Az erdélyi fejedelmek székelyeknek adományozott címeres leveleiről tartott előadást Tüdős S. Kinga péntek délután Csíkszeredában.
2012. december 08., 12:552012. december 08., 12:55
2013. január 08., 13:522013. január 08., 13:52
A Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadássorozat keretében a sepsiszentgyörgyi Tüdős Istvánné Simon Kinga eddigi kutatásainak eredményeibe nyújtott betekintést. Az előadó a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem művészettörténet és klinikai pszichológia szakán végezte tanulmányait, 1995-ben szerezte meg történettudományi doktori címét. A Magyar Országos Levéltárban kutatott, ahol számos címeres székelyföldi levelet talált. Tizenöt éve határozta el, hogy összegyűjti ezeket, és tanulmánykötet formájában a nagyközönség elé tárja.
Megítélése szerint „ez a csont nincs lerágva”, hiszen senki sem foglalkozott mélyrehatóan a címeres levelek összegyűjtésével, egységben való megközelítésével. Sem a történészek, sem a művészettörténészek nem álltak rá erre a témára. Elmondása szerint egy olyan tanulmányt kíván elkészíteni, ami kimondottan a Magyar Országos Levéltárnak az anyagára támaszkodik, és ennek alapján szeretné felmérni a címeres levelek mennyiségét, milyenségét és sajátosságait.
Tüdős S. Kinga emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy a székelyek Zsigmond királytól kapták meg a hold és a nap szimbólumának használati jogát. „Az erdélyi fejedelmek székelyeknek adományozott címereiben érdekes, hogy mennyire különállóak az európai címerektől, de még a magyarországi címerektől is jelentősen különböznek. Beszélhetünk erdélyi sajátosságról. Sajátságos nem csak a lelkületük, hanem formaviláguk is” – véli a művészettörténész.
Négy éve avatták fel a magyar állami támogatással épült gyimesbükki óvodát, amely mára megtelt élettel. A kezdeti nehézségek után ma már 70 gyermek tanul itt, az intézmény pedig a helyi közösség megmaradásának egyik záloga lett.
Nemcsak a hagyományok megélését tartják fontosnak Csíkszentkirályon, hanem azt is, hogy továbbadják azokat, példát mutassanak az ifjúságnak.
Ingyenes vércukormérést szervez kedden és szerdán délután négy órától a Hargita Megyei Vöröskereszt a csíkszeredai Szabadság téren.
Hajnali keresztúttól az esti feltámadási körmenetig részletes rend szerint zajlik a húsvéti ünnepkör Csíksomlyón, miközben Csíkcsobotfalván a népszokások is élő közösségi élményt kínálnak.
A húsvéti ünnepekre való tekintettel a Csíki Trans autóbuszai nem a megszokott menetrend szerint közlekednek péntektől keddig.
Nem csak a fuvarleveleket tudja majd ellenőrizni, hanem a rakomány méretét is az a mesterséges intelligenciát használó rendszer, amelyet a rönkszállítmányok figyelése érdekében helyeznek üzembe. Ennek részeként kamerák telepítése van folyamatban.
Hiába Csíkszereda város része, megőrizte és továbbra is megőrizné falusi jellegét Csobotfalva – lakossági fórumot tartottak kedd este a helyi kultúrotthonban, ahol a jelenlevők a városrészt érintő problémákról beszélgettek Korodi Attila polgármesterrel.
Júniusig kell befejezni az Olt-folyó mentén épülő kerékpárutat Hargita megyében, mintegy 45 kilométer hosszan. A tavaly elkezdett kivitelezés a téli szünet után folytatódik, jelenleg a növényzeti réteg eltávolításán és az átjárók kialakításán dolgoznak.
Nem lehet már sokáig halogatni, szükség van a víztartályok telepítésére Tusnád község településein, enélkül ugyanis nem lehet csatlakozni a most épülő, a községen áthaladó vízvezetékre, amely Tusnádfürdőt is el fogja látni.
Egy létesítmény, mely egyszerre szolgálja a természeti értékek megőrzését és a látogatói élmény fejlesztését – felavatták pénteken a Szent Anna-tó – Mohos Tőzegláp Ökocentrum és Tudásközpontot.
szóljon hozzá!