Az egészségügyi törvénytervezet több pontját is módosítanák

„Nem mindegy, hogy milyen lesz az új egészségügyi törvény” – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján a miniszterrel történt tárgyalásokon személyesen jelen lévő Soós Szabó Klára (fotó). A háziorvosok Hargita megyei szövetségének elnöke hozzáfűzte: a törvénytervezetben ugyan vannak pontok, amelyek előrelépést jelentenek, de még mindig nagyon sok olyan cikkelyt tartalmaz, amely mindenki számára komoly hátrányt és pluszköltséget fog jelenteni, ha a törvény ebben a formájában lép életbe. Kifejtette: a törvénytervezet nem ad választ arra, miként fogják javítani az egészségügyi rendszer finanszírozását. Miközben más európai országokban a bruttó nemzeti össztermék (GDP) közel 7 százalékát költik az egészségügyi ellátásra, addig Romániában ez az arány 3,5 százalék körül mozog, ezt több afrikai ország is túlszárnyalja. Ezért javasolták, az új törvénybe foglalják bele, hogy Romániában is a bruttó nemzeti össztermék minimum 6 százalékát kelljen az egészségügyi ellátásra fordítani.    

A tárgyalás során felhívták a figyelmet, nem értenek egyet a kötelező biztosítórendszer privatizálásával, mert ez megterhelő többletköltséget jelentene a biztosítottak számára. Soós Szabó Klára példaként Hollandiát hozta fel, ahol ugyancsak magánosították a kötelező egészségügyi hálózatot, és alig három év alatt több mint 45 százalékkal növekedtek a befizetési költségek, ugyanakkor a szolgáltatások ugyanazok maradtak. Ezért javasolták, hogy a kötelező biztosítást ne lehessen magánosítani. A magánbiztosítók pedig csak a kiegészítő biztosítások területén építhessenek ki hálózatot. Az alapbiztosítás mindenki számára hozzáférhető kell maradjon, hogy méltányos legyen az ellátórendszer – nyomatékosította Soós.

Mint elhangzott, a kórházak magánosításával sem értenek egyet, ezért szóvá tették, hogy azt a kiskaput is szüntessék meg, amely lehetővé tenné a közkórházak magánosítását. Ezek az intézmények továbbra is állami felügyelet alatt kell maradjanak.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetőtanácsának összetételében nagy a politikai dominancia, amit szeretnének megszüntetni, nagyobb teret engedve a testületben a civil társadalomnak. Ezért a Háziorvosok Országos Szövetsége azt javasolta, hogy tizenegy tagú vezetőtanácsban hat tag – „akik a pénzt leteszik a biztosítópénztár asztalára” – legyen a civil társadalom részéről, nevezetesen a nyugdíjasok, a munkavállalók és a munkáltatók képviselete. Így meglenne a civil társadalom részéről a kontroll.

A többi között szót emeltek a kötelező egészségügyi biztosítás címén befizetett pénzek begyűjtésének, valamint azok felhasználásának teljes áttekinthetősége érdekében, ami jelenleg nincs biztosítva, mert nem lehet nyomon követni a pénz felhasználását.

Megtudtuk, hogy a törvénytervezet egy cselekedetért kétszer büntetné a lakosságot, ugyanis a biztosítás befizetésének elmulasztása esetén öt évre visszamenőleg kamatostól (a büntetőkamat magasabb, mint bármely banki hitelkamat) behajtanák az elmaradást, viszont arra a periódusra, amikor az illető nem fizetett, kizárják az egészségügyi ellátásból. „Ez alkotmányellenes magatartás, mert egy személy egy cselekedetért csak egyszer büntethető, ez alapvető jog. Jelen esetben ez az egészségügyi törvény egy személyt egy cselekedetért kétszer büntetne. Egyszer, amikor nem biztosítottnak minősíti, és egyszer, amikor visszamenőleg a pénzt behajtja büntetőkamattal együtt. Másfelől nem lehet senkit sem kötelezni, hogy kifizessen egy olyan szolgáltatást, amelytől ő el volt tiltva, mert ha nem biztosítottnak minősítettek valakit a tartozási időszakra, akkor milyen jogon jön az állam kényszeríteni a polgárt, hogy fizesse ki az egészségbiztosítást arra a periódusra, amelyre nem volt biztosított” – magyarázta a visszásságokat Soós. Nyomatékosította, ha a törvénytervezetben ezt nem módosítják akkor jogorvoslatért az alkotmánybírósághoz fordulnak.