
Fotó: Pinti Attila
Az oktatáson, a munkahelyteremtéseken, a lakáskörülmények javításán és a jobb egészségügyi ellátáson túl az erdélyi cigányokat főként lelki támasszal lehetne integrálni az egyes magyar közösségekbe – vallották a meghívottak Tusványoson, a Kós Károly sátor első csütörtöki előadásán.
2012. július 26., 16:582012. július 26., 16:58
2012. július 26., 20:382012. július 26., 20:38
„Nincs és nem is lesz kézzelfogható eredménye az Európai Unió által szorgalmazott, romák integrációjára vonatkozó javaslatoknak, mert a Brüsszelben olyan emberek hozzák az ezzel kapcsolatos döntéseket, akik minden bizonnyal soha nem láttak cigányt a sajátos környezetükben” – mondta el Kincses Kálmán, Székelyszenterzsébet református lelkipásztora, aki 2004-es kihelyezése óta napi kontaktusban van a település lakosságának több mint hatvan százalékát kitevő cigányokkal.
„Egymásra vannak utalva nálunk a cigányok és a kisebbségben levő magyarok, utóbbiak általában napszámos munkára alkalmazzák a romákat. Azt látom, hogy az idősebbek akarnak dolgozni, viszont a fiatalok csak azt nézik, hogy miként tudnak semmittevésből egyik napról a másikra megélni, ráadásul a ma felnövő generáció több tagja is gyakran kijár Magyarországra, ahonnan egy más típusú viselkedést tanulva agresszívek lesznek. Sajnálatos, de az történik, hogy a magyarok egyre jobban elcigányosodnak – igénytelenebbekké válnak, és nem érdekli őket a szemét, úgy tűnik ők integrálnak minket” – méltatlankodott a lelkész.
Márkus András, a sepsiszentgyörgyi Őrkő negyedben lakó, több mint ötezer cigány lelkipásztoraként – hivatása mellett – az ottani emberek mindennapi életben való boldogulásához szükséges alapvető teendőket is ellátja. Meglátása szerint a szeretetnek és a lelki támasznak hangsúlyos szerepe van abban, hogy a romák be tudjanak illeszkedni, de további kemény, törvényekkel is szabályozott fellépésekre lenne szükség a nagyobb hatékonyság érdekében. „Amíg nem születik olyan törvény, amely kötelezi a cigányokat az iskolába járásra, addig nem lehet haladni. Érdekes, hogy hivatalosan hétszázötven roma él Sepsiszentgyörgyön, de egy általam végzett – titkos – számláláson kiderült, hogy a valódi szám ötezerkétszáz körül van, és elenyésző százalékuk tud írni-olvasni. A megismerésen keresztül ki kell tapasztalni, hogy mikor és mivel segíthetünk, mert az nem megoldás, hogy szórjuk nekik a segélyt – amit két nap alatt elköltenek –, azt gondolva, hogy az bármilyen eredményre vezet” – fejtette ki Márkus.
Fosztó László, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa az Európai Unió 2020-ig tartó roma integrációs stratégiáját haszontalannak véli, mint fogalmazott, „nincs is konkrét elképzelés a brüsszeli vezetőség kezében”. Szerinte a lényeg az, hogy ne csak egyoldalú elvárásaink legyenek a cigányokkal szemben, hiszen úgy kirekesztődnének egy olyan közösségből, amelyhez már évszázadok óta tartoznak.
Közös ima, ünnepi műsor és szentmise várta a híveket pünkösdvasárnap Gyimesbükkben. Az ezeréves határ vidékén több ezer zarándok gyűlt össze, ahol Varga Miklós fellépése és Lupus atya prédikációja is része volt a kontumáci búcsúnak.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Nyissuk ki a szívünket az Ég felé a csíksomlyói nyeregben, ahol az Ég és a Föld szinte összeér – tanácsolja az idei pünkösdi búcsú szónoka, Székely János, szombathelyi megyés püspök, aki csütörtökön este a zarándokvonattal érkezett Székelyföldre.
Romjaiból építették újjá a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-várat az ezeréves határon. A látványos épület péntek déli átadóünnepségének – amelyet a 30-as számú őrház előtt tartottak – az időjárás is kedvezett.
Felavatták pénteken a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-várat az ezeréves határnál. A romjaiból újjáépített erődítmény átadását ünnepséggel tették emlékezetessé, a helyiek pedig azt remélik, hogy a létesítmény fellendíti a térség turizmusát.
Készen áll a zarándokok fogadására és az ünnepi események biztonságos lebonyolítására a csíksomlyói nyereg.
Pontokba szedett választ küldött a Székelyhonnak a Labdarúgó Profi Liga (LPF) főtitkára, angol nyelven. Justin Ștefan az FK Csíkszereda elnökével készült interjúnkra reagált.
Különjárattal segíti a pünkösdi búcsúra érkező mozgáskorlátozott zarándokok kijutását a nyeregbe a Hargita Megyei Sérültek Egyesülete.
Vármegáldás, zarándoklat és ünnepi szentmise is szerepel az idei gyimesbükki pünkösdi programban, amelyre a Kárpát-medence számos pontjáról érkeznek vendégek.
szóljon hozzá!