Hídépítés a társadalom irányába

„Egyértelműen azt hiszem, a Háló egy nagyon erős hídépítés a társadalom felé, amely a kétirányú átjárhatóságot próbálja biztosítani” – jegyezte meg az Erdélyi Háló elnöke. Majd a gondolatmenetet folytatva kiegészítette, ebben a válságos időszakban azokat az értékeket szeretnénk ismét behozni a köztudatba, amelyekről a pénzorientált társadalmi életben hajlandóak vagyunk megfeledkezni: ilyen például a kapcsolatok, a találkozások, a lelki elmélyülésnek, a bizalom, illetve a közösségek fontossága.

Az egyháznak a közösségi arcát próbálja felmutatni

„A Háló több ezer embert szólított meg már a Kárpát-medence sok olyan pontján, ahol a magyarok élnek. Akiket arra próbál buzdítani, hogy egy közösségi életszemléletet vegyenek át” – ezt már Schön György, a Katolikus Közösségek Kárpát-medencei Hálózatának vezetőségi tagja fogalmazta meg. Elmondása szerint ilyen módon a Háló ebben a válságos időben egyfajta missziós szerepet tölt be, közösséget nyújt az egyéneknek. Igaz, hogy az intézményes egyház biztosítja a hit bizonyos formáinak a megélését, de ami a mai ember számára rendkívül fontos, hogy miközben változatos információs csatornákon keresztül tud tájékozódni a világról, mégis egyre jobban elmagányosodik. „Egyfajta lelki, szellemi magányba kerülnek az egyének. Ezzel szemben lényeges, hogy egy adott helyen, közösségben az ember érezze saját személyiségének a fontosságát. Olyan működési formákat kell találni – a Háló pedig éppen ezt szolgálja –, ahol valamilyen módon minden ember megszólítanak, és valamilyen módon személyesen fontosnak érzi magát” – nyomatékosított Schön György.

Az egyénhez kell szólni

„A legfontosabb, hogy a személyhez szóljunk. hogy ő ezáltal hitét, magyarságát, a közösségét tudja megmenteni” – jegyezte meg a Háló missziójával kapcsolatban Thuróczy György, aki szintén tagja az egész Kárpát-medencén átívelő egyesület vezetőségének. Tőle megtudhattuk, a Háló létének alapgondolata négy fő elemből áll: az egyik az, hogy az egyén a közösségben tudja megélni a kereszténységét. A második, hogy az a közösség, amelyben él, nyitott legyen. A harmadik, hogy az egyén nem csak azon részére tekint, amit az egyház felé mutat, hanem az egész ember teljes lényével foglalkozik. „A negyedik, ami a legjobban látható és ezen a hétvégén is kézzelfogható volt, az a Kárpát-medenceiség. Ez tulajdonképpen azt jelenti, az egész térség magyarságával együtt gondolkodunk annak sorsáról. Ezzel együtt célunk, hogy a közösségben rejlő erőt, energiát a társadalom irányába is megmutassuk” – jelentette ki a vezetőségi tag.