Csak Hargita megyében több mint hétezer roma él a „no-go” övezetekben és hipergettókban

Nehéz körülmények között Csíksomlyón •  Fotó: Veres Nándor

Nehéz körülmények között Csíksomlyón

Fotó: Veres Nándor

Hargita megyében negyvenhárom úgynevezett „no-go”, azaz tiltott övezetet, köztük harminckét meglehetősen leromlott állapotú, leszegényedett, megbélyegzett hipergettót azonosítottak a romák társadalmi befogadására vonatkozó stratégia kidolgozása során. Hivatalosan 4928 romát tartanak nyilván Hargita megyében, számuk azonban ennél jóval magasabb.

Barabás Hajnal

2023. december 05., 07:562023. december 05., 07:56

2023. december 05., 13:222023. december 05., 13:22

A Hargita megyei önkormányzat képviselő-testülete nemrég fogadta el a Hargita megyei romák társadalmi befogadására vonatkozó stratégiát, amely a 2023–2027-es időszakra ír elő cselekvési tervet. A dokumentum első felében a megyében élő romák helyzetét taglalták, februárban egy felmérést is készítettek, amelynek adatai révén részletesebb képet nyerhetünk a közösségekről. A Székelyhon ezekből emelt ki néhányat.

Hányan vannak?

Mint a stratégiában írták, a 2021-es népszámlálás adatai szerint

hivatalosan 4928 romát tartanak nyilván Hargita megyében, azonban a valós számuk ennél jóval magasabb.

Ezt támasztja alá Hargita Megye Tanácsa mélyszegénység-munkacsoportjának februári felmérése, amelynek adatait végül alapul vették a stratégia kidolgozói. A felmérés szerint több mint 22 ezer roma él Hargita megyében, és a teljes lakosság 7,6 százalékát teszik ki.

  • A legtöbben Udvarhelyszéken élnek, több mint 14 ezer fő, főként Székelykeresztúron és környékén, valamint a Sóvidéken.

  • Csíkszéken számuk meghaladja az 5 ezret,

  • Gyergyóban az 1300-at,

  • Maroshévízen és környékén pedig az 1100-at.

A megyében élő romák több mint 93 százaléka magyar nyelven beszél, 80 százalékuk vidéki. Több mint kétharmaduk, közel 15 ezer fő él szegregált telephelyen.

Hargita megyében összesen 130 ilyen elhatárolt telephelyet azonosítottak, ezek 10 százaléka 300 főnél nagyobb lélekszámú.

A telepek egy része „no-go” övezetet képez, amelyeket a többségi lakosság igyekszik elkerülni

– a megyében 43 ilyen övezetet azonosítottak, amelyekben közel hétezer roma lakik.

A nagyobb lélekszámú, főként városi közegben lévő telepekre jellemző leginkább, hogy no-go övezetekként stigmatizálja a többség, a mikroközösségek lakóhelyeit, amelyeknek jó része a településeken belül helyezkedik el, kevésbé ítélik „tiltottnak” – áll a stratégiában.

Ugyanakkor kivételes esetekről is említést tettek: mint írták, vannak olyan városi környezetben lévő cigánytelepek, amelyeket nem tart no-go övezetnek a többi lakó, ilyenek például a „cigányok blokkja” Szentegyházán (pontosabban Szentegyháza „bányai” részén) és a „cigányok dombja” Balánbányán.

A szentegyházi egyébként kiváló – mondhatni irigylésre méltó – példa arra, hogy a többségi magyar és a kisebbségi cigány közösség jól megfér egymás mellett;

kiegészítik egymást, hiszen gyakorlatilag munkaadóként és munkavállalóként tekintenek egymásra, legyen szó napszámos vagy teljes munkaidős tevékenységről.

