Csak Hargita megyében több mint hétezer roma él a „no-go” övezetekben és hipergettókban

Nehéz körülmények között Csíksomlyón •  Fotó: Veres Nándor

Nehéz körülmények között Csíksomlyón

Fotó: Veres Nándor

Hargita megyében negyvenhárom úgynevezett „no-go”, azaz tiltott övezetet, köztük harminckét meglehetősen leromlott állapotú, leszegényedett, megbélyegzett hipergettót azonosítottak a romák társadalmi befogadására vonatkozó stratégia kidolgozása során. Hivatalosan 4928 romát tartanak nyilván Hargita megyében, számuk azonban ennél jóval magasabb.

Barabás Hajnal

2023. december 05., 07:562023. december 05., 07:56

2023. december 05., 13:222023. december 05., 13:22

A Hargita megyei önkormányzat képviselő-testülete nemrég fogadta el a Hargita megyei romák társadalmi befogadására vonatkozó stratégiát, amely a 2023–2027-es időszakra ír elő cselekvési tervet. A dokumentum első felében a megyében élő romák helyzetét taglalták, februárban egy felmérést is készítettek, amelynek adatai révén részletesebb képet nyerhetünk a közösségekről. A Székelyhon ezekből emelt ki néhányat.

Hányan vannak?

Mint a stratégiában írták, a 2021-es népszámlálás adatai szerint

hivatalosan 4928 romát tartanak nyilván Hargita megyében, azonban a valós számuk ennél jóval magasabb.

Ezt támasztja alá Hargita Megye Tanácsa mélyszegénység-munkacsoportjának februári felmérése, amelynek adatait végül alapul vették a stratégia kidolgozói. A felmérés szerint több mint 22 ezer roma él Hargita megyében, és a teljes lakosság 7,6 százalékát teszik ki.

  • A legtöbben Udvarhelyszéken élnek, több mint 14 ezer fő, főként Székelykeresztúron és környékén, valamint a Sóvidéken.

  • Csíkszéken számuk meghaladja az 5 ezret,

  • Gyergyóban az 1300-at,

  • Maroshévízen és környékén pedig az 1100-at.

A megyében élő romák több mint 93 százaléka magyar nyelven beszél, 80 százalékuk vidéki. Több mint kétharmaduk, közel 15 ezer fő él szegregált telephelyen.

Hargita megyében összesen 130 ilyen elhatárolt telephelyet azonosítottak, ezek 10 százaléka 300 főnél nagyobb lélekszámú.

A telepek egy része „no-go” övezetet képez, amelyeket a többségi lakosság igyekszik elkerülni

– a megyében 43 ilyen övezetet azonosítottak, amelyekben közel hétezer roma lakik.

A nagyobb lélekszámú, főként városi közegben lévő telepekre jellemző leginkább, hogy no-go övezetekként stigmatizálja a többség, a mikroközösségek lakóhelyeit, amelyeknek jó része a településeken belül helyezkedik el, kevésbé ítélik „tiltottnak” – áll a stratégiában.

Ugyanakkor kivételes esetekről is említést tettek: mint írták, vannak olyan városi környezetben lévő cigánytelepek, amelyeket nem tart no-go övezetnek a többi lakó, ilyenek például a „cigányok blokkja” Szentegyházán (pontosabban Szentegyháza „bányai” részén) és a „cigányok dombja” Balánbányán.

A szentegyházi egyébként kiváló – mondhatni irigylésre méltó – példa arra, hogy a többségi magyar és a kisebbségi cigány közösség jól megfér egymás mellett;

kiegészítik egymást, hiszen gyakorlatilag munkaadóként és munkavállalóként tekintenek egymásra, legyen szó napszámos vagy teljes munkaidős tevékenységről.

A háromszázas lélekszámot meghaladó közösségek száma Hargita megyében tizenhárom: a legnagyobb telepek Korondon az Ölves utcában (710 fő), a Tanorok utcában (590 fő) és a Sokad utcában (470 fő), továbbá Balánbányán (700 fő), Székelyudvarhelyen a Budváron (600 fő), Zetelakán a Gát mögött (520 fő), Csíkkozmáson a Gödörben (500 fő), Székelyszenterzsébeten (500 fő), Parajdon a Baromtér utcában (450 fő), Szentegyházán a Cigányok blokkjában (370 fő), Kászonfeltízen (360 fő), Maroshévízen (349 fő), valamint Homoródalmáson (300 fő) vannak.

A telepek infrastrukturális hiányosságai, leromlott állapota és no-go övezetként való megbélyegzése alapján a negyvenhárom tiltott övezetből harminckettőt hipergettóként azonosítottak a megyében a felmérések során, ezek közül a legnagyobbak a csíkkozmási Gödör telep, a csíkszeredai Tavasz utcai telep, a székelyudvarhelyi Termés és Éltetőkút utcai telepek, valamint a kászonaltízi, maroshévízi, gyergyószentmiklósi és a nagygalambfalvi telepek.

