A 2004. decemberi népszavazáson 3 millióan vettek részt, a választójoggal rendelkezők 37 százaléka, akiknek az 51 százaléka a kettős állampolgárság mellett voksolt, de ez nem volt elég, ahhoz, hogy érvényes legyen a népszavazás – emlékeztetett.

Az érintett határon túliak árulásnak élték meg, hogy Magyarország, sőt a magyarországi magyarok „megtagadták” őket – húzta alá Potápi Árpád János.

„Hiába kért bocsánatot később többször is az MSZP, a baloldalt Gyurcsány Ferenc vezeti, aki azóta is a határon túli magyarság ellen kampányol, uszít. Semmit nem változott ebben a véleményük” – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve:

2010 után ez megváltozott, felállították azt az intézményrendszert, amiben a nemzetpolitika kormányszinten tud dolgozni – hangsúlyozta. Elmondta, hogy az utóbbi időben hálózatokat építenek a média, a vállalkozók, a pedagógusok, az önkormányzatok között és a sportban is.

– fogalmazott.

– hangoztatta Potápi Árpád János.

Szili Katalin: a sebhely örökre emlékeztet az árulásra

Akik ma a hazát kiszolgáltatják, ugyanazok vagy azok örökösei, akik 2004. december 5-én megosztották a nemzetet – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.

„Minden év december 5-én az a 2004-es szégyenteljes nap villan fel újra és újra, amikor az akkori politikai uralkodó osztály (baloldalinak nem nevezném) megtagadta, hogy elszakított nemzettársaink hozzánk is tartozhassanak. Meg lehet-e ezt bocsátani? Voltunk néhányan, akik tiltakoztunk e védhetetlen álláspont ellen. De a neoliberális gőg már akkor is mindent megtett azért, hogy a gyűlölet magvát elültetve, a végletekig élezze az ellentétet magyar és magyar között” – írta Szili Katalin. Hozzátette: ma már világosan látható, hogy a világrendszer változása során miként értékelődik fel a nemzeti érdekek képviselete, és milyen fontos szuverenitásunk védelme.

Szili Katalin hangsúlyozta, az elmúlt 13 esztendő nemzetpolitikai lépései erősítik az összetartozást: a 2010-ben született jogszabályok, a magyar–magyar párbeszéd intézményeinek helyreállítása

A főtanácsadó szerint a mostani ellenzék túlnyomó többsége a mai napig „egy gyékényen árul” a nemzettagadók figuráival; politikájuk középpontjában ma nem külhoni közösségeink megtagadása, hanem a haza kiárusítása áll. Ez sem kevésbé veszélyes, ők sem mások, mint a 2004-es neoliberális gőg örökösei – emelte ki Szili Katalin.

„Ez a szomorú nap a szégyenteljes népszavazásra emlékeztet, és cselekvésre késztet. Ellenállásunkat itt és most a nemzeti konzultációban való részvétellel tudjuk a leghatározottabban kifejezni!” – fogalmazott a miniszterelnöki főtanácsadó.