
Az elmúlt 13 esztendő nemzetpolitikai lépései erősítik az összetartozást (...) gyógyítja ugyan a 19 éve kapott sebet, de a sebhely örökre emlékeztet az árulásra – véli Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A 2004. decemberi népszavazásra emlékezett Potápi Árpád János és Szili Katalin. Tizenkilenc évvel ezelőtt hárommillióan szavaztak, a választójoggal rendelkezők 37 százaléka, akiknek az 51 százaléka a kettős állampolgárság mellett voksolt, de ez nem volt elég, ahhoz, hogy érvényes legyen a népszavazás.
2023. december 05., 13:022023. december 05., 13:02
2023. december 05., 13:102023. december 05., 13:10
2024 az együttműködő nemzet éve lesz – mondta Potápi Árpád János, a miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kedden, a külhoni magyarok kettős állampolgárságáról 19 éve tartott népszavazás évfordulóján az M1 aktuális csatorna műsorában.
Potápi Árpád János rámutatott, az a baloldal, amely a népszavazás előtt „a nemzetrészek közti uszítást végrehajtotta” és akkor a magyar társadalmat „megvezette”, ma is a parlamentben ül, képviselői az ellenzék fő erői. Hozzátette, bár ez velünk élő történelem, de mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy „ez az erő még egyszer ne kerüljön hatalomra”, mert ugyanazokat a bűnöket elkövetnék – írja az MTI az M1 műsorát szemlézve.
Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy
A 2004. decemberi népszavazáson 3 millióan vettek részt, a választójoggal rendelkezők 37 százaléka, akiknek az 51 százaléka a kettős állampolgárság mellett voksolt, de ez nem volt elég, ahhoz, hogy érvényes legyen a népszavazás – emlékeztetett.
Az érintett határon túliak árulásnak élték meg, hogy Magyarország, sőt a magyarországi magyarok „megtagadták” őket – húzta alá Potápi Árpád János.
„Hiába kért bocsánatot később többször is az MSZP, a baloldalt Gyurcsány Ferenc vezeti, aki azóta is a határon túli magyarság ellen kampányol, uszít. Semmit nem változott ebben a véleményük” – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve:
2010 után ez megváltozott, felállították azt az intézményrendszert, amiben a nemzetpolitika kormányszinten tud dolgozni – hangsúlyozta. Elmondta, hogy az utóbbi időben hálózatokat építenek a média, a vállalkozók, a pedagógusok, az önkormányzatok között és a sportban is.
– fogalmazott.
A kettős állampolgárságról szóló népszavazáson IGEN-nel szavazóknak köszönetet mondó plakát a Magyarok Világszövetségének székházán 2005 márciusában
Fotó: Wikipédia/2004-es magyarországi népszavazás
A Magyar Állandó Értekezlet novemberben arról döntött, hogy a következő tematikus év, 2024 az „együttműködő nemzet éve” legyen. Ezzel, mint hangsúlyozta, tovább folytatják azt a „jól kiszámítható” nemzetpolitikát, amely eddig is jellemezte a kormányt:
– hangoztatta Potápi Árpád János.
Akik ma a hazát kiszolgáltatják, ugyanazok vagy azok örökösei, akik 2004. december 5-én megosztották a nemzetet – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
„Minden év december 5-én az a 2004-es szégyenteljes nap villan fel újra és újra, amikor az akkori politikai uralkodó osztály (baloldalinak nem nevezném) megtagadta, hogy elszakított nemzettársaink hozzánk is tartozhassanak. Meg lehet-e ezt bocsátani? Voltunk néhányan, akik tiltakoztunk e védhetetlen álláspont ellen. De a neoliberális gőg már akkor is mindent megtett azért, hogy a gyűlölet magvát elültetve, a végletekig élezze az ellentétet magyar és magyar között” – írta Szili Katalin. Hozzátette: ma már világosan látható, hogy a világrendszer változása során miként értékelődik fel a nemzeti érdekek képviselete, és milyen fontos szuverenitásunk védelme.
Szili Katalin hangsúlyozta, az elmúlt 13 esztendő nemzetpolitikai lépései erősítik az összetartozást: a 2010-ben született jogszabályok, a magyar–magyar párbeszéd intézményeinek helyreállítása
A főtanácsadó szerint a mostani ellenzék túlnyomó többsége a mai napig „egy gyékényen árul” a nemzettagadók figuráival; politikájuk középpontjában ma nem külhoni közösségeink megtagadása, hanem a haza kiárusítása áll. Ez sem kevésbé veszélyes, ők sem mások, mint a 2004-es neoliberális gőg örökösei – emelte ki Szili Katalin.
„Ez a szomorú nap a szégyenteljes népszavazásra emlékeztet, és cselekvésre késztet. Ellenállásunkat itt és most a nemzeti konzultációban való részvétellel tudjuk a leghatározottabban kifejezni!” – fogalmazott a miniszterelnöki főtanácsadó.
Konkrét intézkedésekkel kell védeni a pedagógusok tekintélyét és az iskolai biztonságot, a tanároknak pedig tudniuk kell, hogy számíthatnak az intézmények támogatására, ha munkájuk során bántalmazzák őket – jelentette ki az oktatási miniszter.
A munkába önként visszatérő szülők a gyermek életkorától függően további három vagy hat hónapig megkaphatnák a gyermekgondozási díjat, a két év alatti gyermeket nevelő anyákat pedig mentesítenék az egészségbiztosítási járulék (CASS) fizetése alól.
Mi a feladata egy történelmi filmnek, milyen várt és váratlan hatásai voltak a Hunyadi-filmsorozatnak? – többek között erről is beszélt Bán János, írói nevén Bán Mór, a film alapjául szolgáló történelmi regényciklus szerzője Sepsiszentgyörgyön.
A nyugdíjak inflációhoz igazítása, az új közalkalmazotti bértörvény kidolgozása és a minimálbér 12 havonta történő felülvizsgálata is szerepel a Luca Niculescu-kormány 2026-2028-as programjában.
Hétfőn és kedden hallgatják meg a parlamenti szakbizottságok a Luca Niculescu-kormány miniszterjelöltjeit, az új kabinet beiktatásáról pedig kedden 14 órától kezdődő együttes ülésén szavaz a képviselőház és a szenátus.
Elvileg ugyan számos helyi adó és illeték kifizethető online, a gyakorlatban sok településen a virtuális ügyfélszolgálati ablakig sem jut el az adófizető, az ablak ugyanis nem létezik. Sok pénzt veszíthetnek ez miatt az önkormányzatok.
Nagy volt az érdeklődés a pénzügyminisztérium csütörtöki állampapír-aukcióján: a befektetők a meghirdetett összeg ötszörösére, mintegy 2,5 milliárd lejre nyújtottak be ajánlatot – számolt be Facebook-oldalán Alexandru Nazare.
Székelyföldi értékmentőket és értékteremtőket tüntettek ki Orbán Balázs-díjjal Marosvásárhelyen. Bocskay Vince szovátai szobrászművész, Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi intézményvezető és dr. Bernád Rita Magdolna levéltáros vette át az elismerést.
Luca Niculescu csütörtök este kijelentette, hogy 2027-ben nem szeretne adókat emelni, de erre addig nem tehet ígéretet, amíg nem ismeri pontosan a költségvetés helyzetét.
Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök csütörtökön benyújtotta a parlamentnek az általa javasolt kormány névsorát és a kormányprogramot. A kabinet 17 miniszterből áll, közülük ketten tárca nélküli, külön feladatkörrel megbízott miniszterek.
szóljon hozzá!