Javulás az infrastruktúrában

A terjedelmes dokumentumban hatféle lakhatást különböztettek meg törvényességi szempontból: illegálisan elfoglalt telep, illegális építkezés magánterületen, illegális építkezések közterületen, engedély nélküli építkezések saját területen, szociális lakások, valamint saját, építkezési engedéllyel rendelkező építmények.

Hargita megyében nincsenek illegálisan elfoglalt területek, viszont 16 telep magánterületen, 23 pedig közterületen jött létre törvényességi háttér nélkül. Ezeken a telepeken 934 roma háztartást azonosítottak, ami a tömbösített közösségekben élő háztartások mintegy negyedét teszi ki.

A Hargita megyei roma háztartások 90 százaléka van villanyáram-hálózatra csatlakoztatva, vízellátással 47 százalékuk rendelkezik, központi fűtéssel 9 százalékuk, fürdőszobával pedig 24 százalékuk. Ebből a szempontból az elmúlt évekhez képest javulás tapasztalható.

Ennek ellenére vannak még rossz helyzetben lévő közösségek, például

nyolc telep nem rendelkezik villanyszolgáltatással, ötvenkettőben nincs vízellátás, kilencvenkét telepen pedig hiányzik a csatornázás.

A leghátrányosabb helyzetben azok a telepek vannak, ahol még villany sincs, például a betfalvi („vízen túli cigányok”), a nagygalambfalvi (Puszta), a gyergyószentmiklósi (Dögkert, Malmok), a csíkszentdomokosi (Gárdosalja) és a csíkszentimrei (Kúthegy) telepek, valamint a csíkmadarasi mikroközösség. Ugyancsak mélyszegénységben élnek a gyergyószentmiklósi cigányok mellett a csíkszeredai telepeken is (ilyen a Somlyó 33 néven ismert nyomortelep).

Oktatás, munkaerőpiac, egészségügy

Az oktatást tekintve, a Hargita megyei roma tanulók jelentős hányada magyar tannyelvű iskolába van beíratva. A tanügy (Barometrul educației) 3443 roma tanulót tartott nyilván 2019-ben, vagyis az elemi iskolások mintegy 14, a szakközépiskolások 7, az elméleti gimnazisták alig 1 százalékát. Arra is kitértek a stratégiában, hogy

a roma származású tanulók 42 százaléka szegregált tanintézményben tanul,

20 százaléka olyan iskolában, ahol erős a cigányok jelenléte, míg 38 százaléka nem szegregált iskolába jár többségi tanulókkal.

Nyomortanyán •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Nyomortanyán

Fotó: Haáz Vince

A munkaerőpiaci területet tekintve a formális munkavállalás, a mezőgazdasági munkák végzése és a külföldi munkavállalás mellett az erdei gyümölcsök, gombák gyűjtése és értékesítése, a háztartási és egyéb hulladékok gyűjtése és

a koldulás is kenyérkereseti formának számít

a roma közösségek berkeiben. Ugyanakkor a dokumentumban kiemelték, hogy ma már számos roma külföldön dolgozik, és

jelentős hányaduknak nem Magyarország, hanem Németország a célországa.

Ez a külföldi migráció pedig jelentős változásokat hozott nemcsak a telepek infrastruktúrájában, hanem a nem roma többség és a roma kisebbség közötti kapcsolatokban is. A megyében élő cigányok számára a külföldi munka jelenti a legnagyobb bevételt, a felmérés szerint a szegregált telepekről 3753-an dolgoztak az elmúlt két évben az országhatárokon kívül.

Az egészségügyi szolgáltatások terén is jelentős hátrányban vannak – emeli ki a dokumentum –, hiszen

a felnőtt roma lakosság java részének nincs egészségbiztosítása.

Éppen ezért az egészségügyi mediátorok fontos szerepet töltenek be az egészségügyi szolgáltatások elérhetővé tételében.

Rétegzett kultúra

A romák nem alkotnak homogén közösséget, nagy különbségek vannak ugyanis az egyes közösségek kultúrájában és értékrendjében. Bizonyos megközelítések szerint két csoportba sorolhatók: egyrészt az autentikus romák csoportjába, ahová többek között a gáborok, a kalapos, a rokolyás és a sátoros cigányok tartoznak; másrészt a magyar romák (romi maghiari) csoportjába; ilyenek például a tűzhelyes (vátrás) cigányok, a beások (băieși) és a muzsikus cigányok.

Az autentikus romák közül sokan beszélik a roma nyelvet (limba romani): Hargita megyében a telepek cigányainak 14 százaléka, azaz hozzávetőleg 2200 személy ismeri ezt a nyelvet. Az autentikus romák úgy vélik, a többi közösségnek nincsenek hagyományai.

A megye jelentős részében élnek sátoros cigányok, és főként Udvarhelyszéken nagyszámban gáborok is, bár ez utóbbiak jó része nem szegregált közösségben.

A gáborokat egyfajta roma arisztokratáknak tekintik, általában jobb módban élnek, és magas a presztízsük.

A magyar cigányok körében a muzsikusoknak van a legnagyobb presztízsük, és kisebb mértékben ugyan, de a virágárusoknak is (románul florarii). A téglavetők, a kosárfonó és seprűkötő cigányok (împletitorii de mături sau coșuri), a szénégetők (cărbunarii) és a cigánykovácsok (fierarii) ugyancsak hagyományos, kifejezetten a romákra jellemző mesterségeket űznek, amelyeket a szocialista modernizáció előtt elterjedten műveltek, és részben azután is.

