Ezt támasztja alá Hargita Megye Tanácsa mélyszegénység-munkacsoportjának februári felmérése, amelynek adatait végül alapul vették a stratégia kidolgozói. A felmérés szerint több mint 22 ezer roma él Hargita megyében, és a teljes lakosság 7,6 százalékát teszik ki.

• A legtöbben Udvarhelyszéken élnek, több mint 14 ezer fő, főként Székelykeresztúron és környékén, valamint a Sóvidéken.

• Csíkszéken számuk meghaladja az 5 ezret,

• Gyergyóban az 1300-at,

• Maroshévízen és környékén pedig az 1100-at.

A megyében élő romák több mint 93 százaléka magyar nyelven beszél, 80 százalékuk vidéki. Több mint kétharmaduk, közel 15 ezer fő él szegregált telephelyen.

Hargita megyében összesen 130 ilyen elhatárolt telephelyet azonosítottak, ezek 10 százaléka 300 főnél nagyobb lélekszámú.

– a megyében 43 ilyen övezetet azonosítottak, amelyekben közel hétezer roma lakik.

A nagyobb lélekszámú, főként városi közegben lévő telepekre jellemző leginkább, hogy no-go övezetekként stigmatizálja a többség, a mikroközösségek lakóhelyeit, amelyeknek jó része a településeken belül helyezkedik el, kevésbé ítélik „tiltottnak” – áll a stratégiában.

Ugyanakkor kivételes esetekről is említést tettek: mint írták, vannak olyan városi környezetben lévő cigánytelepek, amelyeket nem tart no-go övezetnek a többi lakó, ilyenek például a „cigányok blokkja” Szentegyházán (pontosabban Szentegyháza „bányai” részén) és a „cigányok dombja” Balánbányán.

kiegészítik egymást, hiszen gyakorlatilag munkaadóként és munkavállalóként tekintenek egymásra, legyen szó napszámos vagy teljes munkaidős tevékenységről.

A telepek infrastrukturális hiányosságai, leromlott állapota és no-go övezetként való megbélyegzése alapján a negyvenhárom tiltott övezetből harminckettőt hipergettóként azonosítottak a megyében a felmérések során, ezek közül a legnagyobbak a csíkkozmási Gödör telep, a csíkszeredai Tavasz utcai telep, a székelyudvarhelyi Termés és Éltetőkút utcai telepek, valamint a kászonaltízi, maroshévízi, gyergyószentmiklósi és a nagygalambfalvi telepek.

Javulás az infrastruktúrában

A terjedelmes dokumentumban hatféle lakhatást különböztettek meg törvényességi szempontból: illegálisan elfoglalt telep, illegális építkezés magánterületen, illegális építkezések közterületen, engedély nélküli építkezések saját területen, szociális lakások, valamint saját, építkezési engedéllyel rendelkező építmények.

Hargita megyében nincsenek illegálisan elfoglalt területek, viszont 16 telep magánterületen, 23 pedig közterületen jött létre törvényességi háttér nélkül. Ezeken a telepeken 934 roma háztartást azonosítottak, ami a tömbösített közösségekben élő háztartások mintegy negyedét teszi ki.

A Hargita megyei roma háztartások 90 százaléka van villanyáram-hálózatra csatlakoztatva, vízellátással 47 százalékuk rendelkezik, központi fűtéssel 9 százalékuk, fürdőszobával pedig 24 százalékuk. Ebből a szempontból az elmúlt évekhez képest javulás tapasztalható.

Ennek ellenére vannak még rossz helyzetben lévő közösségek, például

A leghátrányosabb helyzetben azok a telepek vannak, ahol még villany sincs, például a betfalvi („vízen túli cigányok”), a nagygalambfalvi (Puszta), a gyergyószentmiklósi (Dögkert, Malmok), a csíkszentdomokosi (Gárdosalja) és a csíkszentimrei (Kúthegy) telepek, valamint a csíkmadarasi mikroközösség. Ugyancsak mélyszegénységben élnek a gyergyószentmiklósi cigányok mellett a csíkszeredai telepeken is (ilyen a Somlyó 33 néven ismert nyomortelep).

