A világörökség részévé tennék a csíksomlyói kegyhelyet

Fotó: Kristo Robert

A magyarok legnagyobb zarándokhelyét az UNESCO kulturális örökségeinek listájára javasolja Kelemen Hunor romániai kulturális miniszter. Mindezt azért, mert még nagyobb figyelmet és védettséget kaphat – tájékoztat a Duna Televízió honlapján Csúcs Mária, a Térkép című műsor szerkesztője.

Rédai Botond

2010. február 03., 18:262010. február 03., 18:26

2010. február 03., 18:522010. február 03., 18:52

Fotó: Kristo Robert

A ferencesek, vezetőjük állítása szerint, örvendenek a miniszter kezdeményezésének. Péter Artúr szerzetes-rendházfőnök kifejtette, ha mégsem járna sikerrel ez a kezdeményezés, nekik lenne egy ötletük, hogy miképpen támogathatnák a kegyhelyet. \"Ahhoz, hogy Csíksomlyó a magyarság legnagyobb zarándokközpontja lehessen, támogatni kellene az úgynevezett Somlyó rendezési tervet, amely ha megvalósul, akkor a zarándokok nem a zsúfoltan forgalmas út mellé érkeznek meg, hanem egy szép, több száz férőhelyes parkolóba, ahol ízléses táblák és kedves idegenvezetők jeleznék, hogy melyik sétányon kell elindulniuk\" – fogalmazott az egyházi méltóság.

A Csíkszeredához tartozó Csíksomlyón a Szűzanya kiemelt tiszteletét már az 1440-es években a ferencesek letelepedéséről és az első templom építéséről szóló pápai dokumentumok is említik. A jelenlegi kisbazilika főoltárán látható 2,27 méter magas, Napbaöltözött Asszonyt megjelenítő Mária-kegyszobor az 1510-es években hársfából készült. A pünkösdszombati fogadalmi zarándoklat 1567-ben kezdődött. A diktatúra után százezrek zarándokolnak a búcsúra.

Hargita megye műemlékvédelmi hivatalában egyébként 394 műemlékobjektumot tartanak nyilván. Ezek 75 százaléka szakrális műemlék. A több évszázados székely templomok az Árpád-kori templomok maradványait is őrzik.

Botár István régész szerint a népes közösségek úgy ahogy, de vigyáznak épített örökségükre. Elsősorban a kis közösségek régi templomai vannak a legnagyobb veszélyben, mert ezeknél nemhogy kutatásokra, de fenntartásukra sincs pénz.