Fotó: Pinti Attila
Az oktatáson, a munkahelyteremtéseken, a lakáskörülmények javításán és a jobb egészségügyi ellátáson túl az erdélyi cigányokat főként lelki támasszal lehetne integrálni az egyes magyar közösségekbe – vallották a meghívottak Tusványoson, a Kós Károly sátor első csütörtöki előadásán.
2012. július 26., 16:582012. július 26., 16:58
2012. július 26., 20:382012. július 26., 20:38
„Nincs és nem is lesz kézzelfogható eredménye az Európai Unió által szorgalmazott, romák integrációjára vonatkozó javaslatoknak, mert a Brüsszelben olyan emberek hozzák az ezzel kapcsolatos döntéseket, akik minden bizonnyal soha nem láttak cigányt a sajátos környezetükben” – mondta el Kincses Kálmán, Székelyszenterzsébet református lelkipásztora, aki 2004-es kihelyezése óta napi kontaktusban van a település lakosságának több mint hatvan százalékát kitevő cigányokkal.
„Egymásra vannak utalva nálunk a cigányok és a kisebbségben levő magyarok, utóbbiak általában napszámos munkára alkalmazzák a romákat. Azt látom, hogy az idősebbek akarnak dolgozni, viszont a fiatalok csak azt nézik, hogy miként tudnak semmittevésből egyik napról a másikra megélni, ráadásul a ma felnövő generáció több tagja is gyakran kijár Magyarországra, ahonnan egy más típusú viselkedést tanulva agresszívek lesznek. Sajnálatos, de az történik, hogy a magyarok egyre jobban elcigányosodnak – igénytelenebbekké válnak, és nem érdekli őket a szemét, úgy tűnik ők integrálnak minket” – méltatlankodott a lelkész.
Márkus András, a sepsiszentgyörgyi Őrkő negyedben lakó, több mint ötezer cigány lelkipásztoraként – hivatása mellett – az ottani emberek mindennapi életben való boldogulásához szükséges alapvető teendőket is ellátja. Meglátása szerint a szeretetnek és a lelki támasznak hangsúlyos szerepe van abban, hogy a romák be tudjanak illeszkedni, de további kemény, törvényekkel is szabályozott fellépésekre lenne szükség a nagyobb hatékonyság érdekében. „Amíg nem születik olyan törvény, amely kötelezi a cigányokat az iskolába járásra, addig nem lehet haladni. Érdekes, hogy hivatalosan hétszázötven roma él Sepsiszentgyörgyön, de egy általam végzett – titkos – számláláson kiderült, hogy a valódi szám ötezerkétszáz körül van, és elenyésző százalékuk tud írni-olvasni. A megismerésen keresztül ki kell tapasztalni, hogy mikor és mivel segíthetünk, mert az nem megoldás, hogy szórjuk nekik a segélyt – amit két nap alatt elköltenek –, azt gondolva, hogy az bármilyen eredményre vezet” – fejtette ki Márkus.
Fosztó László, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa az Európai Unió 2020-ig tartó roma integrációs stratégiáját haszontalannak véli, mint fogalmazott, „nincs is konkrét elképzelés a brüsszeli vezetőség kezében”. Szerinte a lényeg az, hogy ne csak egyoldalú elvárásaink legyenek a cigányokkal szemben, hiszen úgy kirekesztődnének egy olyan közösségből, amelyhez már évszázadok óta tartoznak.
Ha április 11-e, akkor Tizenegy: a magyar költészet napján ismét megrendezték a Csíki Játékszín hagyományos irodalmi eseményét. Idén Szabó Lőrinc munkássága előtt tisztelegtek, az ünnepség különleges apropója a költő születésének 125. évfordulója.
Csíkszeredában a 308 tömbházból 158 már teljesen, öt pedig részben hőszigetelt. A munkálatokat folytatják: csütörtökön a városvezetés és a kivitelező cég aláírta a szerződést a Decemberi Forradalom utca 34/A házszám alatti tömbház hőszigetelésére.
B. Kovács András legújabb kötetét mutatják be Csíkszeredában csütörtök délután, a könyvbemutató előtt dokumentumfilm-vetítés is lesz.
Noha az Anghel Saligny-program biztosította támogatás felhasználásával kapcsolatos egyeztetések még mindig tartanak, a csíkszeredai városvezetés nem vár tovább a Nagy István festő sétány felújításával, nemsokára kiírják a közbeszerzési eljárást.
Hamarosan sztrókközponttá fejlődik a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház sztórkegysége, ahol az eddig alkalmazott intravénás trombolízis mellett trombektómiát, azaz a vérrög katéteres eltávolítását is el fogják tudni végezni.
Csíkszereda egyetlen okos közvécéje újra használható a téli szünet után. A helyi önkormányzat újabb közvécék kihelyezését, kialakítását tervezi a jövőben a városban, ugyanis a lakók jelzései szerint nagy igény van erre a szolgáltatásra.
Tizenöt évig sértetlenül lobogott a tusnádi közbirtokosság épületénél elhelyezett székely és magyar zászló – egészen péntek reggelig, ekkor vették észre a községbeliek, hogy a lobogókat letörték. A Steaua Bukarest szurkolói lehetnek a tettesek.
Csíkszeredai lakókat ijesztgettek, székely zászlót gyaláztak, a területi autonómia igényével kapcsolatban élcelődtek, két órán keresztül pedig magyarellenes rigmusokat skandáltak a bukaresti Steaua focicsapat szurkolói csütörtökön délután.
Elektronikus hulladékgyűjtést szerveznek Tusnádfürdőn április 10-én, csütörtökön – tájékoztatja a lakosságot a tusnádfürdői polgármesteri hivatal Facebook-oldalán.
Letörték a csíkszentkirályi Turul-szobornál kihelyezett székely zászlót a Steaua Bukarest szurkolói Csíkszereda felé tartva.
szóljon hozzá!