
Fotó: Pinti Attila
Az oktatáson, a munkahelyteremtéseken, a lakáskörülmények javításán és a jobb egészségügyi ellátáson túl az erdélyi cigányokat főként lelki támasszal lehetne integrálni az egyes magyar közösségekbe – vallották a meghívottak Tusványoson, a Kós Károly sátor első csütörtöki előadásán.
2012. július 26., 16:582012. július 26., 16:58
2012. július 26., 20:382012. július 26., 20:38
„Nincs és nem is lesz kézzelfogható eredménye az Európai Unió által szorgalmazott, romák integrációjára vonatkozó javaslatoknak, mert a Brüsszelben olyan emberek hozzák az ezzel kapcsolatos döntéseket, akik minden bizonnyal soha nem láttak cigányt a sajátos környezetükben” – mondta el Kincses Kálmán, Székelyszenterzsébet református lelkipásztora, aki 2004-es kihelyezése óta napi kontaktusban van a település lakosságának több mint hatvan százalékát kitevő cigányokkal.
„Egymásra vannak utalva nálunk a cigányok és a kisebbségben levő magyarok, utóbbiak általában napszámos munkára alkalmazzák a romákat. Azt látom, hogy az idősebbek akarnak dolgozni, viszont a fiatalok csak azt nézik, hogy miként tudnak semmittevésből egyik napról a másikra megélni, ráadásul a ma felnövő generáció több tagja is gyakran kijár Magyarországra, ahonnan egy más típusú viselkedést tanulva agresszívek lesznek. Sajnálatos, de az történik, hogy a magyarok egyre jobban elcigányosodnak – igénytelenebbekké válnak, és nem érdekli őket a szemét, úgy tűnik ők integrálnak minket” – méltatlankodott a lelkész.
Márkus András, a sepsiszentgyörgyi Őrkő negyedben lakó, több mint ötezer cigány lelkipásztoraként – hivatása mellett – az ottani emberek mindennapi életben való boldogulásához szükséges alapvető teendőket is ellátja. Meglátása szerint a szeretetnek és a lelki támasznak hangsúlyos szerepe van abban, hogy a romák be tudjanak illeszkedni, de további kemény, törvényekkel is szabályozott fellépésekre lenne szükség a nagyobb hatékonyság érdekében. „Amíg nem születik olyan törvény, amely kötelezi a cigányokat az iskolába járásra, addig nem lehet haladni. Érdekes, hogy hivatalosan hétszázötven roma él Sepsiszentgyörgyön, de egy általam végzett – titkos – számláláson kiderült, hogy a valódi szám ötezerkétszáz körül van, és elenyésző százalékuk tud írni-olvasni. A megismerésen keresztül ki kell tapasztalni, hogy mikor és mivel segíthetünk, mert az nem megoldás, hogy szórjuk nekik a segélyt – amit két nap alatt elköltenek –, azt gondolva, hogy az bármilyen eredményre vezet” – fejtette ki Márkus.
Fosztó László, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa az Európai Unió 2020-ig tartó roma integrációs stratégiáját haszontalannak véli, mint fogalmazott, „nincs is konkrét elképzelés a brüsszeli vezetőség kezében”. Szerinte a lényeg az, hogy ne csak egyoldalú elvárásaink legyenek a cigányokkal szemben, hiszen úgy kirekesztődnének egy olyan közösségből, amelyhez már évszázadok óta tartoznak.
Két, egymással teljesen ellentétes ítélet született a tusnádfürdői Csukás-tó területének kisajátítása ügyében, az egyik a volt tulajdonosnak, a másik az önkormányzatnak adott igazat. Ezért egyelőre a tó jogi helyzete nem változik.
Tönkrement, megrongált utcabútorzatok és gyalogos-útburkolatok rontják Csíkszereda központjának látványát. A városháza feladatai közé tartozik a köztéri elemek folyamatos karbantartása, helyenként azonban még a gyakori javítgatás sem segít.
Az erdő az élet egyik legfontosabb egyensúlyteremtő erejeként tisztítja a levegőt, otthont ad számtalan élőlénynek, védi a talajt, és csendben gondoskodik arról, hogy a természet körforgása fennmaradjon.
Csak az útburkolati jelzések festése maradt még hátra a csíkmadarasi elkerülőúton, amelyet rövidesen megnyitnak a forgalom előtt. A vasútvonal által kettészelt község lakói számára jelentős könnyítést jelent ez a közlekedésben.
Szerda délután riasztották a mentőket Kászonfeltízre, ahol egy kirándulócsoport 13-15 éves diákjai rosszul lettek egy helyi panzióban.
A hagyományos csíkszentdomokosi lakodalom köré épül az idei Folkmaraton témája, amely június 19–20-án várja az érdeklődőket. A 24 órás népzenei és néptáncos eseményt kiállítások, kézműves programok és közösségi élmények színesítik.
Ballagnak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Karának végzős diákjai.
Harangszó, alkalomhoz illő beszédek és kulturális műsor várja az érdeklődőket június 4-én a csíksomlyói Fodor Ház udvarán, ahol a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából emlékeznek a trianoni békeszerződés aláírására.
Kérdésessé vált, hogy ősszel is folytatódhat-e a csíkszeredai Márton Áron Tehetséggondozó Központ működése. A Márton Áron Főgimnázium saját bentlakás kialakításán dolgozik a csíksomlyói Szent István Otthon épületében.
Idős nőt ütött el egy autó Csíkszeredában a Tudor-lakótelepen kedden reggel. Az áldozat súlyos sérüléseket szenvedett.
szóljon hozzá!