Sípályakomplexumot álmodtak a Hargitára

„Egy egységes rendszert képzeltünk el, amelyben felvonó segítségével, sílécen bárhova el tudsz jutni” – magyarázta a beruházással kapcsolatban Péter Lukács. A projektvezetőtől megtudtuk, a tervezési szakaszt lezárták, most következne az engedélyek kiváltása, illetve a zonális rendezési terv elkészítése és a finanszírozás kérdésének letisztázása.

Péter Lukács elmondta, a sípályakomplexum a hargitafürdői és piricskei részen terülne el, mintegy hetven hektáron. A kiinduló pontoknál gépkocsiparkolókat alakítanának ki, több mint hétszáz jármű számára. Ilyen pontok lennének többek között a Hargitafürdő megközelítését biztosító megyei út mentén a Pókát mezején, az említett település központjában, a jelenlegi Csipike-sípálya körül, illetve a piricskei út egyik alsó szakaszán.

„Zömében székes vagy csákányos felvonó áll majd a turisták rendelkezésére, kivételt képez a Pókát mezeje – Bagolykő közötti rész, ahol kabinos megoldást választottunk. Utóbbi hely igencsak szép panorámát nyújt a Hargita-hegység ezen részére, és nyáron is használható lesz” – vázolta a projektvezető, aki egy példával is illusztrálta, hogyan tudnánk használni a pályarendszert.

Ha autónkat például a piricskei úton kialakított parkolóban hagynánk, az innen induló felvonó a Kossuth szikláig vinne ki, ahonnan a napjainkban is létező és működő Csipike, Miklós és Kossuth pályák bármelyikén leereszkedhetnénk. Onnan egy másik csomópontot megközelítve, szintén felvonó segítségével a Csicsói-Hargita csúcsának közelében található tévé-rádió antennákhoz juthatnánk fel, ahonnan öt különböző szakaszon ereszkedhetnénk ismét a mélybe. Annyit még elmondott, a rendszer teljes hosszában hóágyúk lesznek elhelyezve, ezek közül harmincnyolc rögzített, huszonöt pedig mozgatható, előbbieket kizárólag erre a célra kiépített vízvezetékrendszer táplálná a szintén erre a célra létrehozandó hatvanezer és ötezer köbméteres gyűjtőtavakból.

Problémák is akadnak

„Van egy kicsi gondunk, ugyanis húsz hektárnyi részt az erdőalapból kellene kivennünk. Ebben viszont kizárólag a csicsói önkormányzat tud segítségünkre lenni” – magyarázta Péter. Mint kifejtette, a törvény kétféle módon engedi meg az erdőalapból történő kivételt. Egyik előírás szerint a szóban forgó terület háromszorosát kellene az erdőalapba tenni, illetve értékének ötszörösét kifizetni, erre viszont nincsen anyagi fedezet. A másik törvényes megoldás a sípálya erdőalapban levő szakaszának a kisajátítása, ezt csak az önkormányzat tudja megtenni.

Van honnan példát venni

Hasonló rendszer nagyon sok működik Európában, többet is meglátogattunk. Például a Csicsóhoz hasonló méretű bulgáriai Bansko település körül elterülő hasonló sípályakomplexum hetven kilométer hosszú – magyarázta Péter Lukács. Elmondása szerint nyolc év alatt építették ki a komplexumot, de öt év alatt érték el, hogy a szálláságyak száma mondhatni a semmiből negyvenezer lett. „Hasonló fejlődésre a mi esetükben is lehetne számítani. Gomba módra nőnének ki a földből a szállodák, panziók, kulcsosházak. Az egész régió számára előnyt jelentene egy ilyen típusú beruházás” – vélte a projekt vezetője. Kiemelte, az sem mellékes, hogy a közbirtokosság alternatív pénzügyi forrásként tekint a beruházásra, hiszen az erdőkitermelés jelenlegi üteme hosszú távon nem fenntartható, és nem is folytatható a mostani formában.