Ne veszítsük el a böjtből nyert lelki hasznot

Fotó: Kristó Róbert

Az ételszentelés a húsvéti szertartások része, hogy az első étkezés is „Isten nevében legyen”. Húsvét reggelén a sonkát, bárányt, kalácsot, tojást, sőt még a bort is szentelni viszik a hívők. Csíkszeredában minden évben ezen a vasárnapon a Szabadság teret is elfoglalják a hívek, hogy részesei legyenek a szertartásnak.

Rédai Botond

2010. április 04., 12:272010. április 04., 12:27

2010. április 04., 23:332010. április 04., 23:33

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Fotó: Kristó Róbert

Nagyböjt végeztével húsvét volt az első nap, amikor a hívek ismét húst vehettek magukhoz. A hosszú koplalás után sokan mohón vetették magukat a finomságokra, aminek veszélyeire már Aranyszájú Szent János is figyelmeztetett: „Ne cselekedjetek úgy, mint sok keresztény, kik a böjt végével mintha rabságból szabadultak volna ki, minden illedelem nélkül sietnek az asztalhoz: mintha minden törekvésük az volna, hogy azon lelki hasznot, melyet a böjttől és általa nyertek, a mértéktelenség által minél hamarabb elveszítsék.” Bizonyos források szerint ennek orvoslására rendelte el az egyház a húsvéti ételszentelést.

Fotó: Kristó Róbert

Először a 7. században találjuk meg a húsvéti bárány megszentelését. Rómában a 9. században maga a pápa áldotta meg a húsvéti bárányt az utolsó vacsorát utánzó étkezésnél. A 11. században Franciaországban és Spanyolországban is találkozunk vele, majd Németországban is elterjedt. A bárányhús mellett a 10. században feltűnik a sonkaszentelés is.

Az ünnep „áldozati” étele, a húsvéti bárány Krisztust jelképezi. A legrégebbi húsvéti eledelek közé tartozik a tojás is, ami az élet és az újjászületés jelképe. Keresztény magyarázat szerint, amint a tojásból új élet kel, úgy támad föl Krisztus is sírjából az emberek megváltására. Egy másik felfogásban a tojáshéj az Ószövetséget, belseje az Újtestamentumot jelképezi. Piros színe Krisztusnak az emberiségért kiontott vérére emlékeztet.