A madéfalvi veszedelemre emlékeztek a huszárok

A megemlékezés a madéfalvi római katolikus templomban kezdődött, ahonnan a huszárok – a Gidófalvi Szilaj Huszáregyesület, a Kálnoki Székely Virtus Huszáregyesület, a szovátai 15. Mátyás-huszárok Egyesülete, a homoródmenti hagyományőrző huszárok, a Csíkszéki Mátyás-huszárok Egyesülete – katonadalokat énekelve vonultak a turulmadaras emlékműhöz.  

A közel hetven megemlékezőt szervezőként a Csíkszéki Mátyás-huszárok hadnagya, Petres Kálmán köszöntötte. Beszédében a többi között rámutatott arra, hogy nem beszélhetünk szabadságról addig, amíg legdrágább kincsünket, anyanyelvünket nem használhatjuk minden szinten. A huszárhadnagy a szabadság emlékművétől üzent a mai kor zsarnokainak, ugyanis a székelység nem akar szolgaságban élni, szabadságáról soha nem fog lemondani.

A Székely Nemzeti Tanács alelnöke, Borsos Géza hangsúlyozta, erkölcsi feladatunk szembenézni a múlttal. Feltette a kérdést: változott-e a megszálló hatalom célja, vagy csak a formája és módszere? A legfőbb ellenség a központosító hatalom és a mögötte meghúzódó árulóink. Felelevenítve a 249 évvel ezelőtti tragikus eseményeket megjegyezte, a székely nép történelme folyamatos harc a megmaradásért, az egykori tömeggyilkosság áldozatainak más bűnük nem volt, csak az, hogy ragaszkodtak őseik hagyományaihoz. „Vagy tovább haladunk az önfeladás huszonkét éves útján, vagy kezünkbe vesszük sorsunkat és elindulunk az önrendelkezés útján” – fogalmazta meg a lehetőségeket Borsos.

A történelmi egyházak részéről Szatmári Ingrid és Dezső Tibor református tiszteletesek, Solymosi Alpár unitárius lelkész, valamint Csapai Árpád római katolikus pap mondott áldást. Felhívták a figyelmet, hogy tanulni kell őseink példájából. Hitre és szeretetre van szükség, hisz nincs hiábavaló áldozat. A jövendőt ma alapozzuk meg. Székelyföldet, a forrást a megszállók szeretnék elfojtani, de nem szabad megszűnni buzogni. Lelkiismeret-vizsgálatra van szükség. Mindannyiunknak küldetése van, egyénileg és nemzetként is. Fontos, hogy szülessen magyar asszony, aki elsősorban anya és feleség, szülessen magyar vitéz, és szülessen meg az isten embere minden közösségbe – hangzottak a lélekerősítő gondolatok.

A beszédeket és az áldást követően a huszárok három katonadalt énekeltek, majd Gyergyócsomafalva Települési Székely Tanácsa és a huszáregyesületek képviselői elhelyezték az emlékezés és a kegyelet koszorúit. A himnuszok eléneklésével zárult a megemlékezés.