A háromszázas lélekszámot meghaladó közösségek száma Hargita megyében tizenhárom: a legnagyobb telepek Korondon az Ölves utcában (710 fő), a Tanorok utcában (590 fő) és a Sokad utcában (470 fő), továbbá Balánbányán (700 fő), Székelyudvarhelyen a Budváron (600 fő), Zetelakán a Gát mögött (520 fő), Csíkkozmáson a Gödörben (500 fő), Székelyszenterzsébeten (500 fő), Parajdon a Baromtér utcában (450 fő), Szentegyházán a Cigányok blokkjában (370 fő), Kászonfeltízen (360 fő), Maroshévízen (349 fő), valamint Homoródalmáson (300 fő) vannak.

A telepek infrastrukturális hiányosságai, leromlott állapota és no-go övezetként való megbélyegzése alapján a negyvenhárom tiltott övezetből harminckettőt hipergettóként azonosítottak a megyében a felmérések során, ezek közül a legnagyobbak a csíkkozmási Gödör telep, a csíkszeredai Tavasz utcai telep, a székelyudvarhelyi Termés és Éltetőkút utcai telepek, valamint a kászonaltízi, maroshévízi, gyergyószentmiklósi és a nagygalambfalvi telepek.

Javulás az infrastruktúrában

A terjedelmes dokumentumban hatféle lakhatást különböztettek meg törvényességi szempontból: illegálisan elfoglalt telep, illegális építkezés magánterületen, illegális építkezések közterületen, engedély nélküli építkezések saját területen, szociális lakások, valamint saját, építkezési engedéllyel rendelkező építmények.

Hargita megyében nincsenek illegálisan elfoglalt területek, viszont 16 telep magánterületen, 23 pedig közterületen jött létre törvényességi háttér nélkül. Ezeken a telepeken 934 roma háztartást azonosítottak, ami a tömbösített közösségekben élő háztartások mintegy negyedét teszi ki.

A Hargita megyei roma háztartások 90 százaléka van villanyáram-hálózatra csatlakoztatva, vízellátással 47 százalékuk rendelkezik, központi fűtéssel 9 százalékuk, fürdőszobával pedig 24 százalékuk. Ebből a szempontból az elmúlt évekhez képest javulás tapasztalható.

Ennek ellenére vannak még rossz helyzetben lévő közösségek, például

nyolc telep nem rendelkezik villanyszolgáltatással, ötvenkettőben nincs vízellátás, kilencvenkét telepen pedig hiányzik a csatornázás.

A leghátrányosabb helyzetben azok a telepek vannak, ahol még villany sincs, például a betfalvi („vízen túli cigányok”), a nagygalambfalvi (Puszta), a gyergyószentmiklósi (Dögkert, Malmok), a csíkszentdomokosi (Gárdosalja) és a csíkszentimrei (Kúthegy) telepek, valamint a csíkmadarasi mikroközösség. Ugyancsak mélyszegénységben élnek a gyergyószentmiklósi cigányok mellett a csíkszeredai telepeken is (ilyen a Somlyó 33 néven ismert nyomortelep).

Oktatás, munkaerőpiac, egészségügy

Az oktatást tekintve, a Hargita megyei roma tanulók jelentős hányada magyar tannyelvű iskolába van beíratva. A tanügy (Barometrul educației) 3443 roma tanulót tartott nyilván 2019-ben, vagyis az elemi iskolások mintegy 14, a szakközépiskolások 7, az elméleti gimnazisták alig 1 százalékát. Arra is kitértek a stratégiában, hogy

a roma származású tanulók 42 százaléka szegregált tanintézményben tanul,

20 százaléka olyan iskolában, ahol erős a cigányok jelenléte, míg 38 százaléka nem szegregált iskolába jár többségi tanulókkal.

Nyomortanyán •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Nyomortanyán

Fotó: Haáz Vince

A munkaerőpiaci területet tekintve a formális munkavállalás, a mezőgazdasági munkák végzése és a külföldi munkavállalás mellett az erdei gyümölcsök, gombák gyűjtése és értékesítése, a háztartási és egyéb hulladékok gyűjtése és

a koldulás is kenyérkereseti formának számít

a roma közösségek berkeiben. Ugyanakkor a dokumentumban kiemelték, hogy ma már számos roma külföldön dolgozik, és

jelentős hányaduknak nem Magyarország, hanem Németország a célországa.

