Meg kell őriznünk Szent István hagyatékát

Az ünnepség a történelmi egyházak képviselőinek áldásával vette kezdetét. Csapai Árpád a csíkszeredai Sapientia egyetem lelkésze beszédében Szent Istvánt egy új korszak megteremtőjének nevezte, aki egy európai kultúraadó országot hozott létre. A római katolikus pap annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az idő a magyarságnak dolgozik, és megteremtődik egy új, igazi keresztény magyar nemzet, melynek élén a közösség iránt elkötelezett nemzeti gondolkodású vezetők állnak.

„Úgy nézünk vissza Szent Istvánra, mint arra a bölcs emberre, aki kősziklára igyekezett építeni országát” – fogalmazott prédikációjában Szatmári Szilárd református tiszteletes. Hangsúlyozta: nagy királyunk megsejtette, hogy nem elég a népnek kenyeret és földet adni, hanem templomokra is szükség van. „Csak az égi haza felé törekvő ember tud egy erkölcsi alapokon nyugvó országot teremteni itt a földön. Építsük kősziklára egyéni életünket, nemzetünket, hogy meg tudjuk őrizni házunkat, hazánkat” – nyomatékosította a lelkész.

György Szilárd, a csíkszéki EMI elnöke szónoklatában a Szent István által teremtett rend fontosságára hívta fel a figyelmet, melynek köszönhető a magyarság fennmaradása. Az ország határai ugyan már nem tükrözik az akkoriakat, de nemzetünk megmaradt és továbbra is meg kell tartanunk az anyanyelvünket, vallásunkat, vagyis meg kell őriznünk Szent István hagyatékát – mondta az EMI csíkszéki elnöke.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviseletében György Attila szólalt fel a szép számban összesereglett közönség előtt. A magyar lélekhez és szívhez szóló beszédében elgondolkodtatónak nevezte, miként jutottunk odáig, hogy idegen zászlók alatt ünnepeljük államiságunk ezer sokadik évfordulóját, Csíkszeredától Ungvárig és Szabadkától Pozsonyig. Ugyanakkor hangsúlyozta: „amikor Magyarországról szólok, akkor az itthonról beszélek, mert a szívünkben még mindig és mindenkor Magyarország alakú űr maradt, ahol Csíkszereda is Magyarország, Ungvár is Magyarország, Kassa is Magyarország, és Szabadka is Magyarország. És ezer év után újra magyar állampolgárok is vagyunk, ezt azért nem szabad említés nélkül hagyni. Gondolom, ha erre gondol, akkor valahol ott a szentek társaságában István királyunk is elmosolyodik, és biccent kicsit”.

György Attila rámutatott: „minden elmúlik, csak a nemzet marad, és az ország, amely akkora, amekkora, de amíg létezik, benne van a lehetőség az újabb dicsőségre. A nagyhatalmi státus ugyanis a szívekben lakik, és nem négyzetkilométerekben mérik. Példa erre a nyolc aranyérem, amelyekkel a nagyhatalmak sorába tértünk vissza Londonban.

Az augusztus 20-i ünnepségen Kovács Gábor Hunor szavalt, Bándi Enikő pedig kalotaszegi dalokat énekelt. A csíkzsögödi Harom Néptáncegyüttes fergeteges táncbemutatóval szórakoztatta a közönséget, amely vastapssal jutalmazta a produkciót.