Az erdélyi fejedelmek székelyeknek adományozott címeres leveleiről tartott előadást Tüdős S. Kinga péntek délután Csíkszeredában.
2012. december 08., 12:552012. december 08., 12:55
2013. január 08., 13:522013. január 08., 13:52
A Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadássorozat keretében a sepsiszentgyörgyi Tüdős Istvánné Simon Kinga eddigi kutatásainak eredményeibe nyújtott betekintést. Az előadó a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem művészettörténet és klinikai pszichológia szakán végezte tanulmányait, 1995-ben szerezte meg történettudományi doktori címét. A Magyar Országos Levéltárban kutatott, ahol számos címeres székelyföldi levelet talált. Tizenöt éve határozta el, hogy összegyűjti ezeket, és tanulmánykötet formájában a nagyközönség elé tárja.
Megítélése szerint „ez a csont nincs lerágva”, hiszen senki sem foglalkozott mélyrehatóan a címeres levelek összegyűjtésével, egységben való megközelítésével. Sem a történészek, sem a művészettörténészek nem álltak rá erre a témára. Elmondása szerint egy olyan tanulmányt kíván elkészíteni, ami kimondottan a Magyar Országos Levéltárnak az anyagára támaszkodik, és ennek alapján szeretné felmérni a címeres levelek mennyiségét, milyenségét és sajátosságait.
Tüdős S. Kinga emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy a székelyek Zsigmond királytól kapták meg a hold és a nap szimbólumának használati jogát. „Az erdélyi fejedelmek székelyeknek adományozott címereiben érdekes, hogy mennyire különállóak az európai címerektől, de még a magyarországi címerektől is jelentősen különböznek. Beszélhetünk erdélyi sajátosságról. Sajátságos nem csak a lelkületük, hanem formaviláguk is” – véli a művészettörténész.
A kolbászkészítésre is igaz, hogy ahány ház, annyi szokás – kinek sósabban, kinek paprikásabban ízlik jobban a termék.
A tavalyi megszorítások után idén is csak mértékkel biztosítják a finanszírozást a csíkszentkirályi tanuszoda folyamatban levő építésére, így várhatóan lassú lesz az előrehaladás. Ha minden jól megy, legalább félig elkészülhet a beruházás.
Az átlagosnál is jobban megviselte a Csíkszereda peremterületein levő makadámutakat a szigorúbb téli időjárás. Az ideiglenes sürgősségi beavatkozáshoz keresik a megoldást, de nagyobb javítás csak a több hónap múlva lehetséges.
A medvék által oly gyakran látogatott Tusnádfürdőn állították fel a turistalátványosságnak szánt, négy méter magas medveszobrot. Az impozáns fémalkotást szerdán avatták fel.
Jelenleg nem lehet módosítani az adók mértékén – tudomásul vette a csíkszeredai képviselő-testület keddi azonnali ülésén a pénzügyminisztérium hivatalos levelét.
Baleset történt Szentegyháza és Csíkszereda között kedden délelőtt, egy ember megsérült.
A Bolojan-kormányhoz fordul petícióban a csíkszeredai városvezetés, hogy még az országos költségvetés elfogadása előtt hozzon jogszabályt az adócsökkentésre. Az ügyben elindították az aláírásgyűjtést.
Begyűjtötték a lakossági észrevételeket, fel is dolgozták annak érdekében, hogy a csíkszeredai városi tömegközlekedés járműveinek végleges menetrendjét kialakítsák. Ezt várhatóan március elején vezetik be.
Noha tavaly decemberben elkészült Csíkszeredában az Erőss Zsolt Aréna melletti parkoló újabb kijárata a Decemberi forradalom utca felé, azóta is zárva van. Megnyitásával elkerülhető lesz a Stadion utcában keletkező torlódás.
Míg Csíkszereda polgármestere szerint a szombati megmozdulást az AUR párt használta ki feszültségkeltésre, a tüntetés szervezője állítja: civilként, pártpolitikai érdekektől függetlenül hívta utcára az embereket, és akár perre is kész az igazáért.
szóljon hozzá!