Mindig csiszolják az Ezer Székely Leány Napja népünnepélyt, évről évre új elemekkel gazdagítják, hogy tudjanak megfelelni korunk kihívásainak – emelte ki a csütörtöki sajtótájékoztatón Antal Attila alpolgármester, a július 5-én tartandó rendezvényről, a főszervező csíkszeredai önkormányzat nevében.
2014. június 26., 21:512014. június 26., 21:51
2014. június 26., 21:512014. június 26., 21:51
Az elöljáró elmondta, természetesen mindig visszanyúlnak az eredeti szervezők – Vámszer Géza, Domokos Pál Péter és a Szociális Testvérek Társasága (szürke nővérek) – szándékaihoz, akik a „hitében erős, erkölcsében tiszta és önazonosságában szilárd ifjúságot akarunk” gondolat jegyében indították útjára a hagyományok felelevenítését, valamint a közösségi identitás erősítését szolgáló, népi és egyházi ünnepséget.
Székelyruha-kölcsönző és fotóműhely
Idén újdonságnak számít, hogy népviseletet lehet kölcsönözni is, mivel egy udvarhelyszéki vállalkozó felajánlotta, hogy elérhető árban ad ki székely ruhát – fejtette ki az alpolgármester. Hozzáfűzte, hamarosan letisztázzák, hol rendezkedik be az ideiglenesen működő ruhakölcsönző. Felidézte, a két világháború között is fotós tevékenykedett a rendezvényen, aki a csoportokat fotózta vagy portrékat készített. Ezúttal egy fényképész rendezi be fotóműhelyét a rendezvény idejére a Hármashalom-oltár közelében.
A néptánc és népviselet ünnepe
Antal szerint a néptáncmozgalom egyfajta katalizátora lett ez a rendezvény, gyakorlatilag manapság minden csíki településen működnek tánccsoportok, persze ez, ahogy vélte, elsősorban a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttesnek és a társulaton kívül tevékenykedő, néptáncot oktató szakembereknek köszönhető. Az utóbbi években, szintén a népünnepély hatására, a népviselet is kezd egyre népszerűbb lenni, itt nemcsak a mennyiségre, hanem a minőségre is összpontosítanak.
Egyre több székely ruhás részvevőt számolnak, tavaly 1727 női és 869 népviseletbe öltözött jelenlévőt regisztráltak – ezt már a megyemenedzsertől, Szabó Barnától tudtuk meg, mivel Hargita Megye Tanácsa az egyik társszervező.
András Mihály, a rendezvény műsoráért felelő Hargita Együttes igazgatója kiemelte, a népviseletmustrák eredményeként egyre több hagyományos székelyruha-darab kerül elő a családi hagyatékokból. Ezeket nemcsak bemutatni szándékoznak, hanem készítenek egy digitális archívumot is, hiszen beindult a népviseletvarró mozgalom, és fel lehet újítani falvak szerint is a hagyományos székely öltözeteket.
A családok ünnepe
Amint elhangzott, a rendezvény újraindításától, a kilencvenes évek elejétől kezdődően a lányokról a családokra tevődött át a hangsúly. A két világháború között a Szociális Testvérek Társasága ezzel a rendezvénnyel elsősorban a cselédeket célozta meg. El akarták kerülni azt a veszélyt, hogy a több évig idegenben kenyerüket kereső székely leányok feladják a hitüket, viseletüket, erkölcsös életmódjukat. Ahogy András Mihály kijelentette, szándékukban áll, hogy a családokat csalogassák el az ünnepségre. Igaz, hogy a színpadon fellépnek tánccsoportok, de sok olyan rendezvény van, amelybe mindenki bevonódik, mint a közös tánc, a közös fotó.
Amúgy lehetetlen mindenkinek szereplést biztosítani, próbálják mindig azokat a csoportokat beválogatni, akik előző évben nem léptek színpadra. „Ez a találkozó a közösségről, a családokról szól. A csíkszentsimoniak közül, akik az idei házigazdák, szeretnék egy családot kiemelni, hogy rajtuk keresztül világítsak rá a rendezvény lényegére. Amint felérkeznek majd a nyeregbe, a regisztrációs sátort többek között Sándor Klára vezeti. Fia, Sándor Árpád a szentsimoni fúvószenekart irányítja, az önkéntes tűzoltóknak, akik színpadépítésben és más szervezési teendőkben segédkeznek, vezetőjük Sándor László. A gyermekfoglalkozások sátor programfelelőse Sándor Katalin, a család ifjú lánytagja, Sándor Cecília pedig a viseletvarró sátorban irányítja a tevékenységet, illetve a viseletmustra zsűrijének egyik tagja, továbbá ő készíti el a viseletek archívumát” – példázódott András Mihály.
Ezer Székely Leány Napja 2014
Jövő szombaton elsősorban családokat várnak a népünnepélyre, szokás szerint reggel 9-kor lesz a gyülekező Csíkszereda különböző pontjain. Először a Szabadság-téren táncolnak közösen a résztvevők, majd a csíksomlyói kegytemplomba vonulnak, ahol 11 órától kezdődik a szentmise. Ezt követően mennek ki a csíksomlyói nyeregbe, ahol 13 óra tájt nyitják meg az előadások sorozatát, a táncműsorokon kívül gyermekfoglalkozásokon, mesterségbemutatókon lehet részt venni.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Szombaton hajnalban Madéfalvára riasztották a tűzoltókat, a tűz megfékezéséhez egy markológépet is bevetettek.
Ma szabadon kimondhatjuk a véleményünket, magyarul beszélhetünk, és nyíltan bírálhatjuk a hatalmat. Hetven éve azonban ez korántsem volt magától értetődő. Az 1956-os szabadságharcra emlékeztek pénteken Csíkszeredában, a Kalász negyedi kopjafánál.
Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.
Gyászol a csíkszeredai és az egyetemes magyar jégkorongsport. Életének 83. évében, hosszú betegség után elhunyt Basa János egykori jégkorongozó, edző és testnevelő tanár, aki sportolóként, edzőként és pedagógusként egyaránt maradandót alkotott.
Kigyulladt egy parkoló személyautó csütörtök este Szépvízen. Mire a tűzoltók a helyszínre érkeztek, a jármű már teljes terjedelmében lángolt.
Koszorúzással, fáklyás emlékmenettel, zenés színházi előadással és hangversennyel tisztelegnek október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt Csíkszeredában.
Október 25-én, vasárnap délután fél hatkor gyújtanák meg a székely őrtüzeket Csíkszék, Kászonok és a Gyimesek völgyének településein. Veress Dávid, Csíkszék Székely Tanácsának képviselője arra kéri a községvezetőket, hogy támogassák a kezdeményezést.
Az 1956-os forradalom eseményeit, köztük pedig annak erdélyi és székelyföldi vonatkozásait idézik fel a kedden délután két órától kezdődő konferencián a Sapientia EMTE Csíkszerdai Karán.
A gyárbezárások munkahelyeket szüntetnek meg, de közösségeket, szakmai tudást és évtizedeken át épülő emberi kapcsolatokat is felszámolnak. Két film és az alkotókkal való beszélgetés a székelyföldi ipar múltját és emberi következményeit idézte fel.
szóljon hozzá!