Mégis kilátszódhat Borzsova a gödörből

Szakács Gyula nyolc évvel ezelőtt vásárolta meg a szóban forgó telket. Hosszú távú beruházásként képzelte el, egy részére építkezni szeretne, a tizenkét parcella legtöbbjét viszont értékesíteni akarja. A beltelkesítési folyamat elindítására több évet kellett várnia, a szükséges dokumentációk elkészítését ő maga finanszírozta. A szépvízi önkormányzat végül jóváhagyta ez irányú kérését. Nem így a megyei önkormányzat urbanisztikai bizottsága.

Tiltás mintegy két évvel ezelőtt

Fülöp Otilia Hargita megyei főépítész bő két évvel ezelőtt portálunknak ez ügyben úgy nyilatkozott, az urbanisztikai bizottságban mindenki ellenezte, hogy a dombtető irányába beltelkesítsék a területet. Ennek oka, hogy Borzsovának van egy sajátságos szerkezete, mégpedig az, hogy egy völgyben helyezkedik el, és ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Emiatt kapott akkor engedélyt csak az első öt parcella a tizenkettőből, ezekre is csak kétszintes (földszint és manzárd típusú) ingatlanokat lehetett volna építeni.

Szakács: nem hagytam annyiban

„Nem tudtam elfogadni a bizottság döntését, mindent megtettem azért, hogy meggyőzzem őket, nem helytálló a határozatuk” – elevenítette fel az elmúlt szűk három esztendő történéseit Szakács Gyula. A vállalkozó szerint különösen azt a kitétet találta elfogadhatatlannak, hogy a Szépvíz irányába vezető országút felől a házak nem szabad kilátszódjanak a gödörből. „Hiszen a főút egy bizonyos pontjáról jól láthatók a völgyben található házak. Haragszom, amikor azt mondják, nem lehet. Összejártam egész Európát, láttam, hogy vidéki településeken milyenek az építkezések. Hivatalosan is megfellebbeztem a határozatot, és nem hagytam annyiban, mindig léptem tovább.”

Nem szabad feladni

„Első körben arra akartak rávenni, hogy cseréljem el a telkeket, menjek inkább a völgy irányába. Ezt sem tudtak elfogadni” – fogalmazott a vállalkozó. Hozzátette, ezt hosszas egyeztetési sorozat követte, amelyek a szépvízi önkormányzat közvetítésével zajlottak. Végül aztán a bizottság beadta a derekát, és jóváhagyta az 1,2 hektáros terület egészének a beltelkesítését, többek között azzal a feltétellel, hogy kétszintes (földszint és manzárd típusú) ingatlanokat lehet rá építeni.

„A közhiedelemmel ellentétben senkinek nem adtam semmi figyelmességet, nem is kért senki, még csak nem is tettek ilyen jellegű megjegyzést. Szakmai érvek alapján sikerült megváltoztatni a bizottság döntését. Ugyanakkor nem kaptak olyan törvényt, amivel meg tudtak volna akadályozni. A törvényt mindig betartom, de harcolnom kell az igazamért. Ha nem harcolsz és nem állsz ki a saját érdekedért, akkor nem haladsz. Ha nem viszel személyesen minden papírt, ha nem vagy ott, akkor előrelépés sincs” – nyomatékosított a vállalkozó, aki szerint az egész procedúra mintegy 30 ezer lejébe került. És ezzel még nincs vége, most zajlik a közművek bekötésének az engedélyeztetése a szóban forgó területre, ez is elég nagy költségtételt jelent.

Könnyen támadhatóak a bizottság döntései

„Tulajdonképpen elfogadtuk a köznek az akaratát. A történethez hozzátartozik az is, hogy az ezzel kapcsolatos jogszabályozás eléggé foghíjas. Ha valami nem konkrét, nincsen pontos leírva, akkor bárki megtámadhat bármilyen szakvéleményt” – magyarázta a korábbi döntés megváltoztatásának okát Fülöp Otilia megyei főépítész. Elmondta, abban az esetben, ha a helyi önkormányzat is támogat egy elképzelést, akkor minden esetben megkeresik a törvényes megoldást annak gyakorlatba ültetésére. „Fenntartom azon véleményemet, hogy akkor, amikor a Csíki-medencében rengeteg olyan épület van, amelyet nem használnak, és romos állapotba került, további beltelkesítés nem nagyon indokolt. Csak hát ebben a kérdésben benne van a tulajdonos akarata is, ilyen esetben pedig a civil társadalom is összefog, mintha egy külső hatalom ellen harcolnának. Elég bonyolult téma ez” – folytatta a főépítész.

Nehezen működő falukép-védelem

Fülöptől megtudtuk, a megyei főépítészeti hivatal 2009-ben elkezdett egy faluképvédelmi programot. Ehhez kapcsolódóan minden olyan településen, amelyek igényelték ezt, építészeti tanulmányokat végeztek, melyek következtetéseit és javaslatait beépítették a helyi fejlesztési stratégiákba. „Az önkormányzat együttműködésére is szükség van ebben az esetben. Ott készült ez a felmérés, ahol igényelték. Ha nem látjuk az akaratot a településvezetőség részéről, akkor nincs mit tennünk. Utóbbiak sora pedig elég hosszú” – jegyezte meg a szakember.