Oktatás, munkaerőpiac, egészségügy

Az oktatást tekintve, a Hargita megyei roma tanulók jelentős hányada magyar tannyelvű iskolába van beíratva. A tanügy (Barometrul educației) 3443 roma tanulót tartott nyilván 2019-ben, vagyis az elemi iskolások mintegy 14, a szakközépiskolások 7, az elméleti gimnazisták alig 1 százalékát. Arra is kitértek a stratégiában, hogy

20 százaléka olyan iskolában, ahol erős a cigányok jelenléte, míg 38 százaléka nem szegregált iskolába jár többségi tanulókkal.

a roma közösségek berkeiben. Ugyanakkor a dokumentumban kiemelték, hogy ma már számos roma külföldön dolgozik, és

Ez a külföldi migráció pedig jelentős változásokat hozott nemcsak a telepek infrastruktúrájában, hanem a nem roma többség és a roma kisebbség közötti kapcsolatokban is. A megyében élő cigányok számára a külföldi munka jelenti a legnagyobb bevételt, a felmérés szerint a szegregált telepekről 3753-an dolgoztak az elmúlt két évben az országhatárokon kívül.

Az egészségügyi szolgáltatások terén is jelentős hátrányban vannak – emeli ki a dokumentum –, hiszen

Éppen ezért az egészségügyi mediátorok fontos szerepet töltenek be az egészségügyi szolgáltatások elérhetővé tételében.

Rétegzett kultúra

A romák nem alkotnak homogén közösséget, nagy különbségek vannak ugyanis az egyes közösségek kultúrájában és értékrendjében. Bizonyos megközelítések szerint két csoportba sorolhatók: egyrészt az autentikus romák csoportjába, ahová többek között a gáborok, a kalapos, a rokolyás és a sátoros cigányok tartoznak; másrészt a magyar romák (romi maghiari) csoportjába; ilyenek például a tűzhelyes (vátrás) cigányok, a beások (băieși) és a muzsikus cigányok.

Az autentikus romák közül sokan beszélik a roma nyelvet (limba romani): Hargita megyében a telepek cigányainak 14 százaléka, azaz hozzávetőleg 2200 személy ismeri ezt a nyelvet. Az autentikus romák úgy vélik, a többi közösségnek nincsenek hagyományai.

A megye jelentős részében élnek sátoros cigányok, és főként Udvarhelyszéken nagyszámban gáborok is, bár ez utóbbiak jó része nem szegregált közösségben.

A magyar cigányok körében a muzsikusoknak van a legnagyobb presztízsük, és kisebb mértékben ugyan, de a virágárusoknak is (románul florarii). A téglavetők, a kosárfonó és seprűkötő cigányok (împletitorii de mături sau coșuri), a szénégetők (cărbunarii) és a cigánykovácsok (fierarii) ugyancsak hagyományos, kifejezetten a romákra jellemző mesterségeket űznek, amelyeket a szocialista modernizáció előtt elterjedten műveltek, és részben azután is.

A magyar romák esetében a kettős – roma és magyar – identitás és a meghatározó, a cigány társadalom hierarchiája a nem romákkal szembeni távolság–közelség függvényében tagozódik. Például

A kutatás arra enged következtetni, hogy Hargita megyében az autentikus romák egyfajta kultúravesztés állapotában leledzenek. Egyre inkább átveszik a magyar nyelvet, és a sátoros, illetve a rokolyás cigányokból „nadrágot” viselő magyar cigányok lesznek.

A stratégiában 2027-ig érvényes cselekvési terveket is megfogalmaztak a roma lakosság felzárkóztatására, ezeket egy következő cikkben taglaljuk.