Fotó: Veres Nándor
Évekkel az Európai Unió előírásainak megfelelően felszámolt dögkutak után sem látszik megoldódni a különböző okokból elhullt állatok tetemeinek szabályszerű megsemmisítése. Az alkalmazandó eljárással kapcsolatos kérdést a baromfiudvarokat fosztogató kistestű ragadozókról szóló cikkünk után tette fel egy olvasónk.
2013. július 08., 18:462013. július 08., 18:46
2013. július 08., 18:532013. július 08., 18:53
Bár a tyúkokat és pulykákat széttépő rókák által hátrahagyott apró maradványok eltakarítása nem okozott sok gondot a károsultaknak, felmerült, hogy mi a teendő elpusztult sertés, kutya vagy épp marha esetében. Az ügyben megkerestük a Csíkcsicsót, Madéfalvát, Csíkrákost és Göröcsfalvát is kiszolgáló állatorvost, Márton Józsefet, aki érdeklődésünkre elmondta, az érvényben lévő törvények értelmében a dögkutak – elméletileg – már Románia EU-csatlakozása óta nem léteznek. „A polgármesteri hivataloknak kötelességük volt szerződést kötni az állattetemek elszállításával és szakszerű megsemmisítésével foglalkozó egyik vállalattal. A csíki térségben a feketehalmi (Codlea) Protan szakcég az illetékes” – tájékoztatott az állatorvos.
Megtudtuk, elhullás esetén az eljárás „egyszerű”: a gazdának jelentenie kell az esetet az illetékes állatorvosnál, aki a kimúlás okainak megvizsgálása után értesíti a helyi polgármesteri hivatalt, onnan pedig jelzik az elszállítási igényt a Brassó megyei, Csíkszeredától több mint száz kilométerre lévő cégnél. „A Protan emberei egy speciális autóval huszonnégy órán belül a helyszínre kell érjenek. Az állattulajdonosnak ez nem kerül pénzébe, de az alkalmazott árszabás miatt nem is tudná megfizetni, ha az önkormányzat áthárítana rá a költségeket” – mondta el Márton József. A szakember hozzátette, a kilogramm és kilométer függvényében kiszámolt magas szállítási díj miatt a települések elöljárói szorgalmazzák, hogy összefogva regionális mobil égetőket szerezzenek be, de meglátása szerint az elkövetkező években ennek gyakorlati kivitelezésére aligha van esély.
A szabályokat viszont kevesen tartják be, főleg a kisebb állattetemek esetében – erről tanúskodik az is, hogy az elhagyott, leromlott dögkutakra, sőt a vízpartokra jelenleg is sokan kihordják a maradványokat. „Aki elmulasztja a bejelentést, büntethető, mert felmerül, hogy betegség miatt akarta eltitkolni az elhullást. Én viszont úgy látom, a fejlettségi szint miatt még mindig a zárt, őrzött dögkút lenne az egyetlen járható út, mert a lebukás csekély esélye miatt bármelyik felszámolt gödörben található még friss tetem” – vélte az állatorvos.
Székely Ernő, Csíkszentkirály polgármestere arról tájékoztatott, hogy a község melletti dögkutat régebben feltöltötték, a Protannal pedig márciusban kötötték meg a szerződést. „Sajnos a megállapodás aláírásakor garanciaként ki kellett fizetnünk kétezerötszáz lejt – furcsállottam, hogy olyanra kell pénzt adni, amit még igénybe sem vettünk, de az állat-egészségügyi igazgatóság figyelmeztetett a mulasztásra, nem volt más választás” – közölte az elöljáró.
A garanciapénz szükségességéről – és előnyeiről – Lutz Levente, Csíkcsicsó alpolgármestere tájékoztatott. „A szerződést a Protannal évenként hosszabbítani kell, de ha nem vesszük igénybe a szolgáltatást, akkor sem vész el, hanem automatikusan továbbvivődik a következő évre. Ha pedig egy évben van például ezer lejre szállítási és hamvasztási költség, akkor szerződéshosszabbításkor csak a különbséget, ezerötszáz lejt kell kifizetnünk” – számolt be. A csicsói önkormányzat tavaly októberben, a két halálos áldozattal és négy szarvasmarha pusztulásával járó vonatbaleset után kötött szerződést a feketehalmi céggel. A dögkutakkal kapcsolatban Lutz elmondta, az EU szabályozása nem életképes, egy kutya vagy egy juh pusztulása ugyanis annyi utánajárást követel, hogy a gazdák inkább „más módon intézik el – egyszerűen kiviszik a régi, legálisan nem működő dögkúthoz vagy az Olt-partjára”.
Fokozott jelenléttel és intézkedésekkel igyekeznek biztosítani a közrend és a közbiztonság fenntartását a csíksomlyói búcsú idején a Hargita megyei rendőrök, akik az idei évben is számíthatnak magyarországi kollégáik segítségére.
Naponta közel 5000 tűzoltó és több mint 300 SMURD-egység áll készenlétben a pünkösdi hosszú hétvégén – számolt be pénteken a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU) sajtóirodája.
A vallási örökség digitális megőrzését tűzte zászlajára a Peregrinus platform, amelyet Csíkszeredában mutattak be pénteken. A cél: láthatóvá tenni a szakrális múltat a jövő nemzedékeinek.
Medvehajtást végeztek a vadásztársulat közreműködésével péntek hajnalban a csíksomlyói nyereg körül a zarándokok biztonságáért – tájékoztatott Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere.
Tizenhét évvel ezelőtt, 2008 pünkösdjén érkezett meg először a gyimesi volt határállomáshoz a Székely Gyors, élén a legendás Nohab mozdonnyal. Azóta minden év pünkösdvasárnapján második székelyföldi zarándokhellyé vált a kontumáci templom.
Üzemanyagot szállító tartálykocsi sodródott le az úttestről a 12-es országúton, Tusnádfürdő sepsiszentgyörgyi kijáratánál, így most ott egy sávon, váltakozva halad az járműforgalom.
Újat teremteni Székelyföldön nem egyszerű – ezt első kézből tudja Fazakas Szabolcs, a Mini Erdély Park és a Legendárium megálmodója, aki most a csíkszeredai Drakula Park kezdeményezése mellé áll.
Jótékonysági pünkösdi előadást mutatnak be június 7-én a Szakszervezetek Művelődési Házában, a Búcsújárás című kortárs drámát, a Csíki Játékszín színészei és a Role zenekar közreműködésével. A bevételt egy beteg kisfiú javára ajánlják fel.
Nemcsak Csíkszereda, hanem az egész térség turisztikai, gazdasági életére nagy hatással lesz a Zsögödbe megálmodott élménypark – mondta Korodi Attila polgármester a Dracula park megvalósításának hivatalos bejelentésén.
Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb vidámparkját építi meg két év alatt 56 millió euróból Lénárd András vállalkozó Csíkszereda zsögödi részén. Az építkezés akkora volumenű, hogy ebben az esetben már az önkormányzatnak is oda kell tennie a csontot.
szóljon hozzá!