
Fotó: magyarvagyok.info
Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa szervezésében vetítik április 27-én 18 órától A Szent Korona és a koronázási kincseink nyomában című tudományos ismeretterjesztő filmet Csíkszeredában, a Lázár-házban. A filmvetítés után közönségtalálkozó is lesz Katona Csabával, Cseh Istvánnal és Bárány Krisztiánnal. Gyergyószentmiklóson a Szent István plébánián szombaton, 19 órától mutatják be a filmet.
2017. április 24., 15:342017. április 24., 15:34
2017. április 24., 16:282017. április 24., 16:28
Az alkotás a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport
Az egy órás alkotás szakértő-főszereplője Pálffy Géza történész, a kutatócsoport vezetője. A forgatókönyvet írta és rendezte Bárány Krisztián, a filmet testvére, Bárány Dániel fényképezte.
A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című ismeretterjesztő film a magyarság első számú ereklyéje és legfőbb nemzeti kincse, a Szent Korona, valamint a magyar felségjelvények és királykoronázásaink eddig ismeretlen történeteinek felfedezésére hívja a nézőt. A Szent Korona tisztelete vitathatatlan és mind a mai napig töretlen. Sorsa nemcsak tükröződik a magyarság sorsában, hanem több mint ezer év alatt Magyarország történetének és államiságának legfőbb szimbólumává is vált. Ennek ellenére a korona kalandos históriájának számos fejezetét napjainkig homály fedi. Az MTA BTK TTI-ben 2012 közepe óta működő „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport szisztematikus kutatómunkával ezeket a fehér foltokat igyekszik feltárni és a nagyközönség számára is bemutatni.
A Bárány testvérek mind az öt magyar koronázóvárosba (Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony, Sopron és Budapest), mindegyik koronázótemplom színhelyére és a Szent Korona legfontosabb őrzési helyeire, összesen közel húsz helyszínre kísérték el a szakértőket. A tudományos ismeretterjesztő filmben számos eddig ismeretlen koronázási kincsünk kerül első ízben alaposabb bemutatásra – például a legrégebbi koronás országzászló (1618), az első budai koronázás (1792) magyar királyi udvarmesteri pálcája vagy éppen egy elveszettnek hitt koronázási jelvény, az utolsó pozsonyi szertartáson (1830) használt koronázási cipellő.
éppúgy, mint a magyar felségjelvény legizgalmasabb kalandjaival, a világhódító Szulejmán szultánhoz és Bethlen Gábor erdélyi fejedelemhez fűződő viszonyával, de még koronázásaink kulisszatitkaival is – olvasható a filmről az Uránia Nemzeti Filmszínház weboldalán.
A FilmLab által gyártott egy órás ismeretterjesztő filmet színészek és hagyományőrzők közreműködésével készített illusztrációk gazdagítják.
A 2026-os költségvetés tervezetében a helyi közösségek fejlesztésére több mint 86,4 milliárd lejt irányoznak elő, 7,4 milliárd lejjel többet, mint 2025-ben, és ez az eddigi legnagyobb összeg, amit a helyi önkormányzatok támogatására szánnak.
Közel 130 online térben elkövetett csalást jelentettek a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságon 2025-ben. A legnagyobb kár összege, amelyet online csalással csaltak ki az áldozatból, több mint 500 ezer lej.
Hivatalos látogatásra Romániába érkezik csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Nicușor Dan államfő összehívta szerdára a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Az Amerikai Egyesült Államok harci repülőgépeket és katonákat telepítene a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu-légibázisra az Iránnal fennálló háborús helyzet miatt – értesült a Digi24 hírportál különböző információs forrásokból.
Hivatalos látogatást tesz Romániában március 12-én, csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amelynek során Nicușor Dan elnökkel találkozik – értesült a Digi24 hírportál.
A 2026-os állami költségvetés tervezete 127,7 milliárd lejes, GDP-arányosan 6,2 százalékos deficitre épít – derül ki a pénzügyminisztérium által kedden közzétett dokumentumból, amely szerint 2027-re a GDP 5,1 százalékára csökken a deficit.
Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.
Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
szóljon hozzá!