
Fotó: magyarvagyok.info
Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa szervezésében vetítik április 27-én 18 órától A Szent Korona és a koronázási kincseink nyomában című tudományos ismeretterjesztő filmet Csíkszeredában, a Lázár-házban. A filmvetítés után közönségtalálkozó is lesz Katona Csabával, Cseh Istvánnal és Bárány Krisztiánnal. Gyergyószentmiklóson a Szent István plébánián szombaton, 19 órától mutatják be a filmet.
2017. április 24., 15:342017. április 24., 15:34
2017. április 24., 16:282017. április 24., 16:28
Az alkotás a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport
Az egy órás alkotás szakértő-főszereplője Pálffy Géza történész, a kutatócsoport vezetője. A forgatókönyvet írta és rendezte Bárány Krisztián, a filmet testvére, Bárány Dániel fényképezte.
A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című ismeretterjesztő film a magyarság első számú ereklyéje és legfőbb nemzeti kincse, a Szent Korona, valamint a magyar felségjelvények és királykoronázásaink eddig ismeretlen történeteinek felfedezésére hívja a nézőt. A Szent Korona tisztelete vitathatatlan és mind a mai napig töretlen. Sorsa nemcsak tükröződik a magyarság sorsában, hanem több mint ezer év alatt Magyarország történetének és államiságának legfőbb szimbólumává is vált. Ennek ellenére a korona kalandos históriájának számos fejezetét napjainkig homály fedi. Az MTA BTK TTI-ben 2012 közepe óta működő „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport szisztematikus kutatómunkával ezeket a fehér foltokat igyekszik feltárni és a nagyközönség számára is bemutatni.
A Bárány testvérek mind az öt magyar koronázóvárosba (Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony, Sopron és Budapest), mindegyik koronázótemplom színhelyére és a Szent Korona legfontosabb őrzési helyeire, összesen közel húsz helyszínre kísérték el a szakértőket. A tudományos ismeretterjesztő filmben számos eddig ismeretlen koronázási kincsünk kerül első ízben alaposabb bemutatásra – például a legrégebbi koronás országzászló (1618), az első budai koronázás (1792) magyar királyi udvarmesteri pálcája vagy éppen egy elveszettnek hitt koronázási jelvény, az utolsó pozsonyi szertartáson (1830) használt koronázási cipellő.
éppúgy, mint a magyar felségjelvény legizgalmasabb kalandjaival, a világhódító Szulejmán szultánhoz és Bethlen Gábor erdélyi fejedelemhez fűződő viszonyával, de még koronázásaink kulisszatitkaival is – olvasható a filmről az Uránia Nemzeti Filmszínház weboldalán.
A FilmLab által gyártott egy órás ismeretterjesztő filmet színészek és hagyományőrzők közreműködésével készített illusztrációk gazdagítják.
Marosvásárhelyen hajtották végre 2026 első szervkivételét: egy 72 éves, intenzív osztályon kezelt, agyhalott férfi máját és veséit távolítottak el. Az életmentő szervek Kolozsvárra és Bukarestbe kerültek.
A két ágazat dolgozói dönthetik el, hogy milyen formában demonstráljon a Sanitas a kormány által tervezett 10 százalékos költségcsökkentés ellen. Ezúttal nem csak a szakszervezeti tagoktól várnak visszajelzést a tervezett tiltakozással kapcsolatban.
Nicușor Dan államfő szerint „valamivel rosszabb a helyzet a koalícióban, mint hat-hét hónappal ezelőtt”, de bízik benne, hogy egyben marad és folytatja a munkát.
Az elkövetkező napokban enyhe felmelegedés várható, így vékonyodhatnak a tavakon, folyókon a jégrétegek. A hatóságok figyelmeztetnek: ne menjünk rá a jégre.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében. Az első munkaszerződéseket márciusban bontják fel.
Májusban vélhetően általános sztrájkba lépnek a közoktatásban dolgozók – nyilatkozta a Társadalmi Párbeszéd Bizottság csütörtöki ülésén a Tanügyi Szakszervezetek Ligájának Botoșani megyei elnöke.
Marcel Ciolacu volt miniszterelnök szerint nem igaz, hogy a Bolojan-kormány reformjainak köszönhetően csökkent a költségvetési hiány.
A földgázárak liberalizálása a korábbi ütemtervnek megfelelően áprilisban várható, ezen a téren nem történt változás – jelentette ki a kormányszóvivő.
Első olvasatban tárgyalta a kormány csütörtöki ülésén azt a törvénytervezetet, amely szerint a nem járulékalapú nyugdíjjal rendelkező személyek elesnek a nyugdíjuk 85 százalékától, ha azt állami fizetéssel halmozzák.
A Biológiai Tudományok Osztályához kapcsolódó új köztestületi tagjává avatta a Magyar Tudományos Akadémia a kézdivásárhelyi dr. Tóth Piroskát, a vizes élőhelyek specialistáját.
szóljon hozzá!