A magyar romák esetében a kettős – roma és magyar – identitás és a meghatározó, a cigány társadalom hierarchiája a nem romákkal szembeni távolság–közelség függvényében tagozódik. Például

a gyergyószentmiklósi cigányok és kisebb részben a csíkszéki sátoros cigányok nagyon rossz körülmények között élnek, így magyar cigánnyá válni előrelépést jelenthet számukra a társadalmi létrán.

A kutatás arra enged következtetni, hogy Hargita megyében az autentikus romák egyfajta kultúravesztés állapotában leledzenek. Egyre inkább átveszik a magyar nyelvet, és a sátoros, illetve a rokolyás cigányokból „nadrágot” viselő magyar cigányok lesznek.

A stratégiában 2027-ig érvényes cselekvési terveket is megfogalmaztak a roma lakosság felzárkóztatására, ezeket egy következő cikkben taglaljuk.

3 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 04., péntek

A székelyföldiek véleményét is kikérik a brassói repülőtérről

Átfogó kutatást indított a brassói Transilvania Egyetem a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér kapcsán. A felmérés Kovászna és Hargita megye lakóinak véleményét is feltérképezi.

A székelyföldiek véleményét is kikérik a brassói repülőtérről
2025. április 04., péntek

Erőszakra uszító és félretájékoztó tartalmakat töröltetett a CNA

Március 29. és április 4. között tíz esetben szólított fel az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) közösségimédia-platformokon megjelent illegális tartalmak eltávolítására.

Erőszakra uszító és félretájékoztó tartalmakat töröltetett a CNA
2025. április 04., péntek

Rengett a föld péntek délután

A Richter-skálán 3,2-es erősségű földrengés volt pénteken 14 óra 50 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Rengett a föld péntek délután
Rengett a föld péntek délután
2025. április 04., péntek

Rengett a föld péntek délután

2025. április 04., péntek

Nacsa Lőrinc: kiállunk mindenki mellett, akit magyarsága miatt ér agresszió vagy joghátrány

A magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára arra kéri a román hatóságokat, határozottan lépjenek fel a magyarellenes megnyilvánulásokkal szemben.

Nacsa Lőrinc: kiállunk mindenki mellett, akit magyarsága miatt ér agresszió vagy joghátrány
2025. április 04., péntek

Megvan a friss átlagnyugdíj

Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.

Megvan a friss átlagnyugdíj
Megvan a friss átlagnyugdíj
2025. április 04., péntek

Megvan a friss átlagnyugdíj

2025. április 04., péntek

Elévült a büntethetőség, de kártérítést kap az úzvölgyi temetőben bántalmazott csíkszeredai férfi

A Bákói Ítélőtábla elévülés miatt megszüntette a büntetőeljárást az úzvölgyi temető 2019-es elfoglalásakor bántalmazott csíkszeredai férfi ügyében. Az elkövetőket nem vonják felelősségre, de kötelesek kártérítést fizetni.

Elévült a büntethetőség, de kártérítést kap az úzvölgyi temetőben bántalmazott csíkszeredai férfi
2025. április 04., péntek

Kézdivásárhelyen a tömbházlakók közel fele tartozik a vízszolgáltatónak

A Közüzemek Rt. legfrissebb statisztikái szerint a város 4975 tömbházlakásának 44,9 százaléka halmozott fel ezer lejnél nagyobb adósságot. A szolgáltató felhívja a figyelmet: amennyiben nem rendezik az elmaradásokat, sokan víz nélkül maradhatnak.

Kézdivásárhelyen a tömbházlakók közel fele tartozik a vízszolgáltatónak
2025. április 04., péntek

Egy este, három riasztás – tűzeset Madéfalván, Lövétén és Gyergyószentmiklóson

Több riasztást is kaptak a Hargita megyei tűzoltók csütörtök este: Madéfalván egy kémény gyulladt ki, Lövétén két melléképület égett le, Gyergyószentmiklóson pedig egy füstölgő elektromos kapcsolószekrény okozott riadalmat.

Egy este, három riasztás – tűzeset Madéfalván, Lövétén és Gyergyószentmiklóson
2025. április 04., péntek

A tömegközlekedést is érinti az útlezárás Marosvásárhelyen

Ideiglenesen lezárták munkálatok miatt Marosvásárhelyen a Ion Heliade Rădulescu utca, Băneasa és Szabadság utca közötti útsávot lezárták, ami a 9-es buszjárat útvonalát is befolyásolja.

A tömegközlekedést is érinti az útlezárás Marosvásárhelyen
2025. április 04., péntek

Eddig tartott a kora tavaszi időjárás, hétvégétől újra visszatér a tél

Felerősödő szélre figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország területének több mint felére. Vasárnaptól helyenként havazásba is átválthat a lehulló csapadék a lehűlés miatt.

Eddig tartott a kora tavaszi időjárás, hétvégétől újra visszatér a tél