
Fotó: Kristó Róbert
Az eddiginél több mozgásra ad lehetőséget az elemi iskolások számára kidolgozott új kerettanterv keddig közvitára bocsátott tervezete, az oktatási miniszter a felsőbb tagozatokon is növelné a testnevelési órák számát.
2013. február 19., 16:582013. február 19., 16:58
2013. február 19., 19:022013. február 19., 19:02
Sajtóbeszámolók szerint növelnék az oktatás minden szintjén a testnevelési, illetve a mozgásra lehetőséget adó tanórák számát. Az elemi oktatás új kerettanterve – amelynek tervezetét keddig lehetett véleményezni az oktatási tárca honlapján – az eddiginél több mozgásra ad lehetőséget. A tervezetben az előkészítő osztálytól negyedik osztályig szereplő heti két testnevelés óra mellett megjelenik egy zenei nevelés és mozgás, illetve egy játék és mozgás nevezetű tantárgy is. Előbbi előkészítő, első és második osztályban heti két, harmadik és negyedik osztályban heti egy óraszámmal, utóbbi harmadik és negyedik osztályban heti egy óraszámmal szerepel a tervezetben. Remus Pricopie oktatási miniszter korábbi nyilatkozata szerint az általános iskolák felső tagozatain és a középiskolákban is növelnék a testnevelésórák számát, heti négy órára. Mivel azonban nincs elegendő szaktanár és tornaterem, ezért fokozatos lenne az átállás, idén ősszel az ötödik, valamint kilencedik osztályok tantervébe iktatnának be több testnevelésórát.
Át kellene rendezni a tantervet
Bartolf Hedvig, Hargita megye főtanfelügyelője ezzel kapcsolatosan azt nyilatkozta, szülőként és pedagógusként is csak egyetérteni tud a több mozgás bevezetésére vonatkozó szándékkal. Figyelmeztetett azonban arra, hogy ötödik osztálytól felfelé teljesen át kellene gondolni és szervezni az órarendet a több testnevelésóra beiktatása érdekében. A főtanfelügyelő szerint hely szempontjából lenne hol több testnevelési órát tartani, hisz ha a jelenleg már teljes kapacitással használt tornatermekben nem, akkor a szabadban is lehet mozogn.i és ha Csíkszeredában megnyílik az uszoda, az is plusz lehetőséget jelent, az órarendben azonban nincs hely a további testnevelésórák beiktatására. Át kellene gondolni és módosítani az összes kerettantervet, van, amit ki kellene venni, esetleg összesűríteni azért, hogy beférjenek a testnevelésórák – mondta a főtanfelügyelő.
Rossz a diákok egészségi állapota
Izsák-Székely Lóránt testnevelés szakos tanfelügyelő elmondta, bár a kerettanterv egytől három óráig ad lehetőséget, nyolcadik osztályokban és a középiskolákban a legtöbb tanintézményben csak egy testnevelésórát tartanak. A tanfelügyelő közölte, tavaly a testnevelés tanárok a diákok egészségi állapotára és teljesítőképességére vonatkozó felmérést végeztek, úgy vélte, a jelenlegi kezdeményezésnek köze lehet ennek eredményeihez is. Ezek egyébként európai összevetésben elég rosszak – tette hozzá a tanfelügyelő, aki szintén egyetért azzal, hogy növelni kellene a testnevelésórák számát. Feltételezése szerint a romániai lakosság közismerten romló egészségi állapotának és a legutóbbi olimpián elért romániai eredményeknek ugyancsak köze lehet ahhoz, hogy az iskolai sportolást és ezáltal a tömegsportot fejleszteni kívánják.
Csak irányt tudnak mutatni
Borbély Botond, a csíkszeredai Kájoni János Szakközépiskola igazgatója, testnevelés szakos tanár szerint is jó lenne a több mozgás a diákok egészségi állapotának javítása érdekében. Úgy véli, lassan jelentkeznek már a káros hatásai annak, hogy néhány éve radikálisan csökkentették a középiskolákban a testnevelés órák számát. Mint ő is rámutatott, a heti egy vagy két óra közül legtöbb iskolában az egyet választják, az órarend ugyanis túlzsúfolt, és a hangsúlyt inkább az érettségi tárgyakra vagy a szaktantárgyakra fektetik. A diákok viszont így egyre kevesebbet mozognak, és közismert, hogy a mozgáshiány hány megbetegedésnek az oka – mondta Borbély Botond. Kifejtette, bár a testnevelő tanárok igyekeznek megszerettetni a mozgást a diákokkal, heti egy órában erre nagyon kevés lehetőségük van. Csak irányt tudnak mutatni, arra viszont nincs idő, hogy meg is kedveltessék valamelyik sportágat – mondta.
Ismét benőtte a nád az egykori csíkszeredai Suta-tavat, miközben 19 évvel a lecsapolása után továbbra sem kezdődtek újra a rehabilitációs munkálatok. A közbeszerzési eljárás ugyan újraindult, de az eredményt megóvták, így a kivitelezés ismét várat magára.
Négy éve avatták fel a magyar állami támogatással épült gyimesbükki óvodát, amely mára megtelt élettel. A kezdeti nehézségek után ma már 70 gyermek tanul itt, az intézmény pedig a helyi közösség megmaradásának egyik záloga lett.
Nemcsak a hagyományok megélését tartják fontosnak Csíkszentkirályon, hanem azt is, hogy továbbadják azokat, példát mutassanak az ifjúságnak.
Ingyenes vércukormérést szervez kedden és szerdán délután négy órától a Hargita Megyei Vöröskereszt a csíkszeredai Szabadság téren.
Hajnali keresztúttól az esti feltámadási körmenetig részletes rend szerint zajlik a húsvéti ünnepkör Csíksomlyón, miközben Csíkcsobotfalván a népszokások is élő közösségi élményt kínálnak.
A húsvéti ünnepekre való tekintettel a Csíki Trans autóbuszai nem a megszokott menetrend szerint közlekednek péntektől keddig.
Nem csak a fuvarleveleket tudja majd ellenőrizni, hanem a rakomány méretét is az a mesterséges intelligenciát használó rendszer, amelyet a rönkszállítmányok figyelése érdekében helyeznek üzembe. Ennek részeként kamerák telepítése van folyamatban.
Hiába Csíkszereda város része, megőrizte és továbbra is megőrizné falusi jellegét Csobotfalva – lakossági fórumot tartottak kedd este a helyi kultúrotthonban, ahol a jelenlevők a városrészt érintő problémákról beszélgettek Korodi Attila polgármesterrel.
Júniusig kell befejezni az Olt-folyó mentén épülő kerékpárutat Hargita megyében, mintegy 45 kilométer hosszan. A tavaly elkezdett kivitelezés a téli szünet után folytatódik, jelenleg a növényzeti réteg eltávolításán és az átjárók kialakításán dolgoznak.
Nem lehet már sokáig halogatni, szükség van a víztartályok telepítésére Tusnád község településein, enélkül ugyanis nem lehet csatlakozni a most épülő, a községen áthaladó vízvezetékre, amely Tusnádfürdőt is el fogja látni.
szóljon hozzá!