Rendhagyó látogatás a legfelső emeleten

Fotó: Kristó Róbert

A csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház legfelső, ötödik emeletén tavasz óta az intézmény onkológiai osztálya működik. A Nemzetközi Rákellenes Világnap apropóján lifteztem a felső szintre. Az egyik kórteremajtó kis ablakán figyeltem amint Dr. Csíki Csongor, az ajtónak háttal, egyik pácienssel üldögél, és ráérősen beszélget. Az onkológiai részleg húsz ágyas, de a beteglétszám állandóan változik: délelőtt a frissen érkezettek már az ágyakra várnak, a hazaindulók pedig a kibocsátóra, s így akár 25-30 is lehet adott pillanatban a létszám.

Daczó Katalin

2009. november 05., 20:032009. november 05., 20:03

2010. augusztus 16., 16:132010. augusztus 16., 16:13

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Egyik kórterembe bemegyünk, abba, amelyikben a betegek beleegyeznek a fényképezésbe. Gagyi, alfalvi, jenőfalvi, bükkloki különböző korú férfiak. Két ágynál csepeg a perfúzió, a legidősebb beteg, a 73 éves Dénes bácsi viszont épp nincs ágyhoz kötve. Kalap takarja meggyérült haját, miközben a kagylónál elmossa néhány használati tárgyát, s dicséri az ellátást: „Erősen jó kezelést kapunk! Mindent megkérdez a doktor úr” – magyarázza.

Dénes bácsi április óta rendszeresen megfordul az osztályon, de volt már a a belgyógyászaton, a sebészeten, az ideggyógyászaton is. Mondja, hogy valamikor gazdálkodott, de már „nem arra való”, s búsulja a tehéntartókat s a tej árát. „Csúfolkodnak, pedig nálunk a legjobb fajta a tej, hetvenhétezer féle gyógynövényt eszik a tehén” – dohogja. „Ne búsulja a tehenet, gyógyuljon!” – biztatom.

„Tudja mit, ez az öregség már elő kezdett lépni, nincs ellenállóképesség a szervezetbe. Nyúzzák, nyúzzák, amennyire lehet” – sorolja s Csíki doktor egészíti ki. „Dénes bácsi egyik olyan betegünk, aki nagyon természetes módon, ha így mondhatom, elfogadja a prognózisát. Az ő prognózisa nem engedi meg a gyógyulás gondolatát, s ő ezt már tudja, többször elbeszélgettünk róla” – magyarázza az orvos, miközben összeszorul a szívem, „Most beszélgetünk és nevetgélünk, egy hete viszont meg sem tudott moccanni. A tüneti kezelésnek köszönhetően van most ilyen állapotban, de lehet, hogy hetekről beszélgetünk.”

Riportunkat olvassa el teljes terjedelmében a Csíki Hírlap pénteki számában!