Pormentessé válhat Csíkszentdomokos

Jelenleg két fronton folynak a munkálatok: egyrészt – egy közelmúltbeli döntés nyomán – védősáncokat alakítanak ki, amelyek felfogják és levezetik a talajvizet, kiszárítva a derítőt, másrészt új talajréteget hordanak az „elsivatagosodott” területre, amelyet a későbbiekben akácfákkal és fűvel ültetnek be.

Ferencz Alajos, Csíkszentdomokos polgármestere elmondta, hogy a hegy alatt átvezetett Lok vizét egy párhuzamos tárolóval még biztonságosabbá teszik, mert gyakran előfordult – főleg heves esőzések alkalmával –, hogy egyetlen áteresz nem bírta fogadni a nagy vízhozamot, ráadásul a községen átfolyó Olt sem mindig tudott megküzdeni a gyors vízmennyiség-növekedéssel.

„Már megkezdődött az Olt partján a támfalak és vízlépcsők kialakítása, de a munka nagyon lassan halad” – nyilatkozta az elöljáró, aki viszont a zagytározó rendbehozatalának munkaütemét kifejezetten jónak látja. „Ebben a tempóban határidőre be tudja fejezni a bányatelep bezárását és felszámolását végző cég a derítő helyreállítását, de még hatalmas területre kell új földréteget húzni. Javasoltam, hogy a meddőhányóra a régi feltáró munkálatok során kihordott anyagot vigyék vissza” – tette hozzá.

A nyár elején volt a helyszínen egy kisebb szakadás is, másfél hektár területet öntött el az iszap, utána több mint két hétig szakértők vizsgálták a derítő veszélyességét. A polgármester szerint a probléma alapját az a több, kisebb-nagyobb forrás képezte, melyeket nem fogtak be, hanem csak derítettek rá, ám azok a felszín alatt folyamatosan vízzel telítették a talajt. „Korábban nem voltak védősáncok, így folyamatosan fennállt a veszélye annak, hogy a tározó megszakad, és az iszap bezúdul Domokosra. Volt egy sötét jóslatom is, miszerint ha nem történnek megelőző intézkedések, akkor előbb-utóbb megismétlődik nálunk a magyarországi iszapkatasztrófa.”

A por főleg nyáron, száraz időben okoz gondot, ilyenkor a szél egészen Csíkszenttamásig vagy a Gyimesekig viszi a szemcséket, de olyanra is volt példa, hogy a közelben található kaszálók füvét a lerakódott porréteg miatt az állatok nem ették meg. „A mostanra teljesen lezüllesztett derítő mezőgazdasági szempontból valamikor a legszebb része volt a községnek. Gazdálkodásra már soha nem lesz alkalmas a terület” – summázta Ferencz Alajos.