Ez a külföldi migráció pedig jelentős változásokat hozott nemcsak a telepek infrastruktúrájában, hanem a nem roma többség és a roma kisebbség közötti kapcsolatokban is. A megyében élő cigányok számára a külföldi munka jelenti a legnagyobb bevételt, a felmérés szerint a szegregált telepekről 3753-an dolgoztak az elmúlt két évben az országhatárokon kívül.

Az egészségügyi szolgáltatások terén is jelentős hátrányban vannak – emeli ki a dokumentum –, hiszen

a felnőtt roma lakosság java részének nincs egészségbiztosítása.

Éppen ezért az egészségügyi mediátorok fontos szerepet töltenek be az egészségügyi szolgáltatások elérhetővé tételében.

Rétegzett kultúra

A romák nem alkotnak homogén közösséget, nagy különbségek vannak ugyanis az egyes közösségek kultúrájában és értékrendjében. Bizonyos megközelítések szerint két csoportba sorolhatók: egyrészt az autentikus romák csoportjába, ahová többek között a gáborok, a kalapos, a rokolyás és a sátoros cigányok tartoznak; másrészt a magyar romák (romi maghiari) csoportjába; ilyenek például a tűzhelyes (vátrás) cigányok, a beások (băieși) és a muzsikus cigányok.

Az autentikus romák közül sokan beszélik a roma nyelvet (limba romani): Hargita megyében a telepek cigányainak 14 százaléka, azaz hozzávetőleg 2200 személy ismeri ezt a nyelvet. Az autentikus romák úgy vélik, a többi közösségnek nincsenek hagyományai.

A megye jelentős részében élnek sátoros cigányok, és főként Udvarhelyszéken nagyszámban gáborok is, bár ez utóbbiak jó része nem szegregált közösségben.

A gáborokat egyfajta roma arisztokratáknak tekintik, általában jobb módban élnek, és magas a presztízsük.

A magyar cigányok körében a muzsikusoknak van a legnagyobb presztízsük, és kisebb mértékben ugyan, de a virágárusoknak is (románul florarii). A téglavetők, a kosárfonó és seprűkötő cigányok (împletitorii de mături sau coșuri), a szénégetők (cărbunarii) és a cigánykovácsok (fierarii) ugyancsak hagyományos, kifejezetten a romákra jellemző mesterségeket űznek, amelyeket a szocialista modernizáció előtt elterjedten műveltek, és részben azután is.

A magyar romák esetében a kettős – roma és magyar – identitás és a meghatározó, a cigány társadalom hierarchiája a nem romákkal szembeni távolság–közelség függvényében tagozódik. Például

a gyergyószentmiklósi cigányok és kisebb részben a csíkszéki sátoros cigányok nagyon rossz körülmények között élnek, így magyar cigánnyá válni előrelépést jelenthet számukra a társadalmi létrán.

A kutatás arra enged következtetni, hogy Hargita megyében az autentikus romák egyfajta kultúravesztés állapotában leledzenek. Egyre inkább átveszik a magyar nyelvet, és a sátoros, illetve a rokolyás cigányokból „nadrágot” viselő magyar cigányok lesznek.

A stratégiában 2027-ig érvényes cselekvési terveket is megfogalmaztak a roma lakosság felzárkóztatására, ezeket egy következő cikkben taglaljuk.

3 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. március 23., vasárnap

Kelemen Hunor a vízummentesség ügyéről: érvekkel kell előállnunk és tárgyalnunk kell az amerikai adminisztrációval

Kelemen Hunor azt nyilatkozta vasárnap az Agerpresnek a Visa Waiver program gyakorlatba ültetésének esetleges halasztásáról, hogy fontos, hogy Románia tárgyaljon a kérdésről a washingtoni adminisztrációval.

