőn délutánig érvényes riasztás szerint – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Hét ember sérült meg egy közlekedési balesetben szombaton késő este a Kolozs megyei Aranyosegerbegyen (Viișoara).
Beregszászon, Ungváron és Csíkszeredában vennék át legtöbben a szavazási levélcsomagjukat, a három külképviseleten több mint 27 ezren vennék át a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap sárga jelzésű riasztást adott ki jelentős mennyiségű csapadék, a hegyekben pedig havazás miatt, amely hétfő reggelig az ország közel felét – Hargita és Kovászna megyét is – érinti.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
szóljon hozzá!