Katalin-napi juhelszedés

A Katalin napjához tartozó időjósló hiedelem mellett (ha Katalin locsog, karácsony kopog) a népszokás szerint a pásztorok is ezen a napon hajtják be a legelőkről nyájaikat. Habár a csíkszéki pásztorok egy része már vasárnap visszaszolgáltatta az állatokat gazdáiknak, több településen vártak hétfőig a „juhelszedéssel”. A madéfalvi Zsók Benjamin esztenájának állataiért is tegnap mehettek a tulajdonosaik, hogy hazaszállítsák, és a tél folyamán ők maguk gondoskodjanak a jószágokról.

Több mint 600 állat

Zsók Margit, a falubeliek által csak Béniként ismert legény édesanyja számolt be nekünk arról, hogy idén ötszázötven juhot és hetvennyolc kecskét legeltettek. Az állatokat ő és három fia rendezte, ami elmondása szerint nem volt könnyű, hiszen a pásztorkodás mellett gazdálkodniuk is kellett – disznót és lovat is tartottak. A hatvanhárom helyi gazda állatait Szent György napján – április 24-én – terelték ki a legelőre, szeptember 25-én behajtották a falu határáig, a falu szélén felállított karámból hétfőn vihették haza a tulajdonosok – részletezte. A hétfői hűvös időben voltak, akik autóval, szekérrel mentek az állataik után, mások vesszővel próbálták hazaterelni azokat, de olyan is volt, aki gabonával teli tállal csalogatta juhait.

Sajt és orda a gazdáknak

Az állatok tejéből készült termékekből egy juh után hét és fél kiló sajtot és egy kiló ordát, míg egy kecske után kilenc kiló sajtot és egy kiló ordát kaptak a tulajdonosok – tudtuk meg az asszonytól. Hozzátette, ezek a mennyiségek nem fognak jövőre változni, azonban az eddig állatonkénti 37 lejes évi bér valószínűleg növekedni fog 1-2 lejjel. 

A tizennyolc éve pásztorkodással foglalkozó asszony azt is elmondta, ez az év jobb volt, mint a tavalyi, hiszen a kedvezőbb időjárásnak köszönhetően nemcsak az állatok tejeltek jobban, hanem a sajtok is gyorsabban értek.