
Fotó: magyarvagyok.info
Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa szervezésében vetítik április 27-én 18 órától A Szent Korona és a koronázási kincseink nyomában című tudományos ismeretterjesztő filmet Csíkszeredában, a Lázár-házban. A filmvetítés után közönségtalálkozó is lesz Katona Csabával, Cseh Istvánnal és Bárány Krisztiánnal. Gyergyószentmiklóson a Szent István plébánián szombaton, 19 órától mutatják be a filmet.
2017. április 24., 15:342017. április 24., 15:34
2017. április 24., 16:282017. április 24., 16:28
Az alkotás a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport
Az egy órás alkotás szakértő-főszereplője Pálffy Géza történész, a kutatócsoport vezetője. A forgatókönyvet írta és rendezte Bárány Krisztián, a filmet testvére, Bárány Dániel fényképezte.
A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című ismeretterjesztő film a magyarság első számú ereklyéje és legfőbb nemzeti kincse, a Szent Korona, valamint a magyar felségjelvények és királykoronázásaink eddig ismeretlen történeteinek felfedezésére hívja a nézőt. A Szent Korona tisztelete vitathatatlan és mind a mai napig töretlen. Sorsa nemcsak tükröződik a magyarság sorsában, hanem több mint ezer év alatt Magyarország történetének és államiságának legfőbb szimbólumává is vált. Ennek ellenére a korona kalandos históriájának számos fejezetét napjainkig homály fedi. Az MTA BTK TTI-ben 2012 közepe óta működő „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport szisztematikus kutatómunkával ezeket a fehér foltokat igyekszik feltárni és a nagyközönség számára is bemutatni.
A Bárány testvérek mind az öt magyar koronázóvárosba (Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony, Sopron és Budapest), mindegyik koronázótemplom színhelyére és a Szent Korona legfontosabb őrzési helyeire, összesen közel húsz helyszínre kísérték el a szakértőket. A tudományos ismeretterjesztő filmben számos eddig ismeretlen koronázási kincsünk kerül első ízben alaposabb bemutatásra – például a legrégebbi koronás országzászló (1618), az első budai koronázás (1792) magyar királyi udvarmesteri pálcája vagy éppen egy elveszettnek hitt koronázási jelvény, az utolsó pozsonyi szertartáson (1830) használt koronázási cipellő.
éppúgy, mint a magyar felségjelvény legizgalmasabb kalandjaival, a világhódító Szulejmán szultánhoz és Bethlen Gábor erdélyi fejedelemhez fűződő viszonyával, de még koronázásaink kulisszatitkaival is – olvasható a filmről az Uránia Nemzeti Filmszínház weboldalán.
A FilmLab által gyártott egy órás ismeretterjesztő filmet színészek és hagyományőrzők közreműködésével készített illusztrációk gazdagítják.
Az embereket érzékenyen érintő adóemelésről is beszélt Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere a helyi önkormányzati képviselők januári ülésén. Mint mondta, a kormány döntését kellett végrehajtaniuk, az emberek feszültsége mégis rájuk irányul.
Vaddisznótámadásban sérült meg súlyosan és vesztett sok vért egy ember az Argeș megyei Nucșoara község nehezen megközelíthető területén. Megmentésére a hegyimentőket is riasztották.
Egy lehetséges regionális válság súlyosságától függően 50 banitól 4,5 lejig terjedő összeggel nőhet az üzemanyag ára Romániában, és a gázolaj esetében lesz nagyobb a drágulás mértéke – véli az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Nicușor Dan államfő szerint napjainkban két nagy veszély fenyegeti a tizenéveseket: a drogok, illetve az elidegenedés, a közösséghez való tartozás hiánya.
A MOL Románia és a Polgár-Társ Alapítvány meghirdette a Zöldövezet program 20. kiadását, amelyben összesen 850 ezer lejjel támogatják civil szervezetek környezetvédelmi projektjeit.
Észszerűtlennek tartja Nicușor Dan államfő, hogy a polgármesterek a jelenlegi helyzetben „többet kérjenek, mint amennyiből 2025-ben gazdálkodhattak”.
Nem lehet tovább várni a csíkszeredai Kalász negyedi köztemető területének bővítésével, a folyamatot idén el kell indítani – tudtuk meg. Azt még nem lehet tudni, hogy melyik irányba lehet kiterjeszteni a sírkertet, erről később születik döntés.
Egy 60 éves székelyudvarhelyi kerékpáros férfi szenvedett halálos balesetet csütörtök este a 137-es megyei úton – tájékoztat a Hargita megyei rendőrség.
Nehézkesen halad a fizetett házi-, háztartási munkák elvégzését és az ilyen jellegű megbízásokat hivatalos mederbe terelő országos platform elterjedése. A magyarázat részben a munkavállalók magatartásában keresendő.
szóljon hozzá!