Kevés a városlakó

Az elmúlt húsz esztendő alatt mindössze 0,6 százalékkal növekedett a városi környezetben élők száma Romániában – közölte nemrég az Országos Statisztikai Intézet. 1990-ben majdnem ugyanannyian éltek városon (a teljes lakosság 54,3 százaléka), mint 2011-ben (54,9 százalék). Ennek okait vizsgálva az Ziarul Financiar gazdasági lap szakértői arra a következtetésre jutottak, hogy a városokban jelentősen lecsökkent az ipari tevékenységek száma, ezért sokan visszaköltöztek falura. Emellett nőtt a falvakban az életszínvonal, több településen kiépítették a csatornarendszert, ezért sok olyan személy vett vidéken lakást, aki városon dolgozik.

A város közelsége

A 2011-es népszámlálás és lakásösszeírás adatai visszatükrözik a gazdasági lap megállapításait. Csíkszereda lakossága például a 2002-es népszámláláskor még 41 ezer volt, 2011-ben viszont már csak 37 ezer. Ezzel szemben a Csíkszereda környéki települések lakossága enyhe növekedést mutatott, ami többek között azzal magyarázható, hogy sokan a városból ezekre a településekre költöztek. Csíkszentlélek községben legutóbb 1999 személyt számoltak össze, 2004-ben (Csíkszentkirálytól való leválásakor) viszont még csak 1720-an laktak a község három falujában (Csíkszentléleken, Fitódon és Mindszenten). A közel háromszáz lelkes növekedés a szomszédos Csíkszeredából kiköltözöttekkel magyarázható. Az ugyancsak Csíkszereda vonzáskörzetében található Csíkpálfalva esetében is ezzel magyarázható a lakosságszám emelkedése: 2002-ben még 1736-on laktak ebben a csíki községben, tavalyelőtt viszont már 1850-en.

A témával kapcsolatosan 2011 végén kértük ki Zsigmond Csilla szociológusnak, a Sapientia egyetem tanárának véleményét. Ő akkor azt mondta, hogy nemcsak a nemzetközi migráció, vagyis a külföldre költözés, hanem a környező településekre való kiköltözés is befolyásolta Csíkszereda lakosságának a csökkenését: az elmúlt években egyre többen költöztek ki a szomszédos falvakba, Fitódba, Csíkszentlélekre, Mindszentre, Pálfalvára vagy akár Csomortánba, növelve az ottani lakosság számarányát. „Tehát a nemzetközi trendekkel ellentétben Csíkszeredában nem külvárosok alakultak ki, hanem a szomszédos falvak kezdtek el fejlődni” – nyilatkozta az egyetemi tanár.

Ivóvízrendszerek kiépítése

Az urbanizációs folyamatok stagnálásának egy másik oka a vidéki településeken kiépített csatornarendszerek, vélik a szakemberek. Ez a megállapítás Hargita megye esetében is helytálló, ugyanis a legtöbb faluban az utóbbi tíz esztendőben épült ki a vezetékes víz- és csatornarendszer. Példaként megemlíthető a megyei önkormányzat Kisvíz elnevezésű programja, amely keretében 2011 végéig alacsony lélekszámú Hargita megyei falvakban – leginkább Udvarhelyszéken – több mint 400 kilométer vezetéket fektettek le, és kétezer lakos háztartásába juttatták el a vezetékes ivóvizet.

Az Európai Unió tagállamai közül Máltán a legnagyobb, 100 százalékos az urbanizációs ráta, ugyanakkor Belgium és Hollandia lakosságának is több mint 80 százaléka él városon. Alacsony viszont az urbanizációs ráta a skandináv államokban: Finnország lakosságának például mindössze 38 százaléka él városon.