
Fotó: magyarvagyok.info
Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa szervezésében vetítik április 27-én 18 órától A Szent Korona és a koronázási kincseink nyomában című tudományos ismeretterjesztő filmet Csíkszeredában, a Lázár-házban. A filmvetítés után közönségtalálkozó is lesz Katona Csabával, Cseh Istvánnal és Bárány Krisztiánnal. Gyergyószentmiklóson a Szent István plébánián szombaton, 19 órától mutatják be a filmet.
2017. április 24., 15:342017. április 24., 15:34
2017. április 24., 16:282017. április 24., 16:28
Az alkotás a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport
Az egy órás alkotás szakértő-főszereplője Pálffy Géza történész, a kutatócsoport vezetője. A forgatókönyvet írta és rendezte Bárány Krisztián, a filmet testvére, Bárány Dániel fényképezte.
A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című ismeretterjesztő film a magyarság első számú ereklyéje és legfőbb nemzeti kincse, a Szent Korona, valamint a magyar felségjelvények és királykoronázásaink eddig ismeretlen történeteinek felfedezésére hívja a nézőt. A Szent Korona tisztelete vitathatatlan és mind a mai napig töretlen. Sorsa nemcsak tükröződik a magyarság sorsában, hanem több mint ezer év alatt Magyarország történetének és államiságának legfőbb szimbólumává is vált. Ennek ellenére a korona kalandos históriájának számos fejezetét napjainkig homály fedi. Az MTA BTK TTI-ben 2012 közepe óta működő „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport szisztematikus kutatómunkával ezeket a fehér foltokat igyekszik feltárni és a nagyközönség számára is bemutatni.
A Bárány testvérek mind az öt magyar koronázóvárosba (Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony, Sopron és Budapest), mindegyik koronázótemplom színhelyére és a Szent Korona legfontosabb őrzési helyeire, összesen közel húsz helyszínre kísérték el a szakértőket. A tudományos ismeretterjesztő filmben számos eddig ismeretlen koronázási kincsünk kerül első ízben alaposabb bemutatásra – például a legrégebbi koronás országzászló (1618), az első budai koronázás (1792) magyar királyi udvarmesteri pálcája vagy éppen egy elveszettnek hitt koronázási jelvény, az utolsó pozsonyi szertartáson (1830) használt koronázási cipellő.
éppúgy, mint a magyar felségjelvény legizgalmasabb kalandjaival, a világhódító Szulejmán szultánhoz és Bethlen Gábor erdélyi fejedelemhez fűződő viszonyával, de még koronázásaink kulisszatitkaival is – olvasható a filmről az Uránia Nemzeti Filmszínház weboldalán.
A FilmLab által gyártott egy órás ismeretterjesztő filmet színészek és hagyományőrzők közreműködésével készített illusztrációk gazdagítják.
Közgyűlésen döntenek a Maros megyei polgármesterek a jövő évi szemétdíj megemeléséről és minden településnek egy szavazata van. Bár a marosvásárhelyi tanácsosok elutasították a díjemelést, a peremtelepülések dönthetnek másként.
Egész tanéven át tartó programsorozattal ünnepli a gyergyószentmiklósi Fogarasy Mihály Műszaki Líceum az iskola alapításának 150. évfordulóját. A jubileumi események nyitányaként erdélyi vallásturisztikai diákversenyt szerveznek.
Pénteken kapcsolják vissza az országos villamosenergia-hálózatra a csernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, egy nappal később a korábban tervezettnél – közölte szerdán a Nuclearelectrica.
Megkezdődött a Siemens új erdélyi gyárának építése szerdán – írja az MTI a Profit.ro román gazdasági hírportál nyomán.
Bárki számára elérhető az az online kötet, amely erdélyi magyar pedagógusok jógyakorlatait, újító ötleteit foglalja magában. Ezt be is mutatták kedden este Marosvásárhelyen a régi bábszínházban a PedCafé elnevezésű rendezvényen.
Egy hónapra elrendelte Orbán Áron és élettársa letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság szerdán. Egy gyanúsítottat bűnügyi felügyelet alá helyezett, egy másik pedig szabadlábon védekezhet.
Szűkített létszámmal, de a Maros megyei RMDSZ-nél folytatják az Eurotrans Alapítvány által biztosított ügyintézést és januártól is segíteni fognak a hozzájuk fordulóknak a magyar állampolgársághoz kapcsolódó iratcsomók összeállításában.
Hat buszt vásárol a hat községet és Székelyudvarhelyt magába foglaló Tarnscom Fejlesztési Társulás (ADI), amelyekkel helyközi járatokat indítana jövő évtől. Idővel más települések is csatlakozhatnának hozzájuk és kiterjesztenék a hálózatot.
Románia lakosságának 37,8 százaléka nem tudott volna saját forrásból fedezni egy váratlan kiadást 2025-ben, ami az ötödik legmagasabb arány volt tavaly az Európai Unióban – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
A romániaiak 51,9 százaléka szerint elsősorban a szülők és a családok felelőssége az iskolai erőszak megelőzése – derül ki az INSCOP Research szerdán közzétett felméréséből.
szóljon hozzá!