Kelemen Hunor a vízummentesség ügyéről: érvekkel kell előállnunk és tárgyalnunk kell az amerikai adminisztrációval
2025. március 23., vasárnap

Szent Lélek-plébániatemplom a Perkő alatt | Templomtúra

Felső–Háromszék Szentföldként aposztrofált részének erős bástyája a kézdiszentléleki római katolikus templom, amely ugyan csak az 1332-es pápai tizedjegyzékben szerepel első ízben, de az alapjait korábban lerakhatták.

Szent Lélek-plébániatemplom a Perkő alatt | Templomtúra
2025. március 23., vasárnap

Egy nap alatt több mint hétszáz jogosítványt vontak be a rendőrök

Szombaton a rendőrök több mint 700 járművezetőnek vonták be a jogosítványát, 68-nak alkohol, 25-nek drog hatása alatt történő vezetés miatt – számolt be vasárnap a belügyminisztérium.

Egy nap alatt több mint hétszáz jogosítványt vontak be a rendőrök
2025. március 22., szombat

Újraválasztották Zakariás Zoltánt az Erdélyi Magyar Szövetség elnökének

Székelykeresztúron tartotta szombaton soron következő Országos Küldöttgyűlését az Erdélyi Magyar Szövetség.

Újraválasztották Zakariás Zoltánt az Erdélyi Magyar Szövetség elnökének
2025. március 22., szombat

Amikor a tájékoztatásunkat algoritmusokra bízzuk

Lemondunk a kritikus gondolkodásról, nem vesszük a fáradtságot, hogy eltérő hírforrásokból tájékozódjunk és gyakran beleesünk abba a csapdába, hogy álhíreket tekintünk hitelesnek – hívta fel a figyelmet előadásában Benedek István kommunikációs szakember.

Amikor a tájékoztatásunkat algoritmusokra bízzuk
2025. március 22., szombat

Bozóttűz miatt állt meg egy utasszállító vonat

Le kellett állnia egy utasszállító vonatnak Székelykocsárd közelében a bozóttűz miatt – közölte szombaton a Fehér megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Bozóttűz miatt állt meg egy utasszállító vonat
2025. március 22., szombat

Elnökválasztás: megvan, ki lesz a szavazólap első helyén

George Simion neve lesz a szavazólap első helyén a májusi elnökválasztás első fordulójában. A második helyen Crin Antonescu, a harmadikon Elena Lasconi neve szerepel majd.

Elnökválasztás: megvan, ki lesz a szavazólap első helyén
2025. március 22., szombat

Visszatértek Romániába a Tate fivérek

Visszatértek Romániába a helyi hatóságok által nemi erőszakkal, emberkereskedelemmel, kiskorúak sérelmére elkövetett szexuális kizsákmányolással, pénzmosással, bűnszövetkezet létrehozásával és a tanúk megfélemlítésével gyanúsított Tate fivérek.

Visszatértek Romániába a Tate fivérek
Visszatértek Romániába a Tate fivérek
2025. március 22., szombat

Visszatértek Romániába a Tate fivérek

2025. március 22., szombat

Szombaton a Földért kapcsolunk

A Föld órája alkalmából emberek milliói oltják le a fényeket hatvan percre jelzést küldve bolygónkért. Március 22-én, szombaton este mi is csatlakozhatunk a gesztushoz.

Szombaton a Földért kapcsolunk
Szombaton a Földért kapcsolunk
2025. március 22., szombat

Szombaton a Földért kapcsolunk

2025. március 22., szombat

Eldőlt: velünk marad az óraátállítás

A tagállamok nem tudnak megegyezni, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon. Ezért az Európai Bizottság visszavonta ezzel kapcsolatos javaslatát, így előreláthatóan nem lehet megszüntetni az óraátállítást.

Eldőlt: velünk marad az óraátállítás
Eldőlt: velünk marad az óraátállítás
2025. március 22., szombat

Eldőlt: velünk marad az óraátállítás