Levendulával töltött apró szütyők, kosarak, gyermekjátékok, használati tárgyak – Ida nagymamájától ellesett tudását kamatoztatja Vas Réka, a Reida termékek készítője.
2016. december 23., 12:432016. december 23., 12:43
2016. december 23., 12:452016. december 23., 12:45
A sepsiszentgyörgyi születésű, jelenleg Csíkszeredában élő lány életében mindig is jelen volt a kézműveskedés. Nem volt tervezett a Reida-műhely megnyitása, elsősorban magának és barátainak készített különböző tárgyakat, dekorációs elemeket. „Kiskoromban sokat voltunk a testvéremmel Székelykeresztúron nagymamámnál, aki alapvetően szövéssel foglalkozott, de varrt és horgolt is. Megtanította nekünk az alap horgolási technikát, én inkább varrtam és kötöttem, mindig bütyköltem valamit. Amikor három évvel ezelőtt Csíkba költöztem, mivel a lakásban csak egy kanapé volt, az az ötletem támadt, hogy horgoljak magamnak egy szőnyeget kenderkötélből. Amikor nekifogtam, rájöttem, hogy nem lesz praktikus, mert szöszölődik, így azt visszabontottam, és gondolkodtam, mit lehetne belőle csinálni. Ekkor születtek meg az első darabok” – idézte fel Vas Réka.
Az általa készített tárgyak többségének formája munka közben alakult ki, nem gondolta ki előre. „Az mindenképp fontos, hogy harmóniát érezzek ezekben a formákban, és azokban a kiegészítőkben, amit felhasználok. Fából készült golyókat használok, amelyeket én festek meg, vagy dekupázstechnikával dolgozok ki. Ami egységesebbé teszi ezeket, és minden darabon megjelenik, azok a színes szalagocskák és csokrok. Nagy filozófia ebben nem volt, tényleg érzékből alakult, de utólag úgy látom, hogy ehhez az egészhez az út ott kezdődött, hogy nagyon sok mindent magamnak kellett kialakítanom, amihez rengeteg energia és idő kellett. Egyetemistaként, ha nem volt pénzem, hogy például tartókat vegyek, megcsináltam magamnak. Nem szeretném, ha a Reida még egy »termék« lenne a piacon, valójában helyettesítő terméknek szánom. Nem akarok a fogyasztói kultúrához hozzájárulni, de ha valakinek tetszik, és ezt veszi meg, annak nagyon örülök. A részletekben rejlő értékeket próbálom átadni. Ezért fektetek bele rengeteg időt, amit egyelőre nem tudok értékesíteni abban a formában, ahogy ezt esetleg lehetne. De mindenképp az, amire rászánod az időt, annak megvan a hozadéka” – véli a fiatal kézműves.
Mint mondta, akaratlanul is kialakultak bizonyos vonalak: gyermekjátékok, használati tárgyak, dekorációk. Az első vásáros bemutatkozója nemrégiben volt a Delikates karácsonyi vásáron, ahol volt érdeklődés a termékei iránt. Azon kívül, hogy a Reida Facebook-oldalán meg lehet tekinteni a Réka által aprólékos munkával elkészített tárgyakat, a csíkszeredai Orpheusz kávézóban is található általa készített dekoráció.
„Tudom, hogy ennek a dolognak a természetében benne van, hogy nem tudok tömegtermelésre gyártani, de nem is akarok. Szeretném, ha megmaradna az, hogy soha ne kényszerből horgoljak. Számomra ez tulajdonképpen – így utólag is megmagyarázva – óriási lelki segítség, mert nagyon jól lefoglal nehezebb periódusokban. Ugyanakkor a munkámhoz, ami szervezéssel kapcsolatos, nagyon jó eszköz. Mert miközben horgolok, tudok tervezni, és a napi történéseket is át tudom gondolni, miközben bütykölök. Egyfajta meditáció.”
A névválasztásról
A műhely nevének egyik fele Réka nagymamájának a nevéből ered. „Nem emléket akarok állítani, inkább arról van szó, hogy úgy érzem – és erre többször is kaptam visszaigazolást –, hogy én nagymamának a személyiségét, képességeit örököltem, és lelkileg hozzá álltam a legközelebb a családból. A re pedig az újra, az újragondolásra, -felhasználásra vonatkozik” – magyarázta. Kérdésünkre, hogy nehezen szakad-e el egy-egy általa horgolt tárgytól – mivel mindenik más és más – azt válaszolta, könnyen megválik tőlük, még a prototípustól is, mivel úgy érzi, hogy ha valaki örül neki, akkor nincs amiért ő tartogassa.
Az erdő az élet egyik legfontosabb egyensúlyteremtő erejeként tisztítja a levegőt, otthont ad számtalan élőlénynek, védi a talajt, és csendben gondoskodik arról, hogy a természet körforgása fennmaradjon.
Csak az útburkolati jelzések festése maradt még hátra a csíkmadarasi elkerülőúton, amelyet rövidesen megnyitnak a forgalom előtt. A vasútvonal által kettészelt község lakói számára jelentős könnyítést jelent ez a közlekedésben.
Szerda délután riasztották a mentőket Kászonfeltízre, ahol egy kirándulócsoport 13-15 éves diákjai rosszul lettek egy helyi panzióban.
A hagyományos csíkszentdomokosi lakodalom köré épül az idei Folkmaraton témája, amely június 19–20-án várja az érdeklődőket. A 24 órás népzenei és néptáncos eseményt kiállítások, kézműves programok és közösségi élmények színesítik.
Ballagnak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Karának végzős diákjai.
Harangszó, alkalomhoz illő beszédek és kulturális műsor várja az érdeklődőket június 4-én a csíksomlyói Fodor Ház udvarán, ahol a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából emlékeznek a trianoni békeszerződés aláírására.
Kérdésessé vált, hogy ősszel is folytatódhat-e a csíkszeredai Márton Áron Tehetséggondozó Központ működése. A Márton Áron Főgimnázium saját bentlakás kialakításán dolgozik a csíksomlyói Szent István Otthon épületében.
Idős nőt ütött el egy autó Csíkszeredában a Tudor-lakótelepen kedden reggel. Az áldozat súlyos sérüléseket szenvedett.
A hétfő éjszakai vihar következtében egy idős fűzfa dőlt ki a csíkszeredai központi parkban. Személyi sérülés nem történt, az eset azonban ismét ráirányítja a figyelmet az öregedő, veszélyessé váló fák problémájára.
Árokba sodródott egy személygépkocsi hétfő délután az E578-as európai úton, Tusnádfürdő közelében. A sofőr kisebb sérülésekkel megúszta a balesetet, az érintett útszakaszon azonban akadozik a forgalom.
szóljon hozzá!