Tanyavilág a Tarkő-hegységben

A Tarkő-hegység belsejébe benyúló, illetve az itt létesült falvak szép magyar neveket viselnek (Hidegség, Bükkhavas, Barackos, Farkaspalló, Bálványos, Rakottyás, Tarhavas, Terkucatelep vagy Barátos), akárcsak a havasok (Csipkés, Királykút, Sugó vagy Aranyos), illetve a hegycsúcsok (Mihályszállás, Csülemér, Hosszú-havas vagy Tarhavas). A sok száz hektár erdő mellett a hegyi kaszálók, legelők és patakok élővilága, valamint a számos erdei gyümölcs és gyógynövény a legnagyobb gazdagsága a Tarkőnek. A hegység úthálózatának többsége megyei vagy községi besorolású út, kövezett burkolatú, személygépkocsikkal kevésbé, terepjárókkal azonban több helyen át lehet jutni a Tatros-völgyéből a Gyilkos-tóhoz, illetve a Békási-szoroshoz. A mentő nehezen tudna kijutni ide, de szerencsére az elmúlt esztendőkben nem volt szükség rá – mesélik a helyiek.

Felfedeztük Farkaspallót

Gyimesközéplokról, a községközponttól 22 km-re található Farkaspalló. Hidegségen át, jó minőségű aszfaltúton haladunk felfelé az új, a 2000-es évek elején Szent István tiszteletére épített templomig. Itt elágazik az út Barackos, illetve Bükkhavas felé, véget ér az aszfalt, elfogynak a villanyoszlopok, megszűnik a térerő. A táj azonban mindenért kárpótol, személygépkocsival gond nélkül feljutunk az Ilia-tetőre, majd a kavicsos út lefelé visz a Damuk völgyébe. Farkaspalló felső kijáratánál, balra az Egyeskő felé vezető erdei úton jutunk el az Erzsébet fürdőhöz. Harminc vendéget tudnak itt elszállásolni, ér-, illetve idegrendszeri betegségek kezelésére javallott az itteni gyógyvíz, fürdőzni pedig két kádban lehet. Erdei iskolának, sátortábornak ideális a hely. Itt szervezte meg Bala Géza, a Pongrácz Gróf Alapítvány elnöke az elmúlt hétvégén a Farkaspallói és Háromkúti Falunapokat. Nem kis meglepetésre összesen 316-an jöttek el Háromkútról és Farkaspallóról. Jó alkalom volt ez a hegyi embereknek a találkozásra, kikapcsolódásra. Mielőtt bárki gondolatban elkalandozna: a kis fürdőtelep tulajdonosáról, Molnár Erzsébetről kapta a nevét. Farkaspalló neve minden bizonnyal a farkas szóból ered, a szájhagyomány szerint a falu alsó részénél egy palló vezetett át a Damuk-patakon, és ezen keltek át egyes sorban télen a farkasok.

Egykoron iskola is működött

Több mint negyven évvel ezelőtt Ferenczes István József Attila-díjas költő a Hargita című újságban megjelent riportjában Farkaspallót is megemlíti. Akkor iskola és üzlet is volt Farkaspallón, ma egyik se működik. Az iskola ott áll használatlanul, rajta tisztán kiolvasható még a valószínűleg 1989 előtt felszerelt román nyelvű tábla: „Şc. generelă Puntea Lupului, clasele 1–4.” (Farkaspallói Általános Iskola, 1–4. osztály).

Fiatalasszony közeledik kerékpárral a falucska fő utcáján. Szóba elegyedünk. Hidegségi, mint szinte mindenki abból a 15-20 családból, amely nyáron itt tartózkodik. Ma már nagyon kevesen maradnak télire Farkaspallón, ősszel hazaköltöznek az állatokkal Hidegségre, és onnan járnak iskolába a gyerekek. Erzsébet, a megkérdezett hölgy nem panaszkodik a villanyáram és a térerő hiánya miatt. „Higgye el, jobb, ha nincs mobiltelefon, nem nézünk tévét, szívjuk a friss levegőt, kint vagyunk egész nap a szabadban.”

Állattenyésztéssel foglalkozik itt mindenki, ordát, sajtot készítenek. Új, fából készült épületnél állunk meg, főként azért, mert napelemeket fedeztünk fel a háztetőn. Az így nyert áramot világításra használják. Simon Anna és férje 15 tehenet gondoz. Megvolt már a reggeli fejés, a frissen fejt tejet a tiszta, kicsempézett szobába vitték, átszűrték, majd „ótókádba” töltötték, hozzákeverik az „ótót” (ez a 6-10 hetes szopós állat gömböcében található sajtszerű enzimből készül), és a tej alig egy óra alatt megalvad. Ezt követően összekeverik a besűrűsödött tejet, majd rövid pihentetés után összegyűjtik a sajtot, sűrű szövésű vászonba csavarják, kicsepegtetik, majd megkapja a kerek formáját. Hűvös helyen préselik, sós lében áztatják, érlelik, majd a piacra kerül. Amikor ott jártunk, az orda készült. A tejet, ami a sajt után marad, lassú tűzön melegítik, majd ezt a masszát leszűrik, gézbe kötik, és miután kicsepegett a leve, kész van az édeskés finomság. Az esztenákon főleg ordával kínálják az arra látogatókat, megkóstoljuk, és képzeletünkben már ott lebeg a finom kapros-ordás palacsinta.

Szétszaggatva

Nagyon tájékozott kell legyen az, aki tudja, egyházilag, közigazgatásilag, illetve kataszterileg, telekkönyv-nyilvántartás szempontjából ki hová tartozik a Tarkő-hegységbeli zárt településeken. Vegyük sorra. Háromkút közigazgatásilag Gyimesközéplok része, egyházilag Gyergyószentmiklóshoz tartozik, kápolnájának Keresztelő Szent János a védőszentje, a földügyeket pedig Neamţ megyében kell intézni. Farkaspallón valamivel jobb a helyzet, mert egyházilag és közigazgatásilag is Gyimesközéplokhoz tartozik, Szent Jakab napja az itteni kápolna búcsúünnepe, az erdők egy része azonban az ő esetükben is „átjátszódott” Neamţ megyéhez. Barátostelepet, bár a történelmi Erdély része, közigazgatásilag Neamţ megyéhez csatolták, egyházilag a Gyulafehérvári Egyházmegyéhez tartozik, Gyimesbükk filiája, búcsúünnepe Kármelhegyi Boldogasszony. A barátostelepi erdőkön, kaszálókon és legelőkön három megye, Hargita, Neamţ és Bákó megye osztozik.