Mi vezet a tévhitre?

„Már a papi szolgálat elején találkoztam ilyen problémákkal, amelyek ezekre a jelenségekre irányították a figyelmemet. Magyarán, jöttek a szenvedők” – fogalmazott beszélgetésünk elején a teológiai tanár. A plébános rámutatott, az occultum latinul homályosat, sötétet, titkosat, elrejtettet jelent. Ez jelölte a keresztény Európában a titkos tudást és a titkos gyakorlatok tudományát, amelynek a gyakorlatba ültetése a mágia. „Én a különféle jógaiskolákat, magát a jógát a hinduizmus okkultizmusának tartanám. Mert ott vannak titkos és beavatási szertartások, csak keveseknek szóló tanítások” – fejtette ki. Azt is elmondta, hogy az ezoterika az ókorban az okkult gyakorlatokat jelölte, és azt a fajta vallási vagy filozófusi magatartást, amely szerint az ember lényegében önmagában találná meg a dolgok nyitját, és magába, befelé kell fordulnia. Ugyanakkor jelentette azt a beállítottságát is, amelyet a kereszténység elindulásával egy időben terjedő csoportnak, a gnosztikusoknak a meggyőződését képviselte. Ők a saját megvilágosító tudásukat, mint az indiai jógik is, fenntartották, nem nyitották meg mindenki felé. Tehát ez ezoterikus olyan értelemben is, hogy egyeseket kizárnak az üdvösségből, másokat beavatás során beengednek saját köreikbe és tudásuk megismerésére. Ezzel párhuzamosan az egyház exoterikusan működött, mert mindenkinek hirdette az örömhírt, és mindenkit meg akart hívni az üdvösségre Jézusban. A New Age mozgalom világnézete pedig szinte semmit nem tartalmaz a keresztény tanításból, hanem vagy az ázsiai, vagy az ókori filozófiák mozzanataiból áll össze.

Kettős veszély

A teológiai tanár szerint ezek az irányvonalak és mozgalmak kettős veszélyt hordoznak magukban. Először is, ha hívő keresztényeknek tartjuk magunkat, akkor pontosan hitünket veszélyeztetik. Hiszen a globális tendenciákat vizsgálva, megállapítható, hogy a globalizmus szeretne talán egy új világvallást létrehozni, kereszténység nélkül. Másodjára az emberek lelkiállapotát veszélyeztetik. „Sokan pszichés labilitásba kerülnek ezen beavatások vagy energiavadászatok következtében, sokan pszichiátriai kezelésre, akár zárt osztályra is. Lelkipásztorként azt is megmondhatom, ezeknek nagy része igazából nem pszichózis, hanem démoni köteléktől való szenvedés. Hiszen az egyház által gyakorolt megszabadító imák eredményesek ezen szenvedők esetében” – fogalmazott dr. Gál Péter.

Önmaga tette lehetővé a hitetlenséget?

Hozzátette, ugyanakkor maga a kereszténység volt az a világnézet, amely támogatta a természettudományos gondolkodást és kutatást. Ebből alakult ki ez a modern életmód és kultúra, amely egyrészt a fogyasztói életben torkoll, másrészt az úgynevezett tudományos hitben. „Nem véletlen, hogy Európában jött ez létre, mert itt lehetett eljutni egyfajta tudomány-bűvöletre, itt lehetett szabadon gondolkodni, hitetlenné válni” – jelentette ki a professzor. Újabban pedig ebből a modern hitetlenségből az emberek visszavágyódnak a bensőségességbe, keresik az istenit. „Nem állt eléggé készen az egyház arra, hogy ezt az igényt betöltse. Itt lépnek színre a tömegek számára olcsó kínálatok, amelyek a hitpótlék szerepét töltik be. Erre több pénz van, nincsenek erkölcsi elvárások, ilyenre könnyebben rááll az ember, mint olyan rendszerre, ahol valamit követelnek is” – magyarázta dr. Gál Péter, aki azt tanácsolta, higgyünk Jézusban, mert ő az igazi megváltó, és nincs út rajta kívül.