
Fotó: Pinti Attila
Az oktatáson, a munkahelyteremtéseken, a lakáskörülmények javításán és a jobb egészségügyi ellátáson túl az erdélyi cigányokat főként lelki támasszal lehetne integrálni az egyes magyar közösségekbe – vallották a meghívottak Tusványoson, a Kós Károly sátor első csütörtöki előadásán.
2012. július 26., 16:582012. július 26., 16:58
2012. július 26., 20:382012. július 26., 20:38
„Nincs és nem is lesz kézzelfogható eredménye az Európai Unió által szorgalmazott, romák integrációjára vonatkozó javaslatoknak, mert a Brüsszelben olyan emberek hozzák az ezzel kapcsolatos döntéseket, akik minden bizonnyal soha nem láttak cigányt a sajátos környezetükben” – mondta el Kincses Kálmán, Székelyszenterzsébet református lelkipásztora, aki 2004-es kihelyezése óta napi kontaktusban van a település lakosságának több mint hatvan százalékát kitevő cigányokkal.
„Egymásra vannak utalva nálunk a cigányok és a kisebbségben levő magyarok, utóbbiak általában napszámos munkára alkalmazzák a romákat. Azt látom, hogy az idősebbek akarnak dolgozni, viszont a fiatalok csak azt nézik, hogy miként tudnak semmittevésből egyik napról a másikra megélni, ráadásul a ma felnövő generáció több tagja is gyakran kijár Magyarországra, ahonnan egy más típusú viselkedést tanulva agresszívek lesznek. Sajnálatos, de az történik, hogy a magyarok egyre jobban elcigányosodnak – igénytelenebbekké válnak, és nem érdekli őket a szemét, úgy tűnik ők integrálnak minket” – méltatlankodott a lelkész.
Márkus András, a sepsiszentgyörgyi Őrkő negyedben lakó, több mint ötezer cigány lelkipásztoraként – hivatása mellett – az ottani emberek mindennapi életben való boldogulásához szükséges alapvető teendőket is ellátja. Meglátása szerint a szeretetnek és a lelki támasznak hangsúlyos szerepe van abban, hogy a romák be tudjanak illeszkedni, de további kemény, törvényekkel is szabályozott fellépésekre lenne szükség a nagyobb hatékonyság érdekében. „Amíg nem születik olyan törvény, amely kötelezi a cigányokat az iskolába járásra, addig nem lehet haladni. Érdekes, hogy hivatalosan hétszázötven roma él Sepsiszentgyörgyön, de egy általam végzett – titkos – számláláson kiderült, hogy a valódi szám ötezerkétszáz körül van, és elenyésző százalékuk tud írni-olvasni. A megismerésen keresztül ki kell tapasztalni, hogy mikor és mivel segíthetünk, mert az nem megoldás, hogy szórjuk nekik a segélyt – amit két nap alatt elköltenek –, azt gondolva, hogy az bármilyen eredményre vezet” – fejtette ki Márkus.
Fosztó László, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa az Európai Unió 2020-ig tartó roma integrációs stratégiáját haszontalannak véli, mint fogalmazott, „nincs is konkrét elképzelés a brüsszeli vezetőség kezében”. Szerinte a lényeg az, hogy ne csak egyoldalú elvárásaink legyenek a cigányokkal szemben, hiszen úgy kirekesztődnének egy olyan közösségből, amelyhez már évszázadok óta tartoznak.
Jogerőssé vált az a bírósági végzés, amely hatályon kívül helyezte a tusnádfürdői önkormányzat azon határozatát, amellyel a város kisajátította a Csukás-tó területét. A városvezetés eleget tesz ennek, de a kisajátítás újraindítására készül.
Nem lehet kizárni, hogy megváltozhat a csíkszeredai Octavian Goga sétány, de akár a főgimnázium neve is, mert törvény tiltja, hogy a fasiszta propagandával kapcsolatba hozható személyekről köztereket, intézményeket nevezzenek el.
A kolbászkészítésre is igaz, hogy ahány ház, annyi szokás – kinek sósabban, kinek paprikásabban ízlik jobban a termék.
A tavalyi megszorítások után idén is csak mértékkel biztosítják a finanszírozást a csíkszentkirályi tanuszoda folyamatban levő építésére, így várhatóan lassú lesz az előrehaladás. Ha minden jól megy, legalább félig elkészülhet a beruházás.
Az átlagosnál is jobban megviselte a Csíkszereda peremterületein levő makadámutakat a szigorúbb téli időjárás. Az ideiglenes sürgősségi beavatkozáshoz keresik a megoldást, de nagyobb javítás csak a több hónap múlva lehetséges.
A medvék által oly gyakran látogatott Tusnádfürdőn állították fel a turistalátványosságnak szánt, négy méter magas medveszobrot. Az impozáns fémalkotást szerdán avatták fel.
Jelenleg nem lehet módosítani az adók mértékén – tudomásul vette a csíkszeredai képviselő-testület keddi azonnali ülésén a pénzügyminisztérium hivatalos levelét.
Baleset történt Szentegyháza és Csíkszereda között kedden délelőtt, egy ember megsérült.
A Bolojan-kormányhoz fordul petícióban a csíkszeredai városvezetés, hogy még az országos költségvetés elfogadása előtt hozzon jogszabályt az adócsökkentésre. Az ügyben elindították az aláírásgyűjtést.
Begyűjtötték a lakossági észrevételeket, fel is dolgozták annak érdekében, hogy a csíkszeredai városi tömegközlekedés járműveinek végleges menetrendjét kialakítsák. Ezt várhatóan március elején vezetik be.
szóljon hozzá!